EP-választási körinterjú a véghajrában – kicsit másként

Európai Ügyészség, nyelvtanulás, álhírek, jogállamiság – ezek az EP-választási kampány slágertémái. A XXI. századi pártok jelöltjeit most nem csak ezekről kérdeztük, szóba került a disznóvágás és az avarégetés éppúgy, mint a kórházi menü és az irodalom. Körinterjú a véghajrában – kicsit másként.

– Magyar Hang: Miért érdemes csatlakozni az Európai Ügyészséghez (EPPO), miközben a hazai ügyészség állománya változatlan marad?

Cseh Katalin (Momentum): Az Európai Ügyészség az uniós támogatások felhasználása terén hasonló vizsgálati jogosultsággal rendelkezne, mint a hazai ügyészségek, így pont úgy tenné lehetővé az uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatti felelősségre vonást, hogy a magyar ügyészség állománya közben változatlan maradhatna. Emellett az is fontos szempont, hogy a delegált ügyészek az Európai Főügyésznek felelnének, így a hazai nyomásgyakorlási lehetőség is kisebb lenne.

Jávor Benedek (Párbeszéd): Az Európai Ügyészség valóban nem oldana meg minden problémát, amíg a fideszes Polt Péter irányítja a magyar ügyészségi rendszert, addig nem lesz valódi igazságszolgáltatás, de az EPPO megállíthatná a uniós pénzek rendszerszintű ellopását. Éppen az a lényege, hogy a magyar ügyészi rendszeren kívül álló ügyészek folytatnák le az eljárásokat azokban az ügyekben, ahol EU-s pénzek is érintettek. Ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, akkor Tiborcz és Mészáros ügye is eljuthatna a bírósági szintre, ahol minden valószínűség szerint be is bizonyosodna, hogy sok milliárd forintot egyszerűen elloptak.

Gyöngyösi Márton (Jobbik): Általános tapasztalat, hogy a bíróságok azért nem tudnak korrupciós ügyekben – vagy más bűncselekmények kapcsán – elrettentő ítéletet hozni, mert az ügyészség nem is kezdeményezi büntetőeljárás indítását, esetleg hiányos vagy rossz az ügyészség vádirata. Polt Péter a Fidesz bábja, akinek fontos megbízatása és feladata a NER rendszeréhez köthető bűncselekmények, korrupciós ügyek kisiklatása. Ez az OLAF által feltárt Elios Innovatív Zrt. ügye kapcsán egyértelművé vált. Ha legalább az uniós forrásokat érintő visszaélések kapcsán a rendszertől független szerv emel vádat, megnő az esélye annak, hogy megszületnek a szükséges ítéletek a bíróságokon.

Vágó Gábor (LMP): Az Európai Ügyészséghez azért kell csatlakozni, mert meggyőződésünk, hogy a jobb, hatékonyabb elszámoltathatóság érdekében az uniós források felhasználásának ellenőrzését az Európai Ügyészség fennhatósága alá kellene helyezni.

– Hogyan csábítanák haza a magyar fiatalokat?

Cs. K.: Stabil jövőképet kell nyújtani a magyar fiataloknak, ehhez pedig azokat a területeket kell fejleszteni, ahol a legnagyobb a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest, és ami az életüket alapvetően határozza meg: az oktatást, az egészségügyet és a modern munkahelyeket. Ezért mondjuk, hogy az uniós pénzeket kórházakra, iskolákra és munkahelyteremtésre kell költeni. De a legfontosabb az, hogy lebontsuk a rendszert. Egyetlen fiatal sem fog hazatérni a NER-be, ha van más választása.

