Megmenekült és másokon is segítene a zsámboki kilencgyerekes család

Az olvasóknak hála megmenekült a kilencgyermekes család attól, hogy otthonuk elárverezése miatt az utcára kerüljenek. Mint megírtuk, április 30-án lejárt a téli hónapokra hozott kilakoltatási moratórium, így a korábban lapunkban bemutatott család közvetlen közel került ahhoz, hogy fedél nélkül maradjon. Ami azt is jelenti, hogy a gyámügy elvehet tőlük nyolc gyereket. A kilencediket csak azért nem, mert ő nyáron már 19 éves lesz.

Fazekas-Simon Krisztina nyolc gyereke az első férjétől született. A férfi rendszeresen bántalmazta őket, ezért elszöktek tőle, ám végül mégis vissza kellett térniük, lakhatási okok miatt. A zsámboki telken két ház áll, a hátsót az alkoholista első férjjel együtt építették hitelből, ez, amiben jelenleg laknak, az anyósé volt. A házat jelzálog terheli, tehát most mindkettőt árverezik. Mindkét épület százszázalékos tulajdonosa a volt férj, Krisztina adóstárs. A volt férjnek nincsen bejelentett munkahelye, sem a részleteket, sem a gyerektartást nem fizette. A sors fintoraként részben azért árverezik el a házat a család feje fölül, hogy a befolyt összegből kifizessék az elmaradt gyerektartást. Az adósság mára 20 millió forintra hízott.

A Fazekas-Simon Krisztináék helyzetét bemutató írásunk után több magánember is adakozni kezdett. Cikkünk megjelenése napján 110 ezer forint érkezett a családhoz. Az igazi áttörést Szalai Kriszta színésznő támogatása hozta: a művésznő felkarolta a család ügyét, és gyűjtést indított nekik. A befolyt támogatásokból szerda délig 12,4 millió forint gyűlt össze. A pénzből Fazekas-Simonék házat szeretnének vásárolni, már ki is néztek egyet az egyik szomszédos településen. Korábban szó volt egy zsámboki házról, de annak eladói visszaléptek. Ha sikerül házat venni (plusz az illeték), a család az összegyűlt pénz maradékát jótékony célra ajánlja fel.

Időközben a házuk elárverezését intéző követeléskezelő céggel tárgyalások kezdődtek a Krisztinára jutó hiteltartozás rendezéséről. Ennek már vannak részeredményei, de mivel még nem született meg a végső megállapodás, a részletekről csak ennek aláírása után számolnak be a felek.

A cikk elején nem véletlenül említettem, hogy az olvasóknak hála menekülhet meg a család. Az édesanya ugyanis végső elkeseredésében két hónapja levelet írt Orbán Viktornak. Május 7-én érkezett meg a válasz. „Köszönjük, hogy segítségkérő levelével megkereste Orbán Viktor miniszterelnök urat, amelyre megbízásából a Levelezési Osztály válaszol. Őszinte megértéssel és együttérzéssel olvastuk sorait, melyekben egyéni élethelyzetét osztotta meg velünk” – írták. Ezután felhívták az édesanya figyelmét arra, hogy a vonatkozó „kormányrendelet értelmében Miniszterelnök úr valamennyi egyedi, szakmai, szakigazgatási és hatósági kérdésben az illetékes szervek, illetve szakminisztériumok álláspontjára támaszkodik, így az egyéni megkeresések és igények tekintetében elbírálási, beavatkozási lehetőséggel sajnos nem rendelkezik”.

A folytatásban javaslatok következnek, végül a miniszterelnöki levél így zárul: „Őszintén sajnáljuk, hogy a tájékoztatáson túl nem lehettünk a segítségükre. Helyzetüket átérezve ezúton kívánunk Önöknek Miniszterelnök úr nevében kitartást és további minden jót!”

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is felkarolta a család és sorstársaik ügyét: múlt héten írásbeli választ igénylő kérdésekkel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, többek között azt tudakolva: mit tesz a kormány azért, hogy a zsámboki és a hozzájuk hasonló helyzetben lévő gyermekek továbbra is a családjukban nevelkedhessenek. A miniszterelnöknek 15 napja van a válaszra.

Szél Bernadett hétfőn meglátogatta a Fazekas-Simon családot. Az országgyűlési képviselő a Magyar Hang kamerája előtt kifejtette: a szociálisan rászorulók lakhatási problémája rendszerszintű, amelyre rendszerszintű megoldást kell adni. A kormány azonban nem kíván szembesülni a gondokkal, amelynek ékes bizonyítéka, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind pedig a térség parlamenti képviselője „lepattintotta” az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került családot.

Szél Bernadett szerint hiába vannak jogszabályaink, amelyek előírják, hogy az önkormányzatnak kötelessége a hajléktalanná válás megelőzésében segítséget nyújtani, vagy amelynek értelmében egy gyermeket nem lehet a családjából kiemelni, még sincs eszköz, amellyel mindez megakadályozható lenne. A megoldást – vélekedett – az jelentené, ha a kormány létrehozna egy olyan szociális bérlakásrendszert, amely biztosítja a lakhatást a nehéz sorsú családoknak. Emellett szükségesnek tartja a pénzügyi ismeretek terjesztését és az ingyenes jogi tanácsadás feltételeinek megteremtését is.

Fazekas-Simon Krisztina Szél Bernadett segítségével ombudsmani beadványt írt. Ebben többek közt arra kéri Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát, hogy az ügyükben folytasson le vizsgálatot, és mind egyedi, mind általános jelleggel nyomatékosítsa a gyermekek családban való nevelkedéshez fűződő jogának fontosságát. Azt is várja, hogy a biztos mutasson rá az állam kötelességére, hogy ilyen esetben a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa.

Szél Bernadett felkereste Zsámbok polgármesterét, Holló Ilonát is, hogy arról érdeklődjön, az önkormányzat miben tudja segíteni a családot. A polgármester a Magyar Hangot is beengedte az irodájába, azonban sem fénykép, sem hangfelvétel készítéséhez nem járult hozzá. Annyit már korábban is lehetett tudni, hogy a Fazekas-Simon család nem számíthat önkormányzati bérlakásra.

Időközben Kövér László összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülését péntekre, május 17-ére. A Házelnök nem tehetett mást, hiszen összegyűlt a szükséges számú képviselői aláírás az ellenzéki politikusoktól, így ezt mindenképpen meg kellett tennie.

Az ellenzéki pártok azt szeretnék elérni, hogy gyermekes családokat ne lehessen az utcára tenni. Előírnák azt is, hogy az önkormányzatoknak kötelezettségük legyen elhelyezést biztosítani a kilakoltatással fenyegetett gyermekes családoknak, a bíróság pedig addig nem rendelhetné el az ingatlan kiürítését, amíg a család elhelyezése ez meg nem oldódik.

A rendkívüli parlamenti ülés napirendjén ez az egyetlen jogszabály szerepelt, azonban a kormánypárti képviselők egyszerűen nem mentek el, így a napirendet a fideszes és KDNP-s politikusok hiányában már el sem tudták fogadni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/20. számában jelent meg, 2019. május 17-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/20. számban? Itt megnézheti!