Jakab Péter: Orbán Viktor „harminc ezüstért” eladná a hazát a multiknak

Jakab Péter: Orbán Viktor „harminc ezüstért” eladná a hazát a multiknak

Jakab Péter (Fotó: Béli Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tüntetésekkel kormányt váltani nem lehet, de az ellenzéki szavazók egy oldalra állításához, a közöny legyőzéséhez hatékony eszköz – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Jakab Péter. A szókimondó stílusa miatt gyorsan ismertté vált jobbikos szóvivő elismerte, hogy ki kell lépnie a komfortzónájából, amikor egy DK-s politikussal áll egy színpadon, de neki most nem azt kell néznie, hogy ki áll mellette, hanem azt, hogy kik vannak mögötte. A Magyar Hang 2019. január 18-i számában megjelent interjúban beszélt arról is, hogyan állnak az egyeztetések Miskolcon, és mit gondol Puzsér Róbertről.

– A rabszolgatörvénynek nevezett szabályozás elfogadásának napján a parlamenti ülésteremben ön egyszerűen beült Orbán Viktor székébe. Mire gondolt?
– Ez egy üzenet volt a miniszterelnök felé, hogy rendkívül törékeny a hatalma, a zsarnokká lett kormányfőt bármikor elzavarhatja a nép, pillanatok alatt bekövetkezhet egy trónfosztás. A szemén is azt láttam, hogy egy labilis ember, aki kényszeredett vigyor és üveges tekintet mögé menekül a valóság elől, de a valóság utolér minden zsarnokot.

Jakab Péter Orbánnak a parlamentben: „Miniszterelnök úr, ön közönséges lókupec" | Magyar Hang

Elsősorban a Gruevszki ügyről faggatták Orbán Viktort ellenzéki képviselők a parlamentben, a legnagyobb visszhangot mégis az váltotta ki, amikor lókupecnek nevezték a kormányfőt. Az érintett jobbikos Jakab Pétert ki is zárták az ülésnapról.

– Mégis, a törvénymódosítást elfogadták és bár azóta folyamatosan zajlanak a tiltakozások, nem úgy tűnik, mintha a kormány törékeny lenne és meg akarna hátrálni.
– Mindig meg szokták kérdezni, hogyan lehet legyőzni a Fideszt, én pedig erre azt szoktam mondani, hogy először a közönyt kell legyőzni. Tavaly év végére a közöny megbukott. Éveken át altatták a magyar társadalmat, hogy ne reagáljon semmire, tűrje, ha szétverik az egészségügyet, ha elveszik a megélhetését, ha megnehezítik az életét. Lényegében a Fidesz úgy tekint a magyar emberre, mint egy birkára, akinek egyetlen dolga bégetni a sorban. Úgy tűnik azonban, a rabszolgatörvény az utolsó csepp volt a pohárban, ami azt üzente a magyar embereknek, hogy ébresztő, mert baj van.

– Mivel akarják fenntartani a tiltakozásokat, mivel lehet rávenni az embereket, hogy akár hetek, hónapok múlva is kint legyenek az utcán? Hiszen a tüntetések eredménye nem látszik.
– Most még csak a döntés született meg a rabszolgatörvényről, de a hatása csak később lesz érezhető. Mindenesetre sokat elárul, hogy az emberek már karácsony előtt, a legnagyobb hidegben kimentek az utcára. Igaz, hogy nem a tüntetésekkel lehet közvetlenül megdönteni a hatalmat, de ez ébresztő a társadalomnak, a még otthon maradottaknak.

– A multik sorra jelentik be, hogy nem élnek a túlóratörvény adta lehetőséggel.
– Láttunk viszont rengeteg szerződésmódosítást is. De ha az elvi és jogi lehetőség nyitott a rabszolgatörvény alkalmazására, akkor lehet, hogy ma még így dönt egy multi, de holnap már másként fog. Akkor pedig a Fidesz világában két opció van: vagy megszokja az ember a helyzetet, vagy megszökik és külföldön próbál meg inkább boldogulni.

„Ma egy ellenzéki pártnak Magyarországon csak azok az eszközei, amiket az elmúlt hetekben láttunk" | Magyar Hang

Az ellenzék nyolc év után végre rájött, hogy létezik – mondja Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke. A teljes interjú.