J. B.: Ha egy normális, élhető demokratikus államot építenénk, akkor ez az egész sokkal egyszerűbb lenne. Ha a fiataloknak lenne lehetőségük arra, hogy egy teljes munkaidős fizetésből megélhessenek, akkor lenne miről beszélni. Ma Magyarországon egy fiatal párnak alig van esélye, hogy olyan megélhetése legyen, amivel biztonsággal és nyugodt szívvel belevághatnának a családalapításba. Ha pedig vállalnak is gyereket, akkor ott a kérdés, hogy mi történik vele, miután bekerül a mai magyar oktatási rendszerbe. Egy olyan országot kell teremtenünk, ahol nem a gyűlölködés és a rablás az úr, hanem a törvény mindenkire vonatkozik és biztosítható a rendes megélhetés.

Gy. M.: A fiatalok többsége kényszerből távozik az alacsony bérszínvonal, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt. A tudásnak, munkának nincs itthon becsülete. Ha valaki azt látja, hogy tudás helyett fideszes párttagsági igazolvány kell az érvényesüléshez, és több műszakban végzett munkával sem lehet emberhez méltó életet teremteni, családot alapítani, gyermeket nevelni, az elmegy, döntéséért hibáztatni meg nem lehet. A béruniós kezdeményezésünkben kifejtett bérfelzárkóztatással, és a korrupció elleni kíméletlen küzdelemmel kell a problémát orvosolni. Előbbihez új uniós kohéziós politikára, az uniós források hatékonyabb és célszerűbb, elsősorban kkv-kat, oktatást, képzést, k+f-et támogató felhasználására van szükség. A versenyképesség és a magasabb hozzáadott értékű, tudásközpontú termelés növekedése a béremelkedés feltétele. Ha a bérfelzárkóztatás hosszú-távú célját meghatározzuk, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti konszenzust kell teremteni.

V. G.: Az LMP 2015-ben indította útjára Retúr elnevezésű konzultációját a kivándorlástól a külföldön élők részére. Ez alapján az LMP hárompontos akciótervet dolgozott ki, melynek első elme, hogy az uniós forrásokból ne a multinacionális nagyvállalatokat és az oligarchákat támogassuk, hanem a magyar kis- és középvállalkozásokat, mert csak ők képesek minőségi munkahelyeket teremteni. Az a célunk, hogy a fiatalok szülővárosukban, megyéjükben vállalkozhassanak, így teremtsenek munkahelyeket. Legalább ilyen fontos, hogy azonnali béremelést hajtsunk végre: véget kell vetni az olcsó munkaerőre alapuló kormánypárti gazdaságpolitikának és uniós szinten be kell vezetni a tagállami nemzetgazdaságok teljesítőképességéhez mért közös európai minimálbért. A jelenlegi kormányzat egyik legnagyobb bűne, hogy elmulasztotta a nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, oktatás, szociális szféra és államigazgatás rendszerváltás óta halogatott átalakítását. Ennek oka, hogy a kormányzat rendkívül gyáva, és a valódi kormányzás hiánya miatt alkalmatlan is a feladatra.

– Kössék-e az uniós támogatásokat a jogállamisághoz?

Cs. K.: Az EU nemcsak egy gazdasági, de politikai közösség is, így minden tagnak kötelessége a minimálisan elvárható jogállami normák betartása. Továbbá egy gazdasági közösség fejlődése is csak az alapvető jogi és jogállami keretek betartása mentén képzelhető el. Azt azonban elutasítjuk, hogy egy kormány bűnei miatt az állampolgárokat büntessék: mi az európai pénzek osztásának jogát kötnénk jogállamisági kritériumokhoz. Amennyiben egy ország ezen megbukik, úgy ossza a pénzt közvetlenül az EU, hogy a legjobb pályázatok nyerjenek és ne a haverok.

J. B.: Az egészen nyilvánvaló, hogy a mostani rendszer nem alkalmas arra, hogy az uniós támogatások eljussanak azokhoz, akiket céloznak. Magyarországon látható, hogy az egész rendszert úgy alakították ki, hogy abból a kormányhoz közel álló csoportok a lehető legtöbbet kilophassanak. Ebben az esetben ezt a pénzosztást ki kell venni a korrupt kormány kezéből. Az viszont nem megoldás, hogy akkor az egész ország essen el a támogatásoktól. Én azt képviseltem az Európai Parlamentben, hogy akkor a magyarok pályázhassanak közvetlenül az Európai Bizottsághoz, a magyar kormányzati szervek kiiktatásával. Így esély lenne arra, hogy a támogatások oda jussanak, ahova szánják őket.

