A magyar társadalom mintegy harmada 125 ezer forintnál kevesebb összegből gazdálkodik havonta, ők képviselik a legalsó társadalmi réteget – írja az Mfor az OECD friss kutatására hivatkozva. E szerint Magyarországon jelenleg a társadalom 30 százaléka tartozik az alacsony jövedelműek csoportjába, arányuk 10 év alatt 4,7 százalékponttal emelkedett. A középosztályba a társadalom 62 százaléka tartozik, ez a réteg 3,7 százalékponttal zsugorodott, a felső tízezerbe a társadalom 7 százaléka tartozik, ami 0,9 százalékpontos csökkenés eredménye.
Az Orbán-kormány – más nyugati, jobboldali pártokhoz hasonlóan – a középosztály felemelkedését tartja fontosnak – emlékeztet az Mfor –, mert ők adják a gazdaság alapját a munkaerejükkel, vállalkozásaikkal. A retorikában egy erős és széles társadalmi réteg jelenik meg, az intézkedések azonban sokkal inkább kedveznek a felső-középosztálynak, mint a társadalom alsóbb szintjén lévőknek.
Erre jó példa az adórendszer átalakítása, mely progresszívből egykulcsossá vált. Bár a fizetendő adó mértékét tekintve ezzel minden dolgozó ember jól járt, a gyakorlatban az alacsonyabb keresetűek számára drasztikus változást hozott. Az ő fizetendő adójuk egy százalékponttal csökkent ugyan, ám közben a kormány eltörölte az adójóváírást, így a végső egyenleg negatív. Ezzel szemben a magasabb keresetűeknél az adó szinte megfeleződött, így a korábbiaknál jóval több pénzből gazdálkodhattak.
Mennyi az átlagos kereset?
Az OECD szerint a medián átlagkereset 166 667 forint. A szervezet megállapításával szemben a KSH adataiból nem derül ki, mekkora ez az összeg. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly októberben bejelentette, hogy 2019-től kezdve új adatbázisra épülő havi keresetstatisztikát közöl. Az ígéret szerint már nemcsak a legalább ötfős vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden, így a mikrofoglalkoztatónál dolgozó jövedelme is szerepelni fog az átlagkeresetben. Ez azt jelenti, hogy amíg eddig 2,8 millió alkalmazott bére alapján számoltak, ezentúl 4,5 millió ember adatait veszik figyelembe.
2019-től viszont már nem a bértömegből és a foglalkoztatottak számából számítják ki az átlagkeresetet, hanem közvetlenül a NAV számára beküldött havi egyéni bevallásokból – szólt az ígéret. Ez az adatbázis pedig már tartalmazza az összes legális munkajövedelemmel rendelkezőről az információt. Így olyan alkalmazottak is bekerülnek a „látómezőbe”, akikről eddig volt, de nem közölt adatot az állam.
Ugyanis korábban többen kritizálták az átlagkereset-számítási módszert, mondván, hogy nem ad pontos képet.
Nem mér a KSH
Csakhogy a januári bérszámok publikálásánál a KSH azt is közölte, hogy a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása csak későbbi időpontban válik lehetővé. A KSH hosszas magyarázta szerint néhány, újabb bontású számot már publikáltak ugyan, de megvizsgálták a kereseti adatokat és megállapították, hogy „az új adatforrás teljes mértékű bevezetése előtt további munkálatokra van szükség”, emiatt csak valamikor a jövőben derülnek aki az ominózus adatok.
A KSH által közölt adatok szerint januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Róna Péter: Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények | Magyar Hang
„Jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet.”
A Népszavának nyilatkozó Katona Tamás statisztikus, egyetemi tanár szerint a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdaságra számítja a kereseti adatokat. Szerinte, ha az ötfősnél kisebb cégeket is beleszámították volna a statisztikába, akkor az átlagbér a hivatalosan közölt harmadával, negyedével alacsonyabb lenne.
A Policy Agenda (PA) szerette volna kutatni az új kereseti adatbázist, ám erre nem kaptak engedélyt. A PA most a 2017-es, éves személyi jövedelemadó bevallások alapján is végzett számításokat. Az összes, munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az öt fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul akkor is. Ez 25 százalékos különbség, vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor januárra nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki.
Mennyi a szegény?
Az OECD meghatározása szerint alacsony jövedelmű osztályba tartozik az, akinek jövedelme nem éri el a medián (vagyis nálunk épp, a szervez számítása szerint 166 667 forint) 75 százalékát, a középosztályba a medián 75 és 200 százaléka között keresők, a felső jövedelmi osztályba pedig azok tartoznak, ahol a jövedelem a medián 200 százalékát is meghaladja.
„Sokkal több segélyt kapnak a gazdagok" | Magyar Hang
Egyáltalán nem igaz, hogy megszűnt volna a gyermekéhezés, mint ahogyan azt a kormány mondja – mondta a Magyar Hangnak Bass László szegénységkutató. A teljes interjú.
A KSH már nem mér létminimumot, így ma már azt, hogy Magyarországon mennyien szegények, nehéz megmondani. Egy számítás szerint körülbelül 3-4 millióan élnek a létminimum alatt. A Magyar Hangnak decemberben nyilatkozó Bass László egyetemi oktató, szegénységkutató rámutatott, a korábban használt létminimum-számítás a táplálkozástudósok kalkulációján alapul: kiszámították, hogy az egészséges étkezéshez egy felnőtt embernek nagyjából havonta 25 ezer forint kell. Ha egy klasszikus, két felnőttből és két gyerekből álló családot nézünk, akkor nagyjából már 90–100 ezer forintnál járunk. De ez még csak a táplálkozás. A modell kidolgozói az eredményt egyszerűen megszorozták hárommal, hogy az összes többi szükségletet is fedezni tudja a család, tehát 250–300 ezer forintnak kellene befolynia a háztartás kasszájába. A szakember szerint érdemes végiggondolni, hogy az ismerősi körben hányan érik el a küszöböt.
Bass László azt is hangsúlyozta, arra, hogy a mélyszegénység mennyi embert érint, leginkább becslések vannak, de körülbelül 200–400 ezer embert.
