Több frontot nyitó, tíz elemes "haditervvel" készül a lakosság egészségi állapotának javítására Kásler Miklós humán miniszter - írja a Népszava. A lap szerint a komplex, szinte a teljes ellátórendszert megmozdító program a durva becslések szerint is 1000-1500 milliárdnyi közpénzt forgatna bele a miniszter az egészségügybe.
A cikk szerint a most összeállított terv olyan, mintha Kásler Miklós elkészült volna azzal a csomaggal amit már hivatalba lépése óta hiányolt tőle a szakma. A két legnagyobb pénzfaló tételről – a teljes fővárosi ellátást átalakító, a szuperkórházak építését is magába foglaló Egészséges Budapestért Programról, valamint a Semmelweis Egyetem fejlesztési terveiről – több éve vitáznak a szakmai közösségekben, régóta készülnek a megvalósítási koncepciók.
A miniszter 2022-ig szóló terveinek további eleme a tömegeket érintő, öt nagy népbetegség kezelése. Kiemelt feladatnak tartja a daganatos-, a keringési- és a mozgásszervi betegségben szenvedő, a gyermekgyógyászati, továbbá a pszichiátriai páciensek gyógyításával foglalkozó országos intézetek fejlesztését. Ezekhez társul az alap-, valamint a sürgősségi ellátás modernizálása, valamint a prevenciós feladatokat összefogó Nemzeti Népegészségügyi Szakpolitikai Program.
Olyan ellátási elemeket is ide „csomagoltak” amelyek kimaradtak a nagy betegségeket tárgyaló programokból, például a légzőszervi-, a metabolikus- és a ritka betegségek megelőzését kezelését segítő akciók. Ezek célja például az, hogy a mostani, átlagosan 60 helyett 63 éves korukig maradjanak egészségesek a felnőttek, továbbá jelentősen mérséklődjön azok száma, akik azért haltak meg, mert nem időben kapták meg a megfelelő ellátást. Mint a dokumentum is megállapítja: becslések szerint 2017-ben „a legjobb időben történő beavatkozással” 24 ezer haláleset megelőzhető lett volna.
Kásler Miklós csomagjának elemei - a Népszava írása szerint - ébresztenek bizonyos kétségeket a megalapozottságukat illetően. A tárca vezetői ugyanis az utóbbi hetekben több alkalommal is "furcsa" számokat vetettek oda a nyilvánosságnak. Például Rétvári Bence február közepén arról beszélt, hogy a béremelések és az orvos utánpótlást segítő ösztöndíjprogramok hatására 2010 és 2016 között 10 százalékkal nőtt a dolgozó orvosok száma Magyarországon, 40 százalékkal emelkedett a végzetteké, és 2016-ban kevesebb, mint feleannyi magyar orvos kért külföldi munkavállalási engedélyt, mint 2011-ben. Rétvári számait azonban semmiképpen nem erősítik, hogy mind több kórház osztály, szakrendelő függeszti fel az ellátást, mert nincs orvosa a feladatra.
Egészségügy 2018 - és ami várható | Magyar Hang
Attól, hogy közhely, még igaz, hogy a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint ami az ország gazdasági-kulturális állapotából, környezetéből következne. Ha nem is közhely szintű, de az is egyre szélesebb körben megélt tudás, hogy egy ország lakosságának egészsége nem elsősorban az egészségügy fejlettségén, hanem a gazdaság teljesítményén, az életmódon és a társadalmi igazságosságon múlik.
Nem csak a szakmai közvélemény elégedetlen. A cikk szerint az önkormányzati választásokra készült egy, javarészt a Századvég elemzőinek közreműködésével összeállított, az egészségpolitikát is elemző munkaanyag. Aszerint a Fidesz támogatóknak feltették a kérdést, hogy hányasra értékelik a kormány egészségpolitikáját egy öt fokozatú skálán. A megkérdezettek 30 százaléka közepesre, 50 százalékuk egyesre-kettesre, s mindössze 11 százalékuk osztályozta jóra vagy jelesre azt.