Gy. M.: Az EU joggal ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállamában maradéktalanul érvényesüljön a demokratikus értékrend, a játékszabályokat mindenkivel be kell tartatni. De az Orbán-kormány bűneiért nem a magyar embereket kell büntetni a nekik járó uniós források befagyasztásával. Ez kontraproduktív lenne, Orbán EU-ellenes retorikáját erősítené. Az Orbán-kormányt csak úgy lehetne jobb belátásra bírni, ha az EU magához vonná az uniós pénzek elosztásának és ellenőrzésének a jogát. Ezzel a NER által kiépített, közpénzek lenyúlására szakosodott csatornákat megkerülve közvetlenül az emberekhez juthatna el az őket megillető uniós forrás.

V. G.: Az LMP álláspontja egyértelmű: Magyarországon a Fidesz rendszerszinten bontja le a jogállami kereteket és mechanizmusokat, semmibe veszi az európai, demokratikus értékeket és alapnormákat, és soha nem látott mértéket öltött a korrupció az elmúlt nyolc évben. Éppen ezért nyilvánvaló: ha későbbiekben Magyarország uniós forrásoktól eshet el, az csak és kizárólag a kormány felelőssége. A jogállam visszaállítását, és a korrupció teljes körű kiiktatását azonban nem az európai uniós források visszatartása fogja megoldani, hiszen azzal az ország maga esik el rettentően fontos fejlesztésektől. Ezért nem támogatunk olyan eljárásokat, amelyek a kormány bűnei miatt a magyar embereket hátrányosan érinthetik.

– Mit tennének konkrétan az álhírek terjedése ellen?

Cs. K.: Az európai közmédia kiépítése egy ilyen konkrét lépés lehet. De az álhírek problémája ennél jóval messzebbre vezet, az Oroszország által terjesztett álhírek és propaganda a legsúlyosabb közvetlen biztonsági fenyegetések egyike Magyarországra és Európára nézve. Az East StratComnak szorosan együtt kell működnie a közös európai kémelhárítással. A közoktatást pedig – az EU támogatásával – alkalmassá kell tenni arra, hogy minden diák felismerje az álhíreket.

J. B.: A valódi újságírást, az igazi sajtót kell segíteni. Magyarországon látjuk, hogy milyen könnyen bedarálta a független sajtó nagyját a kormány. Az elmúlt években azért küzdöttem az Európai Parlamentben, hogy a független sajtó kapjon EU-s támogatást. Én voltam az egyik kezdeményezője annak a projektnek, amivel határokon átívelő oknyomozói munkát támogattak, többek közt az Átlátszó és Direkt36 is kapott ebből támogatást. De ez persze még önmagában kevés, éppen ezért azt is el kell érnünk majd, hogy a következő hét éves költségvetési ciklusban biztos, állandó és kiszámítható támogatást kaphassanak olyan sajtótermékek is, mint az önöké.

Gy. M.: Úgy gondolom, hogy az objektív tájékozódás joga minden európai állampolgárt megillet, így minket, magyarokat is. Ezt a jogot a közszolgálati média hivatott biztosítani minden demokráciában. Ez a jog ma nem biztosított Magyarországon, hiszen a Fidesz felszámolta a közszolgálatiságot. Ma Magyarországon az emberek pénzéből fenntartott média éjt nappallá téve hazudik az embereknek, ontja a kormánypropagandát. Álhírterjesztés mindenhol van a világon, de olyanról én nem tudok, hogy a közszolgálati média legyen a fake news zászlóshajója. Éppen ezért az EP-programunkban arra tettünk javaslatot, hogy az EU határozzon meg egy kritériumrendszert a közszolgálati média védelmében, amit kötelező minden tagállamnak betartania.

