Csodavárás helyett szemléletváltást, valamint a transzparencia megteremtését tűzte ki célul az egészségügyben a 2018 végén alakult Újratervezés nevű orvoscsoport, amely a Magyar Orvosi Kamara (MOK) berkein belül is hallatná hangját.
A csoport alapítója, Máté-Horváth Nóra aneszteziológus - aki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) korábbi alelnöke, illetve az 1001 orvos hálapénz nélkül mozgalom egyik életrehívója is – a Népszavának adott interjújában arról beszélt:
a legkisebb közkórház élén is sokszor mozdíthatatlan bástyaként ülnek olyanok, akik miatt fönnmaradnak a financiálisan és szakmailag is teljesen lehetetlen, indokolatlan ellátóhelyek meg párhuzamosságok. A hálapénz sem azért idegesít minket, mert mi nem kapunk belőle, hanem azért, mert emiatt a betegbiztonság sérül. Amíg ugyanis soron kívül megoperálnak valakit, addig egy másik, sürgető műtét hátrébb sorolódik.
Az egészségügyi aktivista szerint van egyfajta kognitív disszonancia a társadalomban, amely nem hajlandó belátni, hogy amit a saját biztonságáért próbál adni, azzal épp a saját biztonságát ássa alá. Mindez a betegek, az őket ellátók és a társadalom érdekeit sem szolgálja.
„Nem igaz, hogy megállt volna az elvándorlás a magyar egészségügyből" | Magyar Hang
A hálapénz megszüntetésének egyik alapja a hazai bérek emelése. Azt szeretnénk, ha öt éven belül száz százalékos lenne itthon az ágazat bérfejlesztése – mondta a Magyar Hangnak az Újratervezés orvoscsoport szóvivője.
Szerinte a rendszer rendezetlenségének egyik oka, hogy az ellátás minőségét semmilyen formában nincs mérve. Nincsenek minőségi indikátorok, mint ahogyan, mondjuk Nyugat-Európában kötelező mérni a műtét utáni vérzéses szövődményeket, a hazabocsátás utáni újrafelvételt, vagy éppen a betegelégedettséget, az életminőség javulását. Máshol ezek összességéből csinálnak transzparens minőségbiztosítási mutatószámokat, amelyekhez nemcsak az egészségügyi kormányzat fér hozzá, hanem például az Egyesült Királyságban maguk a betegek, és ennek alapján tudnak kórházat, orvost választani. Ezzel szemben Magyarországon, ha van is egy-két egészségügyi szolgáltató, ahol gyűjtenek minőségi mutatókat, akkor azokat úgy kozmetikázza, hogy neki csinos legyen. De legalábbis nem teszi elérhetővé nyilvánosan, se a kormányzat, se a betegek számára.
Máthé-Horváth Nóra mindezzel kapcsolatban felvetette az Éger István vezette orvosi kamara felelősségét is: mint kifejtette, jogos elvárásuk lenne a MOK-tól, hogy a politikai szeszély ellenére képviselje a szakmát a politika felé, ám ez a tevékenysége azonban nem meggyőző.
Nem az orvosi kamarának köszönhető az, hogy elkezdtünk beszélni a hálapénzről, vagy elindult a kórházi fertőzéssel kapcsolatos társadalmi vita. Ez inkább az alulról szerveződő civil egészségügyi mozgalmak érdeme. Hiába mondja a kamara, és a Cser Ágnes-féle MSZ EDDSZ, hogy csak és tisztán az ő érdemük a béremelés, mert mi pont az ellenkezőjét érezzük: akkor lett füle az egészségügyben dolgozók panaszaira a kormánynak, amikor az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport, a Reszasz és a Szakorvosok Szakszervezete elkezdett akciózni 2016 tavaszán. Addig bő tíz éven keresztül semmi nem történt ebben az ügyben
– mondta.
Az Újratervezés csoport orvosi kamarai bejegyzése egyébiránt jelenleg is zajlik, mivel meggyőződésük szerint egy jó kamara garantálja a méltóságot. Siettek nyilvánvalóvá tenni ugyanakkor azt is, hogy nem palotaforradalomra készülnek, csak olyan küldötteket szeretnének delegálni a szervezetbe, akik később hajlandók az orvosi közösségért tenni. „Nem Éger István ellen vagyunk, hanem egy jobb kamaráért" – fejtette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy az idő nem a jelenlegi MOK-elnök mellett szól.
Máté-Horváth Nóra beszélt arról is, hogy az egészségügyben nem reális, hogy az egy munkahelyen dolgozók egységesen kiálljanak, aminek oka, hogy az egészségügyi sztrájk jogi háttere nem teljesen tisztázott, az orvosi társadalom nagyon jogfélő közösség, ráadásul orvosellenes hangulat érzékelhető. A helyzetről sokat elárul – mutatott rá -, hogy valójában még azt sem tudják pontosan, van-e sztrájkjoguk, beszüntethetik-e a betegellátást úgy, mint ahogyan a visegrádi négyek országaiban erre volt példa.
Egészségügy 2018 - és ami várható | Magyar Hang
Attól, hogy közhely, még igaz, hogy a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint ami az ország gazdasági-kulturális állapotából, környezetéből következne. Ha nem is közhely szintű, de az is egyre szélesebb körben megélt tudás, hogy egy ország lakosságának egészsége nem elsősorban az egészségügy fejlettségén, hanem a gazdaság teljesítményén, az életmódon és a társadalmi igazságosságon múlik.
Mint mondta, az van a reflexeinkben, hogy a körülmények adottak, és ezek csak akkor változnak, ha a politika úgy gondolja. „Ez egyben azt is jelenti, hogy elhárítjuk magunktól a felelősséget. És majd ha lesz egy másik kamara, egy másik politikai erő, akkor majd változnak a dolgok. Csakhogy ez nem így van. Változást csak az hozhat, ha ebből az apátiából, a csodavárásból fölébred az orvostársadalom” - mondta Máté-Horváth Nóra.
