Székesfehérváron sorra alakítanak át ingatlanokat az ukrán vendégmunkásoknak

Nem is beszélik a nyelvet, mégis egyszerűen több joguk van, mint nekünk, magyar melósoknak – ez volt a leggyakoribb mondat, amelyet a Székesfehérváron dolgozóktól hallani lehetett, amikor a városban lévő ukrán vendégmunkásokról kérdeztük őket. A Fejér megyei megyeszékhelyen ugyanis – egyes becslések alapján – már kétezer külföldi tartózkodik, mindannyian a város nagy gyáraiban dolgoznak. Abból pedig van bőven, elég csak a Széles Gábor vezette Videotonra gondolni, amely – saját honlapján is az szerepel – 900 ezer négyzetméteres területen összesen négyezer munkavállalóval működik.

A városban sorra alakítanak ki olyan szállókat, amelyek elsősorban éppen az ukrán munkavállalók elhelyezésére szolgálnak. Nem Kárpátaljáról, hanem az ország belső területeiről érkezőkről van szó. Az MSZP-s Márton Roland – aki az ellenzék közös polgármesterjelöltje – a Magyar Hangnak elmondta, hogy az önkormányzat tavaly ősszel adott el a Havranek utcában 42 szociális bérlakást a város egyik nagy cégének, a hírek szerint azért, hogy ott is külföldieket szállásoljanak el.

De a feketehegyi városrészen – egyébként egy családi házas övezetben – jelenleg is zajlik hasonló ingatlan kialakítása és egy egykori asztalosműhelyt is száz férőhelyes szállóvá alakítanak át. A tervek szerint a májusi közgyűlésen téma lesz az is, hogy ugyancsak munkásszállóvá alakítsák a Seregélyesi úti képző központ hoteljét. Sőt, a helyiek úgy tudják, már nemcsak Székesfehérváron élnek az Ukrajnából érkező vendégmunkások, hanem a Velencei-tó partján a számukra bérelt nyaralókban is, ahonnan busszal szállítják őket a munkahelyükre.

A városi nyilvántartásban jelenleg hat munkásszálló szerepel – ezt már Fazekas Attila, a helyi Jobbik elnöke kérte ki közérdekűadat-igénylésében. Ezek között van a csaknem kétszáz fős RÉV Szálló, illetve a hatvan ember elhelyezésére szolgáló Jancsár Hotel. Azt azonban már nem tudták neki megmondani, hogy mennyi külföldi vendégmunkás van Székesfehérváron.

– Nem az a baj, hogy ukránok – mondta kérdésünkre Attila, aki az egyik helyi cégnél dolgozik. Ő azt kifogásolta, hogy míg a magyar munkavállalóknak alacsony bérért kell dolgozniuk, fizetniük kell a saját lakhatásukat és fedezni a megélhetésüket, a külföldről érkezők is közel ugyanazt az összeget kapják, sőt: még szállást és gyakran étkezést is. Azt megérti, hogy Ukrajnából szívesen jönnek hazánkba, hiszen északkeleti szomszédunknál rettenetesen rosszak a körülmények, és alig visznek haza valamennyit a melósok, nem is őket hibáztatja. Azokat a cégeket, amelyek idehívják őket. – Ha egy magyar elmegy Berlinbe, mondjuk, takarítani, ott nem fogják egyenrangúként kezelni – mondta, érzékeltetve ezzel a különbséget a két élethelyzet között.

Arról senki sem tudott, hogy bármilyen atrocitás történt volna a városban, bár nem mindenki nyugodt. A belvárosban élő Éva arra panaszkodott, hogy esténként a helyi buszokon nagyon sok az ukrán, hangosak, és bár sosem tapasztalt semmi rosszat, ezt azért félelemkeltőnek tartja.

A Magyar Hang természetesen a fideszes Cser-Palkovics András által vezetett önkormányzatot is kereste annak kapcsán, hogy tudomásuk szerint mennyi ukrán vendégmunkás él a városban, illetve tapasztaltak-e a helyiek részéről bármilyen, akár munkahelyük féltésére irányuló aggodalmat. Kérdéseinkre azonban egyelőre semmilyen választ sem kaptunk.

A fehérvári ukrán közösségnek egyébként már önálló Facebook-oldala is van, néhány hete hozták létre. Lehet ott olvasni ukrán nyelven a város történetéről, az egyik bejegyzés pedig arra buzdít, hogy Székesfehérváron új hazára lehet lelni.

Ukrán vendégmunkások nemcsak Székesfehérváron vannak, az utóbbi időszakban például Kecskemétről és Szombathelyről is érkeztek hasonló hírek. Nem véletlenül jönnek hazánkba, a kormány ugyanis konkrét toborzókampányt folytatott Belső-Ukrajnában. Az RTL Klub Híradója tavaly ősszel számolt be arról, hogy akkor 20 ezer ukrán vendégmunkás dolgozott Magyarországon. Lapunk szerette volna megtudni a Pénzügyminisztériumtól, hogy ők mennyi ukrán vendégmunkásról tudnak, aki dolgozik nálunk, illetve zajlik-e még a toborzókampány, ám a tárca sem válaszolt megkeresésünkre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. számában jelent meg, 2019. április 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!