V. G.: Az LMP törvényjavaslata volt az, ami szerint köztulajdonban álló gazdasági társaság reklámot vagy egyéb fizetett kommunikációt csak olyan sajtótermékben, médiaszolgáltatónál vagy egyéb gazdálkodó szervezetnél helyezhet el, amely auditált olvasottsági, nézettségi, illetve elérési adatait a reklám vagy egyéb fizetett kommunikáció közzétételére irányuló szerződés megkötését megelőzően közzétette. Ez persze önmagában nem elegendő. Hatékonyan fel kell lépni például az orosz befolyásszerzéssel szemben is, az LMP számos javaslatot nyújtott már be ennek érdekében.

Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? | Magyar Hang

Mik a piaci kilátások, és mi történik, ha az egyedi, nem központosított helyi nyomtatott sajtó eltűnik?

– Mitől lesz jobb a magyarok idegennyelv-ismerete? Legyen kötelező továbbra is minden diplomához a nyelvvizsga?

Cs. K.: A mi generációnk már a szabadon átjárható európai határokat alapvetőnek veszi. E generáció számára már sokkal nyitottabb a világ, és így sokkal nagyobb a motiváció is a nyelvtanulásra. Mi kiemelten fontosnak tartjuk az idegennyelv-tanulást, de nem támogatjuk a kötelező nyelvvizsgát sem az egyetemi felvételi, sem a diplomaszerzés esetében, hiszen ez leginkább azokat sújtja, akik rosszabb minőségű nyelvoktatáshoz férnek csak hozzá. Más eszközökkel kell motiválni a diákokat: nyelvterületi osztálykirándulásokkal, diákcsere- és partnerprogramok állami támogatásával, vagy épp a digitális tanulási platformok fejlesztésével, kétnyelvű oktatószoftverek használatával.

J. B.: Erre egyszerű a válasz: több pénzt kell költeni az oktatásra. Meg kell fizetni a tanári állást, több támogatást kell adni az iskoláknak. Nem egy-egy drága és fölösleges projektet kell finanszírozni, hanem hosszú távon többet kell az oktatásba fektetni. Ez egyébként különösen fontos pont a leszakadó térségekben, ahol ma a tanárok emberfeletti munkát végeznek megalázó fizetésért. Az OECD-statisztika (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint Magyarországon az összes fejlett ország közül a legkevesebbet fordítják egy-egy gyerek oktatására az iskolarendszerbe való belépés és az abból való kilépés közti teljes időben. Ráadásul nálunk az egyik legegyenlőtlenebb az oktatás, az otthonról hozott különbségeket még tovább is növeli sok esetben az iskola. A mai világban nyelvtudás nélkül esély sincs a sikeres életre, éppen ezért fontos, hogy ahogy az oktatás egésze, így a nyelvoktatás is több figyelmet kapjon.

Gy. M.: Különböző felmérésekből kiderül, hogy Magyarországon az oktatás minden szintjén megfelelő óraszámban tanítanak idegen nyelvet, mégis elmarad a nyelvoktatás színvonala. Éppen ezért arra következtethetünk, hogy a nyelvoktatás módszertana rossz. A Jobbik szerint kiscsoportos, és beszédcentrikus nyelvoktatást kellene előnyben részesíteni, vagyis sokkal inkább a szabad beszédre, a gátlások levetkőzésére kellene a hangsúlyt fektetni, nem pedig a nyelvtani szabályokat magoló oktatási módszerekre. A tanárok képzésére, megbecsülésére és fizetésük emelésére is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A diploma megszerzéséhez kell a nyelvvizsga, de mielőtt ezen szigorítunk, jó lenne, ha előbb a nyelvoktatás színvonalán, a módszertanon változtatnánk.

