A Fidesz újra elmegy a falig

A Fidesz újra elmegy a falig

Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kocsis Máté és Rogán Antal a parlament ülésén 2018. december 12-én (Fotó: Bankó Gábor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egy éve, hogy a Fidesz sorrendben harmadszor nyerte meg a választást, a párt KDNP-vel szövetségben pedig a parlamentben kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor miniszterelnök negyedik kormányzati ciklusa új korszakot nem nyitott, az előző ciklusban megszokott módszerek folytatását és stílusjegyeket hozta magával – mondták a lapunk által megkérdezett politológusok.

Pulai András, a Publicus ügyvezető igazgatója: Erre lehetett számítani. A Fidesz a megelőző két ciklusban jellemző szemérmetlenséggel tört előre, az eredmények ezt igazolták, ezért megy a kormány gyakran a falig. Ha felháborodást kiváltó helyzetbe kerülnek, a politikai erejük és médiájuk révén azt is képesek kezelni. Sőt, ha egyes ügyekben – mint korábban az internetadó, a vasárnapi zárvatartás apropóján – az ellenzék jó pozíciókat tud szerezni akár csak időlegesen is, váltani, sőt számukra kockázatos ügyekben visszavonulót fújni is képesek. A Fidesz az Európai Néppárttal kialakult vitát is médiabefolyása révén volt képes azt nem kudarcként, hanem lehetőségként bemutatni. A hiányolt konszolidációra legfeljebb akkor lehetett volna számítani, ha nem szerez a Fidesz kétharmadot.

„Nem hiszem, hogy ez lett volna Orbán Viktor célja" | Magyar Hang

Ember Zoltán, az Iránytű Intézet kutatásvezetője: A Fidesz térfoglaló törekvéseinek erősödése szembeötlő. A hatalom a gazdaság, a jog és a sport területén megszerzett ellenőrzés után nekilátott kiterjeszteni a befolyását a tudományra is, a kulturális szférában is erősíti az állásait, a média világában pedig egy év alatt nemcsak jelentősen fokozta, hanem a kormányközeli sajtó alapítványba szervezésével koncentrálta is. Olyannyira, hogy nemzetközi ambíciói is vannak.

Pulai András: Kétségtelen, hogy a Fidesz politikai erőforrásként kezeli a sajtót. A helyzet annyiban változott nyolc év alatt, hogy már gazdasági erőforrásként is tekint rá: nyereséges kiadók megvásárlásával pénzt is tud kivenni belőle, vagy legalábbis használják arra, hogy a pénz átfolyjon rajta.

Ember Zoltán: Az ellenzéki pártok nem kizárólag a parlamenti súlyuk miatt vannak jelentős hátrányban. Azért is, mert a Fidesz térfoglalásával, illetve erőforrások, politikai sikerek hiányában egyre kevesebb szereplési lehetőséghez jutnak. Az ellenzék a helyzetén is csak nehezített azzal, hogy a választási vereség után a pártok, illetve az azokon belüli érdekcsoportok egymást okolták az újabb Fidesz-kétharmadért. A rabszolgatörvény megszavazásáig rutinműködéssel – sajtótájékoztatókkal, esti tévéinterjúkkal – adtak életjeleket. A decemberi tüntetéssorozat jelentősége az, hogy a választókban és a politikusokban kialakult a közös ellenzéki identitás. A politikusok megízlelhették a politikai siker ízét, amit azzal értek el, hogy addig nem használt parlamenten kívüli politizálás lehetőségével éltek.

Pártatlanul, párttalanul | Magyar Hang

Pulai András: Hosszú idő után ekkor szerzett újra érdemi pozíciókat az ellenzék, a „ki nem mondott” összefogásnak volt súlya. Azért nem hozott ez mégsem érdemi változást az ellenzéki pártok támogatottságában, mert több idő kellett volna, amit az ellenzék nem tudott egységben kivárni – részben az európai parlamenti választás miatt. A május 26-ai voksolás után az önkormányzati választásra várhatóan visszaáll az egység, amire nagypolitikai ügyek kevéssé lesznek majd hatással. Látszik az innováció az ellenzék részéről, még ha a kísérletezésből adódóan akadtak is lépések, amelyek nem váltak be. A pártok jó taktikai lépései nem álltak össze egységes stratégiává a koordináció és az erőforrások hiányában. Ezzel együtt is érték meglepetések a Fideszt, ami miatt cselekvésre, stratégiaváltásra is kényszerült.

Ezt most elblankázták | Magyar Hang

Ember Zoltán: A kormányzati stratégia alapja továbbra is a konfliktusvállalás, ha nincs konfliktus, teremtenek és felnagyítják. Kisebb hévvel nem lehet harcolni, ezért kell 18 éves gimnazista ellenőrzőjét hírré emelni, mint tették Nagy Blanka esetében. Ennek viszont megvan a kockázata: egyre messzebbre kerül a határ.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!