Magyarországon lévő orosz bank, Rákosi Mátyás, korrupció, Paks, hazaárulás – bőven volt témája az ellenzéknek, amikor Orbán Viktort kérdezte. Hétfőn volt ugyanis az a nagyjából havonta adódó lehetőség, amikor a miniszterelnöknek nincs módja kibúvóra – vagyis halaszthatatlan közfeladat ellátása miatti hiányzásra –, be kell mennie a parlamentbe és szemtől-szemben válaszolnia kell a kérdésekre.
Lassan a politikai pályája végére ér – így kezdte a jobbikos Jakab Péter, amikor az úgynevezett azonnali kérdések órájában személyesen szólíthatta meg Orbán Viktort. Az ellenzéki politikus Rákosi Mátyás és a jelenlegi kormányfő között vont párhuzamot, de – mint mondta – nem a testalkatukra utalt. Elsőként azt hozta fel, hogy Rákosi Mátyás korábban az üzemek államosítását tűzte ki célul, ez most meg is valósul, csak "az államot úgy hívják, hogy Mészáros Lőrinc". Ezután a sajtóról beszélt, amelyről Rákosi Mátyás korábban úgy vélte, hogy nem a tömeg tájékoztatójának, hanem nevelőjének kell lennie. Jakab Péter szerint ez szintén megvan most, létrejött ugyanis a médiaholding. – Ilyen utat képzelt el magának? – tette fel ezután a kérdést Orbán Viktornak.
A miniszterelnök nem érezte úgy, hogy erre hosszan kellene válaszolnia, hiszen mindössze annyit mondott, hogy egy politikus pályájáról a választók döntenek. A Jobbik sorsáról is a választók döntöttek, "ezért vannak most ott, ahol".
Jakab Péter azért folytatta, például azzal, hogy a Jobbikból néppárt lett az utóbbi időben, a Fideszből pedig egy szélsőséges, gyűlölködő alakulat. Másodjára már a miniszterelnök is némileg közlékenyebb volt, de legalábbis személyeskedőbb. Azt mondta, hogy vitapartnere gyerekes ripacskodással próbálja felhívni magára a figyelmet, korábban még azt is megtette, hogy az ülésteremben a kormányfői székbe ült. Pedig Orbán Viktor szerint inkább várnia kellene a sorsára, tanulni némi illemet és jólneveltséget, hiszen "a civilizált viselkedés még nem ártott meg senkinek".
Néppárt vagy szélsőség?
A Párbeszéd frakcióját vezető Szabó Tímea az Európai Néppárt és a Fidesz közötti konfliktust hozta fel, megemlítve, hogy Bayer Zsolt például milyen trágár szavakkal illette a múlt héten hazánkba látogató néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert. Ezután arról beszélt, hogy Orbán Viktor folyamatosan dörgölőzik az európai szélsőjobboldali pártokhoz, akiket összeköt a magyarellenesség – hiszen nem akarnak például az olaszok sem magyar munkavállalókat látni –, ráadásul befeküdtek Putyinnak és Oroszországnak. Ez utóbbival párhuzamosan kitért arra is, hogy itthon is tárt karokkal fogadták a Nemzetközi Beruházási Bankot, amely "az orosz titkosszolgálat fedőcége". – Ez nettó hazaárulás – mondta Szabó Tímea, hozzátéve, hogy a kormány tálcán kínálja Magyarországot Putyinnak.
A kormányfő a felvetések közül érdemben egyikre sem reagált. Sőt, Bayer Zsolt kapcsán még úgy is fogalmazott, hogy ők nem mondják meg az újságíróknak, hogy mit írhatnak és mit nem. Az orosz bankról a visszakérdezés után sem szólt egyetlen szót sem, csak azzal intézte el a témát, hogy az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatos mély tudásért nem neki kell feltenni a kérdést.
Különbség a családok között?
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a családtámogatások kapcsán tett fel kérdést, kiemelve például azt, hogy 503 ezer egyszülős család van ma Magyarországon, 40 százalékuk pedig szegénységben él. A kormány viszont nem beszél róluk, ahogyan nem beszél azokról sem, akik nem tudják a családi adókedvezményt igénybe venni.
Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, hogy gratulált a pártelnöknek a nemrég megszületett gyermekéhez, ezért saját padsoraiban tapsot is kapott. Majd konkrétumok nélkül azt állította, hogy nem tesznek különbséget a családok között, csak abban különböznek az MSZP-től, hogy azokat a támogatási lehetőségeket helyezik előtérbe, amelyek a munkához vannak kötve.