– Utca vagy sztrájk?
– Mindkettő. Az utca képes felrázni a közhangulatot, a sztrájk pedig egy fontos nyomásgyakorló eszköz lehet. Nem véletlenül olyan a sztrájktörvény, hogy kis mozgásteret ad a munkavállalóknak, de olyanra is láttunk már példát, hogy a hatalom sztrájktörőket is kész bevetni.

– Azt mondják, hogy folyamatosan egyeztetnek a szakszervezetekkel. Mi a tapasztalatuk, megszervezhető itthon egy általános országos sztrájk?
– Nagyon nehéz. Azt látom, hogy a szakszervezetek jelentős részénél nagy az eltökéltség, de sztrájkolni a dolgozók tudnak, nekik kell lépniük.

– Az ellenzéki pártok között is folyamatos a tárgyalás. Milyen érzés a Demokratikus Koalícióval egy asztalnál ülni?
– Szerencsére nem nekem jutott ez a feladat. Volt egy ominózus pillanat, amikor az ellenzéki pártok frakciói felsorakoztak, így Gyurcsány Ferenccel együtt álltunk az Országház főlépcsőjén, bár ez nem egy egyeztetett szituáció volt. Finoman szólva ki kellett lépnem a komfortzónámból, és ez igaz minden egyes pillanatra, amikor egy DK-s politikussal egy színpadon állok. De nagyon fontos, hogy ez nem az én komfortzónámról szól, hanem egy nemzetről, amit egy elmebeteg túszul ejtett, és most harminc ezüstért el akar adni a multiknak és az oligarcháknak. Választhatunk: végignézzük, vagy harcolunk. Én a harcot választom, és nem az érdekel, hogy ki áll mellettem a parlament lépcsőjén, hanem az, hogy kik állnak mögöttem. Őket képviselem.

„Álljon le az ország!" - a decemberinél többen tüntettek a Kossuth téren a kormány politikája ellen | Magyar Hang

A szakszervezetek kedden petíciót visznek Orbán Viktornak, január 19-re pedig országos demonstrációt hirdettek. Ha nem visszakozik a kormány,, „jöjjön, aminek jönnie kell”.

– A szavazóik ezt hogyan viselik? Korábban éppen a Gyurcsány-kormány ellen harcolva erősödött meg a radikális vonal.
– Azt tapasztalom, hogy óriási az átjárás a pártok támogatói között, és egyre kevesebbeket érdekel a 2010 előtti időszak, mert most 2019 van, és fuldokolnak az emberek. Szerintem az a radikális, aki képes kilépni a komfortzónájából a rezsim leváltása érdekében. Ha én bemegyek a Hír Tv-be, és megharcolok az igazamért, akkor radikálisnak tartom magam. Ha viszont ott egy ellenzékinek mondott politikussal kedélyesen elbeszélgetnek, akkor ő nem radikális, hanem primadonna.

– Most a Jobbikot elhagyó Volner Jánosra vagy Toroczkai Lászlóra gondol?
– Aki a fideszes médiában komfortosan érzi magát, az nekem nem radikális.

– Mire vezethetnek az ellenzéki egyeztetések, amikor a pártok között azért igen komoly ellentétek is vannak?
– Azt gondolom, hogy az ügy súlya felülír mindent. Amikor a rezsim elleni küzdelemről, vagy a rabszolgatörvény visszavonásának követeléséről van szó, akkor mindenkinek áldozatot kell hoznia, és meg kell találni azt, ami összeköt. Erre az ellenzéki pártok készek.

„A nagy stratéga, Orbán Viktor két óriási hibát követett el" | Magyar Hang

Schiffer Andrást, Vona Gábort és Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük a túlóratörvény elfogadása miatti tüntetésekről.

– Meg tudná fogalmazni, hogy mi a céljuk? Azt már mondta, hogy a tüntetés nem fog kormányváltást eredményezni.
– A kormánykritikus szavazókat egy oldalra kell állítani, hogy együttes erővel le tudjuk váltani ezt a rendszert. Ennek első lépése az, ha az európai parlamenti választáson meg tudjuk mutatni, erősek vagyunk. Aki esetleg úgy gondolta, hogy nincs értelme szavazni, az most a tüntetéseknek és a közös akcióknak köszönhetően láthatja, hogy igenis van.

