Magyarországon több száz olyan falu néptelenedik el, amelynek hatalmas történelmi múltja van. Több száz éves falusi közösségek szűnnek meg részben azért, mert kevés gyermek születik, részben, mert elmennek onnan az emberek – Orbán Viktor történetesen igaz gondolatai ezek, amit annak kapcsán fejtett ki szokásos pénteki rádióinterjúi egyikén a miniszterelnök, hogy hamarosan bevezetik az úgy nevezett falusi csokot a Magyar falvak program keretében. Ezzel az intézkedéssel szeretnék elérni, hogy megálljon az az elvándorláshullám, amelynek köszönhetően számos magyarországi falu számára elérhető közelségbe került a kiüresedés.
A falusi csok abban segítene a kistelepülésen élőknek, hogy nem csak új lakásra igényelhetnék vissza nem térítendő támogatásokat gyarapodó családjuk számára, hanem használt ingatlanok megvásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is. Egy gyermek vállalása után 600 ezer forintot lehet igényelni például használt lakásokra, 2 gyermek után már 2,6 milliót, 3 és 4 gyermek után pedig 10 milliót.
Ehhez a következő kritériumoknak kell teljesülnie:
- a szóban forgó falunak 5000 fő alattinak kell lennie;
- a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag (tehát ahol a 2003. január 1-jei népességszámhoz képest nem éri el a 95 százalékot a mostani népesség).
A Portfólió a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) adatai alapján elkészítette a listát: 1799 olyan település van, ahol fel lehet venni a falusi családi otthonteremtési támogatást. Ez egyrészt megmutatja, hogy milyen mértékű a vidéki elvándorlás. Hazánk 3155 településéből a tavalyi évben 2874 település lélekszáma volt ötezer fő alatt, és ennek közel kétharmadának csökkent a népessége.
Másrészt van egy olyan régió Magyarországon, amelyre tökéletesen passzolnak az orbáni mondatok és olyan elképesztő a szegénység arrafelé, hogy egészen biztosan nagyon sokan örülnének a falusi csoknak. Ez a régió az ország keleti csücskét fedi le, ám a Vásárosnamény környéki aprófalvak jelentős részében mégsem lehet igénybe venni ezt a támogatási formát. Hiába vannak ugyanis tele ezek a települések összedőlőben lévő vályogházakkal, a Beregben nemhogy a csökkent volna, hanem egyenesen ugrásszerűen megnőtt a lélekszám, úgyhogy nem felelnek meg a pályázati kiírásoknak.
Persze ez a növekedés csak papíron igaz. A papírt pedig ezúttal pontosítani is tudjuk: a választói névjegyzékről van szó. Tavaly az országgyűlési voksolások előtt a Magyar Nemzet többször is beszámolt arról, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es számú körzetében több faluban is előfordult, hogy egy-egy lakcímre több tucatnyi ukrán állampolgár jelentkezett be. Sőt: nem volt ritka a házankénti százas létszám sem. Ha a választói névjegyzéket számszerűen megnézzük, akkor azt látjuk, hogy 2014-ben 73 229 szavazásra jogosult neve szerepelt benne, ez 2018-ra 76 683-ra duzzadt. Így aztán a körzet 89 településéből mindössze 27 településen lehet falusi csokot igényelni az ország egyik legszegényebb régiójában. (Ötezernél többen errefelé mindössze Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban élnek.)
Két oka van az ukrajnai állampolgárok fiktív bejelentkezésének. Az egyik a nyugdíj: jelenleg is hatályban van az az 1963-as törvényerejű rendelet, amelynek értelmében az 1991-ben felbomlott Szovjetunió jogutódai, Oroszország és Ukrajna állampolgárai járulékbefizetés nélkül is jogot formálhatnak a magyar szociális ellátásra, így például az öregségi nyugdíjra is, ha lemondanak az ukrán nyugdíjukról, kiváltanak egy lakcímkártyát, és letelepednek Magyarországon.
Január végén ennek az egyezménynek a kijátszása kapcsán füleltek le Nyírmeggyesen három magyar állampolgárságot szerző, de valójában Ukrajnában élő személyt. Ők 2014 óta vettek fel nyugdíjat és családi pótlékot jogtalanul, mintegy 11 millió forint kárt okozva a magyar államnak. Összesen egyébként tízezer ukrajnai állampolgár él a rendelet adta lehetőséggel, ez évente körülbelül egymilliárdos kiadást jelent a költségvetésnek. Hogy a jelenség mennyire ellenőrizetlenül zajlik, azt az is mutatja, hogy olyanok is felveszik a magyar állampolgárságot – és persze a nyugdíjat –, akiknek a gyerekeik, vagy az unokáik ukrán nacionalistaként a magyarok jelenléte ellen tüntetnek, amikor csak tehetik. Aligha csoda így, hogy a körzet választói névjegyzéke tele van Igorokkal és Szergejekkel. Fontos kitétele egyébként a szociális juttatás megszerzésének az, hogy az igénylő életvitelszerűen tartózkodjon ott, ahová bejelentkezett.
Lényeges eleme ez a kamu bejelentkezések másik motiváló tényezőjénél, a magyarországi szavazáson való részvételen is. Három és fél hónapig kell ugyanis életvitelszerűen tartózkodni a bejelentkezés helyén azért, hogy valaki bekerülhessen a választói névjegyzékbe. Könnyen kitalálható, hogy egy beregi zsákfalu düledező házikójában már az is fizikai lehetetlenség, hogy 50-60 személy akár csak három és fél napig is életvitelszerűen ott tartózkodjon, nemhogy három és fél hónapig. Az országgyűlési választásokkor a Hír Tv Célpont című műsorában be is mutatta, hogy miként szállították szervezetten a fiktív magyarországi lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárokat a határhoz közeli településekre, ahol le is szavaztak a Fidesz–KDNP-re és jelöltjére, Tilki Attilára – a voksturizmus szervezői ezt egyébként nem is mulasztották el közölni „utasaikkal”.
A Jobbik bíróságra vitte az ügyet, a Kúria pedig ki is mondta, hogy „az ukrán–magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása törvénysértő volt”, de úgy vélte, hogy „kellő bizonyítottság hiányában” a Fideszt nem lehet eltiltani a jogsértéstől, és a szavazás megismétlését sem rendelték el. A Kúria abszurd módon úgy határozott, hogy „alapelvek sérelme önmagában nem elég” a választás eredményének megsemmisítéséhez, és a szavazás megismétléséhez. Hogy a május 26-án,az EP-választáson mindez megismétlődik majd, az szinte biztos, hiszen tavaly december 12-én, a rabszolgatörvénnyel egyetemben a Parlament – persze voksszámláló nélkül – megszavazta, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhassák választójogukat az EP-választáson.
Ehhez persze a falusi csoknak már semmi köze, mégis emiatt esik el tőle több ezer ember attól a lehetőségtől – és innentől ismét Orbán Viktor gondolata következik –, hogy falun is minőségi életet élhessen.