V. G.: Az LMP célja, hogy minden érettségizett fiatal legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen, de ehhez gyökeresen át kell gondolni a hazai nyelvoktatást. A szigorításokat csak a nyelvoktatás reformja után szabadna bevezetni. Régóta mondjuk, hogy a nyelvoktatást gyökeresen át kell gondolni már a kezdetektől, hiszen a fiatalok jelentős része ma nem jut el a középfokú nyelvvizsgáig. Amíg az állami iskolákban nem részesülhet minden gyermek minőségi nyelvoktatásban, addig nem szabad szigorítani a felvételi követelményeken! Egyébként az LMP korábban többször is felszólalt és kiállt az idegennyelvű filmek feliratozása mellett, merthogy ezekkel nagyon jól lehet idegen nyelvet tanulni.

– Mikor olvasott utoljára európai (nem magyar) szerzőtől könyvet, mi volt az, és hogy tetszett?

Cs. K.: Mostanában sajnos kevesebb szépirodalmat olvasok, inkább politikai témájú könyvek kerülnek a kezembe. Utoljára Jan-Werner Müllertől olvastam a Mi a populizmus című könyvet, amin keresztül még jobban megértettem bizonyos magyarországi folyamatokat. A szerző is kiemelte, a populizmus fő bűne az, hogy mindig egy elpusztítandó ellenség ellen hergel: ennek is eredménye az, hogy borzasztóan elmélyült a szakadék a politikai oldalak között.

J. B.: Nemrég olvastam Nick Thorp: A Duna című könyvét. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Nick Thorp több évtizede él itt, rengeteget tud a mi közép-európai régiónkról, mégis külső szemmel írja le azt, hogyan lát minket, kik is vagyunk, mik is a problémáink.

Gy. M.: Újraolvastam Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei című regényét, ami a polgári képmutatásra berendezkedett nyugati civilizáció egyik legélesebb kritikája, egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató. Második alkalommal is tetszett.

V. G.: A kampány előtt Anna Politovszkaja Orosz Napló című könyvébe kezdtem bele, mert érdekel, hogy miként működik a putyinizáció, aminek sajnos előrehaladott fázisában van hazánk.

– Most pedig következzenek a személyre szóló villámkérdések. Cseh Katalin, miből áll egy ideális kórházi menü?
Cs. K.: Egy ideális kórházi menü tápanyagdús, friss, személyre szabott, a speciális igényeknek is megfelel. Azonban a magyar kórházakban alig ötszáz forintból kell megoldani egy beteg egész napi étkezését. Világosan látszik, hogy ez nagyon kevés, a kalóriadús menü sokszor csak annyiból áll, hogy a normál étel mellé hozzáadnak egy kefírt. Éppen ezért fontos az, hogy több pénz jusson a magyar egészségügybe, ezért szeretnénk elérni azt, hogy a hazánkba érkező uniós forrásokból ilyen hasznos célokra is lehessen fordítani.

– Tízmilliárd már elment Paks II.-re. Jávor Benedek, hogyan állítanák meg a bővítést, konkrétan mivel pótolnák a 2030-as évek közepétől a kiesést?
J. B.: Ez egy teljesen felesleges és drága beruházás, és biztosan sokba kerülne, ha most kiszállnánk belőle, de még mindig olcsóbb lenne, mint megépíteni. Az évtizedekig kényszerpályára állítaná az országunkat. Egyrészt szükség van a megújuló áramtermelés kibővítésére a következő időszakban, másrészt pedig rengeteget meg lehetne takarítani az energián, ha elindulnánk a hatékonyság irányába. Szigeteléssel, kisebb fogyasztású gépekkel rengeteget spórolhatnánk. Az áram árában nem várható további növekedés, márpedig Paks II. csak akkor tudna nyereséget termelni, ha a mainál jóval drágább a fogyasztói ár. A zöld energiára való átállás nem csak a környezetre lenne hatással, de olcsóbb is lenne. Német és magyar kutatókkal közösen készítettünk egy tanulmányt, amely több lehetséges szcenáriót mutat be Magyarország energiaellátására. Ebből az alternatív útitervből kiderül, hogy a megújulókra való átállás olcsóbb is lenne, mint Paks II. és több munkahelyet teremtene.