– Tudta előre, hogy a január 8-i fővárosi demonstráción Tóth Bertalan MSZP-elnök a színpadon fogja bejelenteni, hogy közös európai parlamenti listát szeretne?
– Nem.

– Van egy ilyen szintű összefogásnak realitása?
– Ez az a választás, amikor az a hatékony, ha mindenki külön indul, és így tudja a saját táborát mozgósítani. Az önkormányzati választáson már más lesz a helyzet.

– Országszerte hallani arról, hogy az önkormányzati választásokra már zajlanak az egyeztetések az ellenzéki pártok között. Áprilisban az egyik miskolci körzetben ön 127 szavazattal maradt le a fideszes győztes mögött, míg a másik választókerületben az MSZP-s Varga László is jól szerepelt. Miskolcon az egyeztetések hogy állnak?
– Nyilván zajlanak beszélgetések a helyi pártvezetők között, és létre fog jönni a recept, ami a Fidesz számára kellemetlen lesz, a miskolciaknak pedig felszabadító.

Újra feltalálja-e az ellenzék a politikát? | Magyar Hang

Azt is világossá kellene tenni, melyik párt kiket és hogyan akar képviselni.

– Lesz egy ellenzéki polgármesterjelölt a kormánypárti indulóval szemben?
– A város érdeke ezt kívánja, egyelőre viszont nem szeretnék erről többet elárulni.

– Személyes jövőjét hogyan képzeli el? Maradna országgyűlési képviselő, vagy belekóstolna a polgármesterségbe?
– Mindig is igyekeztem a helyi politika katalizátoraként dolgozni, a jövőben is így szeretnék tenni.

– Helyben vagy a parlamentben?
– Miskolc érdekét minden szinten képviselni kell, helyben is és a parlamentben is.

– Budapest esetében mi a helyzet? Eldöntötték már, hogy támogatják-e Puzsér Róbertet, aki mögé az LMP már felsorakozott?
– A főpolgármester-választás témájával az európai parlamenti voksolás után fogunk foglalkozni.

– Néhány nyári hónap lesz hátra az önkormányzati voksolásig, nem lesz az késő?
– Az elnökség erről döntött.

– Puzsér Róbertről személy szerint mit gondol, lehetne főpolgármester?
– Nem gondolkoztam ezen. Nyilván a közéleti tevékenységét ismerem, az érdekfeszítő és gondolatébresztő is. Viszont annak eldöntése, hogy vajon mennyire lenne jó településvezető, az nem az én feladatom.

Lázár János lesz a NER Pozsgay Imréje? | Magyar Hang

Az elmúlt hetekben végre defenzívába szorítottuk a Fideszt – mondja Tordai Bence, aki közös ellenzéki EP-listát szeretne.

– Vona Gáborral mikor beszélt utoljára?
– Hónapokkal ezelőtt, talán még az országgyűlési választások előtti kampányban.

– Mit gondol, hiányzik most a Jobbik éléről?
– A választás után óriási támadásnak voltunk kitéve, amikor a Fidesz bomlasztási kísérletével kellett szembenéznünk, Sneider Tamás pedig abban a helyzetben tökéletesen megállta a helyét. Rendet kellett tenni a párt soraiban és biztosítani a stabilitást, ez megtörtént. Ennek volt a csúcsa a szeptemberi kongresszus, amikor a nemzeti ellenállás kiáltványát egyhangúan elfogadtuk.

– Ez azt jelenti, hogy a Jobbik megtalálta magát nélküle is?
– Megtaláltuk az utunkat, ez tény. Mindenki, aki segíteni akarja ezt az utat, örömmel és szeretettel várjuk.

– Az elnökválasztás idején rebesgették az ön nevét is. Ambicionálja az elnöki posztot?
– Nem. A Jobbiknak megvan a maga elnöke, és nekem is megvan a magam feladata. Menni a falig, ha kell azon túl is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/3. számában jelent meg, 2019. január 18-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/3. Magyar Hangban? Itt megnézheti.