Miközben Tóth Bertalan szociális bérlakás-programot sürgetett, a miniszterelnök csak arra kérte, hogy támogassa az MSZP is az Országgyűlés asztalán fekvő családvédelmi akciótervet. – Csináljuk a család kérdéséből nemzeti ügyet – mondta anélkül, hogy egyetlen konkrétumra is válaszolt volna.
Rabszolgatörvény
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció politikusa kihasználta a lehetőséget, hogy a múlt év végén az ellenzéket egybekovácsoló rabszolgatörvénynek nevezett szabályozásról beszéljen. Azt mondta, hogy a kormány keresi a multik kegyeit, a 400 órás túlmunkával nekik kedveskednek. Mindezt úgy, hogy a magyarok a legalacsonyabb fizetést kapják az Európai Unióban, miközben Mészáros Lőrinc, vagyis – ahogy fogalmazott – maga a miniszterelnök tíz másodpercenként rengeteg pénzt keres.
A kormányfő visszamutogatással kezdett, hiszen Arató Gergely 2010 között már volt államtitkár, akkor mégsem valósultak meg azok, amiket most elvárna a kormánytól. Majd számokat sorolt, hogy 2010 óta mennyivel nőtt a minimálbér, vagy éppen a bruttó átlagkereset, bár arról például már nem beszélt, hogy Magyarországon a legmagasabb az áfa összege.
A DK-s politikus erre azzal reagált, hogy a Demokratikus Koalíció még nem volt kormányon, bár szerinte Orbán Viktor is biztos lehet benne, hogy lesz. A kormányfő viccesen csak úgy reagált, hogy már nem hiába kelt fel. A túlóratörvényre visszatérve szerinte egyébként kiderült, hogy az ellenzék hazudott.
Orosz bank itthon
Az MSZP-s Harangozó Tamás is kemény szócsatát vívott Orbán Viktorral, mégpedig konkrét kérdések mentén. Elsőként azt hozta fel, hogy a Fidesz európai parlamenti listáját vezető Trócsányi László igazságügyi miniszterként kiadott két olyan orosz fegyverkereskedőt Oroszországnak, akiket az Egyesült Államok egyik ügynöksége kapott el Magyarországon. Majd ő is felhozta a Nemzetközi Beruházási Bank teljes diplomáciai mentességét, miközben többen ezt az intézményt az orosz titkosszolgálat fedőszervének titulálják.
Orbán Viktor válaszra emelkedve egyből azt kérdezte, jól érti-e, hogy a szocialisták vádolják a polgári oldalt azzal, hogy az oroszokat szolgálják. Harangozó Tamás ugyanakkor azzal válaszolt, hogy ő maga sosem volt KISZ-titkár, míg Orbán Viktor igen.
Az orosz fegyverkereskedők kiadása kapcsán mindenesetre a miniszterelnök nem látott problémát. A bankról pedig azt mondta, hogy öt NATO-tagállamnak van benne tulajdona, vagyis szerinte ez sokkal inkább egy közép-európai bank.
Miért nem akar a Fidesz európai ügyészséget?
A jobbikos Gyöngyösi Márton hozta fel az európai ügyészség kérdését, amelyet 2009-ben még a Fidesz is szeretett volna. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, hogy vajon már miért nem kardoskodnak emiatt. Meg is válaszolta a saját kérdését, amikor Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Tiborcz István sérthetetlenségéről beszélt, majd az Elios ügyéről, amelynél hiába tárt fel súlyos szabálytalanságokat az OLAF, a magyar ügyészség még nyomozást sem indított.
A miniszterelnök ahogy már korábban, ezúttal sem a kérdésre válaszolt. A Jobbik hitelességét kezdte firtatni, arra hivatkozva, hogy néhány éve még uniós zászlót égettek, Gyöngyösi Márton pedig “listázni akarta a zsidó származású képviselőket”. Most pedig azokkal a szocialistákkal és DK-sokkal működnek együtt, akik gumilövedékeket és rohamrendőröket vetettek be az emberek ellen. Érdemi vita tehát ezekben a kérdésekben sem alakulhatott ki.
Nagyon csúszik Paks
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke a paksi beruházásról érdeklődött, ha már a témáért felelős minisztertől nem kapott számára értékelhető választ. Azzal kezdte, hogy amikor pályázat nélkül megkapták az oroszok az építés lehetőségét, az volt az indoklás, csak ők lesznek képesek megvalósítani. Ráadásul szerint arra sincs koncepció, hogy a jelenlegi erőművet a leállítás után miként lehet majd leszerelni és az mennyiből fog megtörténni.
Orbán Viktor azonban érdemi választ nem adott, csak a beruházásért felelős miniszterhez irányította politikustársát.