– Mi a Jobbik üzenete, története, Gyöngyösi Márton, mi ma igazából a Jobbik?
Gy. M.: A Jobbik ma egy szociálisan érzékeny, jobbközép, konzervatív néppárt, amely a legfontosabb küldetésének tekinti a nemzeti konszenzus megteremtését legalább az égető nemzeti sorskérdéseink vonatkozásában. Ilyen a bérfelzárkóztatás ügye, amelyet a nagymértékű elvándorlás, az alacsony gyermekvállalási hajlandóság, a mélyszegénység felszámolása végett tűztünk zászlónkra, de említhetném a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek felkarolását. Ilyen és hasonló ügyekben hidakat szeretnénk építeni egy végletekig megosztott társadalomban.

– Kedveli a brüsszeli zöldek társaságát, Vágó Gábor?
V. G.: Kedvelem az európai zöldeket, mert nagyon sokszínű társaság. A katalán aktivistától, az osztrák biogazdán át a német állatvédőn keresztül sokféle ember ül a sorainkban, és ezért is nagyszerű, hogy ugyanolyan módon képzeljük el Európa jövőjét.

– Hogyan segítenék azokat a százezereket, akik a robotizáció, digitalizáció miatt veszíthetik el a munkájukat?
Cs. K.: A technológiai munkanélküliséget attól függően is tudni kell kezelni, hogy mennyire átképezhető az adott személy. Rövidtávon aki hagyományos módszerekkel átképezhető, annak meg kell adni erre az esélyt. Három lépést javaslunk: karriercentrumokat hoznánk létre, ahol az ügyfelek egyéni akciótervet kapnak, komplex szolgáltatásokhoz férnek hozzá – képzések, munkaközvetítés, munkakeresési tanácsadás, vállalkozási tanácsadás –, hogy a hozzájuk legjobban illő állást találhassák meg. Kiemelten támogatnánk a felnőttképzést, elősegítve az „on the job” jellegű képzéseket, azaz ahol a képzés egy részét már egy potenciális munkaadónál töltik. Aki viszont nem átképezhető hagyományos módszerekkel, azon csak radikális szemléletváltás és valamiféle jövedelmi transzfer segíthet. A radikális szemléletváltás azt jelenti, hogy olyan munkahelyekre kell elmennie, ami távol áll az eredeti érdeklődési körétől, és amelyre van igény egy automatizált világban is. Ezek közé tartoznak az ápolók, gondozók, és minden olyan munka, ami sok empátiát és érzelmi intelligenciát igényel. A másik megoldás hosszú távon az, ha átcsoportosítunk jövedelmeket az automatizáció nyerteseitől annak vesztesei számára. Már most is látszódik ugyanis, hogy munkából származó jövedelem évtizedek óta veszít az értékéből a tőkéhez képest. Ennek az lehet a vége, hogy pár hipergazdag cégtulajdonos kezében fog összpontusulni az emberek helyett dolgozó robotok által megtermelt pénz.

– Teljesen betiltaná-e az avarégetést vagy sem?
J. B.: Ha most betiltanánk az avarégetést az egész országban, azzal nem oldanánk meg a problémát. Tiltani csak akkor lesz érdemes, ha a komposztálható hulladék elszállítása megoldott. Az avarégetés egy nagyon rossz és pazarló módszer, mert nagyban növeli a légszennyezettséget, valamint egyszerűen egy elpazarolt erőforrást jelent az elégetett avar.

– Lépjenek-e be a törökök az unióba?
Gy. M.: Most nincs aktualitása a kérdésnek. Erdogan hatalomra kerülése óta új identitást és irányt adott Törökországnak. A szekularizációt, és euroatlanti integrációt hirdető atatürki modell átértékelése zajlik most, miközben az EU is intézményes válsággal, és identitás válsággal küzd.

