Nagy volumenű roma felzárkóztatási programon dolgoznak az Agrárminisztériumban, amivel megoldanák a vidéki munkaerőhiányt, és egyben a cigányságnak is kitörési lehetőséget teremtenének – derül ki a hvg.hu birtokába került munkaanyagból. Az Agroma-program akár már jövőre indulhatna, feltéve, hogy az Emeberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az összes érintett tárca is a javaslat mellé áll, plusz az Orbán-kormány még pénzt is ad a megvalósításra. A javaslat egyik megálmodója szerint ezzel végre stabil munkahelyhez juttatnák a romákat, és szó sincs arról, hogy a tervben szereplő bentlakásos szakközépiskolákkal kiszakítanák a résztvevőket a családjukból.
Az alapötlet - ahogy a lap írja - pofonegyszerű, miután az alapproblémák is adottak: a szakemberhiánnyal küzdő agrárágazat számára kihasználatlan munkaerőbázist jelenthetne a cigányság, amelynek túlnyomó része egyébként is vidéki közösségekben él. Sokan a megfelelő képzettség híján azonban legfeljebb idénymunkásként jöhetnek szóba, ami a kitöréshez ugyanúgy édeskevés, mint a közmunkán vagy segélyeken tengődés. Az Agroma-projektben ráadásul „3in1” valósulna meg a romák társadalmi felzárkóztatása az agrár- és a vidékfejlesztéssel, hiszen ezek oda-vissza hatnának egymásra – derül ki a javaslatból.
A hvg.hu információi szerint az anyag jelenleg elsősorban Nagy István tárcájánál forog, de az Emmit, a Belügyminisztériumot vagy az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is érintik a tervek. Ezek közül is különösen fontos az Emmi szerepe, ugyanis az agráriumra fókuszáló felzárkóztatás kiindulópontját egy új, középiskolai hálózat jelentené, amit az Agroma-projekten belül Világítótorony-programnak kereszteltek el.
A Világítótornyot – gyakorlatilag és átvitt értelemben – országosan 12-18 önkéntes alapú, bentlakásos szakközépiskola jelentené, amit kifejezetten a térség hátrányos helyzetű és roma fiataljai számára hoznának létre. Arra számítanak, hogy az ezekben végzettséget szerző roma fiatalok azonnal stabil fizetéssel rendelkező munkavállalóvá válnának a vidék agrárcégeinél. Másrészt mentorként és példaképként visszaforgatnák őket a rendszerbe, vagyis mintegy etalonként húznák felfelé saját közösségüket.
A bentlakásos új szakközépiskoláknak köszönhetően akár pár év alatt jelentősen megugrana a mezőgazdaságban a szakképzett munkavállalók száma, ezért a koncepció megálmodói szerint az Agroma-, illetve ezen belül a Világítótorony-program akár már 2020 szeptemberétől az Agrárminisztérium egyik legnagyobb volumenű kezdeményezése lehetne
– írja a hírportál a tervezetre hivatkozva.
Kiemelik, hogy az új intézmények nem az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó agrár-szakközépiskolák helyett jönnének létre, ezeket a „kiemelt odafigyeléssel megtervezett” iskolákat a hátrányos helyzetű és roma fiatalokra szabnák.
Az Agroma-program részeként a romák felzárkózását elősegíteni képes diplomás szakembereket is képzenének a Gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve. Problémát jelent ugyanis, hogy a leginkább leszakadt térségekben nagyon kevés az olyan szakember, aki egyáltalán alkalmas lenne ezt az összetett programot koordinálni, megvalósítani. Ezért másoddiplomás képzést indítanának el az egyetemen az első évben 25, majd évi 50 hallgató részvételével.
Csakhogy ehhez egy sor tárcának együtt kellene dolgoznia, hiszen többek közt az amúgy is variálás előtt álló szakképzésről szóló törvényt módosítani kellene. Az előkészítési fázisnak is külön nevet adtak a koncepcióban, ez lenne a Magvető-program, amit már idén meg kellene valósítani ahhoz, hogy erre építve elstartolhasson 2020-tól az Agroma. Ehhez viszont 92 millió forint elkülönítésére lenne szükség első körben, ennyiből jönne ki az oktatási átalakítást megelőző felmérés, audit, szakértői anyagok és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A teljes program viszont milliárdos nagyságrend is lehetne.
A lap cikke szerint ha bejön az Agroma, akár az uniós agrártámogatásokért folyó harcban is hivatkozási alappá válhatna. Sőt, „egyfajta jó gyakorlatként” más uniós tagállamokkal is megosztanánk a know-how-t, illetve hasznos lehetne a visegrádi országok számára is.
Az Agrárminisztérium a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy „jelenleg vizsgálja a Magvető és a Világítótorony program koncepcióját”. Az Emmi nem reagált. miatt az Emmit is kellene a megvalósításhoz, Kásler tárcája azonban még csak nem is reagált a kérdéseinkre, így nem derült ki, náluk foglalkoznak-e az Agroma-projekttel, illetve ez hol tart.
Nyilatkozott viszont Forgács István romaügyi szakértő, a program egyik kidolgozója. Szavai szerint még nem dőlt el, hogy az Orbán-kormány tárcái beállnak-e a hosszú távú, nagyobb reformot jelentő, így forrást/erőfeszítést igénylő program mögé. „Idén remélhetőleg elindulhat az előkészítési szakasz, az úgynevezett Magvető-program, vagyis az a munka, amikor országosan több intézmény bejárása és szakmai auditálás is lezajlik, hogy 2020-től elindulhasson egy új típusú képzés” – mondta el Forgács.
