Ellentétesek az uniós joggal a magyarországi devizahiteles törvények azon passzusai, amelyek kizárják annak lehetőségét, hogy a bíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítse azokat a szerződéseket, amelyeket az árfolyamkockázat viselésének tekintetében tisztességtelennek minősítettek – olvasható az Európai Unió Bíróságának (EUB) mai határozatában. Vagyis a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető.
„Az Európai Bíróság mostani döntésével megtette, amit megtehetett, minden korábbinál határozottabban a devizahiteles adósok mellé állt, mostantól a magyar bíróságokon a sor"
– nyilatkozta a Magyar Hangnak a határozat kapcsán Szepesházi Péter ügyvéd, aki korábban bíróként több devizahiteles ügyben is az Európai Bírósághoz fordult jogértelmezésért, s ezt a döntést is ő kezdeményezte. „Egy tisztességes országban nem lenne kérdés, hogy mi a teendő, és talán egy olyan, diktatúrába hajló országban sem hazudhatja el a gazdasági-politikai elit, valamint a bírói kar tisztességtelen része a mai döntést, mint Magyarország" - fogalmazott.
Szepesházi Péter a legfrissebb devizahiteles uniós bírósági döntésről
Megnézheti az Európai Bíróság devizahitelesek mellett kiálló határozatát még bíróként kezdeményező Szepesházi Péter értékelését a devizahitelesek ügyében az Európai Unió Bírósága által hozott döntésről. Részletek itt: https://hang.hu/belfold/2019/03/14/attores-az-europai-birosag-a-devizahitelesek-melle-allt/ (Szepesházi Péter saját felvétele)
A bíróságok tovább ügyeskedhetnek, de...
Kérdésünkre Szepesházi Péter elmondta, hogy azt persze elvben mondhatja a Kúria eddigi gyakorlatát követő bírói csoport, hogy az eredeti állapot visszaállítása túlságosan nagy terhet jelentene az adós számára, mert egy összegben kellene visszafizetni az eredetileg folyósított összegből még fennmaradó részt, ezért nem állítják helyre a szerződéskötést megelőző eredeti állapotot. De a részletfizetés engedélyezése vagyis az úgynevezett a KHR-listáról lekerült adós hitelfelvétele miatt ez gyenge próbálkozás lenne a konkrét esetekben. Így – véli a szakértő – csak hatalmi illetve presztízsérdekek állhatnak az adósok útjába holnaptól a mai döntésnek köszönhetően, különben az adósok megszabadulnak mind az egyösszegű visszafizetés, mind pedig az árfolyamveszteség terhétől. A vonatkozó jogegységi határozatok és a devizahitel-törvények érintett előírásait azonnal hatállyal el kell törölnie a Kúriának és a Parlamentnek, mert az uniós joggal ellentétesek.
Európai Bíróság: perelhetnek a devizahitelesek | Magyar Hang
Megvizsgálhatják a magyar bíróságok a devizahitelek árfolyamkockázatának ügyfélre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően lettek megfogalmazva. A 2014-es magyar elszámolási törvények ebből a szempontból nem jelentenek akadályt - mondta ki mai ítéletével az Európai Bíróság.
„Az EUB döntéséből véleményem szerint az következik, hogy ha a devizahiteles perekben megállapítják az árfolyamkockázat fogyasztóra való áthárításának tisztességtelenségét, abban az esetben a szerződést is érvényteleníthetik. Azaz a felek egymással való elszámolása forint alapon történhet, az eredeti forint összegek szerint – értékelte a döntést a Bankcsapda Egyesület elnöke.
Hasonlóan érvelt a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke is. Falus Zsolt szerint mivel a tisztességtelen szerződési feltételek a fogyasztó számára kötelezettséget nem eredményezhetnek, nem lehet az árfolyamváltozás terheit áthárítani a fogyasztókra. Az érvénytelen szerződés alapján hátrányos jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni. Magyarul nem lehet „életben tartani a szerződéseket”, amelyre a hazai bíróságoknak akár törvényi lehetőségük lenne. „Ha az árfolyamkockázat áthárításáról szóló szerződési feltételek tisztességtelensége megállapítható, úgy csak az eredeti forint összeg lehet a felek közötti elszámolás alapja" - fejtette ki Falus.
Az állam a bankok mellé állt
A mostani ügy előzménye, hogy a magyar parlament két törvényt is hozott a devizahitel szerződések tisztességtelenségével kapcsolatosan, de azok nem orvosolták a legnagyobb problémát, nevezetesen hogy az árfolyamkockázatot egyoldalúan az adós viselte. A magyar törvény szerint a hitelt felvevő nem nyilváníttathat visszamenőleges hatállyal érvénytelennek egy olyan szerződést a bírósággal, amelynek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezései tisztességtelennek minősülnek.
A kormány cserben hagyta a devizahiteleseket | Magyar Hang
Ha nem is akaratlagosan és rosszhiszeműen tették lehetővé a devizahitelezést a 2001 utáni magyar kormányok, mindannyian felelősek abban, hogy nem léptek fel az adósok kifosztása ellen. Ugyanakkor - bár a 2010-es választások előtt a devizahitelesek megmentésével kampányolt a jelenlegi kormánykoalíció - alig-alig tett valamit kisemmizésük ellen. Miért is tették volna?
Az eddigi magyar joggyakorlat szerint abban az esetben is hatályossá nyilvánítják a hitelszerződéseket, ha a bíróság tisztességtelennek ítéli meg a bank előzetes tájékoztatását. Az érvényesítés ráadásul nem a hitel felvételekor érvényes devizaárfolyamon, hanem a napi árfolyamon forintosított összegre vonatkozik. Vagyis teljes egészében az adós nyakába varrják az árfolyamveszteséget.
Az EUB magyarázata szerint azonban amennyiben bebizonyosodik, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás tisztességtelen volt, akkor a szerződés nem tartható hatályban, s nem tehető érvényessé. Lényeges pont, hogy ezt a feltételt a magyar bíróságnak kell megállapítania.
Összefoglalva elmondható, hogy a magyar devizahiteles törvények
azért ellentételesek az uniós joggal, mert egy, a szerződést alapjaiban
meghatározó feltétel, az árfolyamkockázat tisztességtelensége esetén
megakadályozzák az adóst jogainak érvényesítésében, a neki legkedvezőbb eredeti
állapot-helyreállításban.