– Ismer korrupt zöldeket, akik csak addig akadékoskodnak, ameddig ki nem fizetik őket? Ha igen, kik ők?
V. G.: Nálunk zöldeknél nulla tolerancia van a korrupcióval és a családon belüli erőszakkal kapcsolatban.

– Beengednék-e a génmódosított növényeken, élelmiszer-alapanyagokat Magyarországra?
Cs. K.: A GM-technológia megítélése nagyon vegyes, és Magyarországon nincsen szükség a génmódosított mezőgazdasági technológiára, így ezeket a termékeket nem engedélyeznénk.

Uniós vizsgálat: a tesztelt élelmiszerek harmada megtévesztheti a vásárlót | Magyar Hang

Egy lapunk bitrokába került uniós vizsgálat igazolta a kettős élelmiszer-minőséget, ugyanakkor Navracsics Tibor szerint nem látszik szisztematikus kelet-nyugati megkülönböztetés.

– Egyetért-e azzal, hogy betiltották Magyarországon a vadvízi halászatot, így gyakran kazah keszeget ehetünk csak a Balaton partján?
J. B.: A teljes tiltás nem szükséges, viszont az egyértelmű, hogy például a Balaton esetében szükség van a tó ökológiai helyzetének javítására. A Balatont nem lehet egy végtelen erőforrásokkal rendelkező tóként kezelni, és egyébként a halállomány helyzete komoly hatással van a víz minőségére is. Sajnos voltak olyan halgazdaságok a Balatonnál, amelyek nem őshonos fajok tenyésztésével foglalkoztak, ez egy alapvetően rossz irány. Az őshonos fajokra támaszkodva szükség van az ökológiai egyensúly elérésére, és akkor volna lehetőség a vizek korlátait figyelembe véve halászatra.

– Mi értelme újra felállítani a határőrséget, amikor a magyar hatóságok jelenleg is őrzik a határt?
Gy. M.: Jelenleg rendőrök és katonák védik a határt, akiknek alapvetően más feladatuk lenne, máshol. A Jobbik éppen ezért javasolja a határőrség visszaállítását, hogy a határok védelmét biztosítsa, a rendőrök pedig a számukra kirendelt településeken tudjanak őrködni a köz biztonsága felett, a katonák pedig a honvédelmi feladataikat tudják ellátni.

– Fizessenek a környezetszennyező multik! – sürgetik mind többen Európában. De kik és mennyit?
V. G.: Az LMP már 10 éve képviseli ezt az elvet: csökkentsük a munkát terhelő adókat, és azoktól szedjük be a szükségeset, akik szennyeznek, vagy erőforrásainkból sokat használnak. Így lesz forrásunk a létfontosságú környezetet védő beruházásokra is. Ebbe beletartozik az általános üvegházgáz-adó, évi több száz milliárdos bevételt jelenthet. Beletartozik egyes környezetszennyező termékek termékdíjának emelése. Beletartozik az útdíj, a dugódíj, s más használatarányos díjak, és általánosságban beletartozik a globális nagyvállalatok sokkal magasabb adóztatása, mert ők felelősek a világban zajló környezetpusztítások nagy részéért.

– Jobb volt az élete Hollandiában?
Cs. K.: Hollandiában adott volt az, amelynek itthon is alapvetőnek kellene lennie: egy kényelmes, biztonságos, kiszámítható élet minden állampolgár számára. De éppen ez motivált abban, hogy hazaköltözzek és azon dolgozzak, hogy itthon is meg lehessen teremteni a feltételeket a boldogulásra. Úgy éreztem, hogy a könnyebb utat választanám azzal, ha az eredeti terveimnek megfelelően kint telepednék le, és az orvosi diplomámmal meg sem próbálnék a magyar betegeknek segíteni. Ezért költöztem haza, és ezért kezdtem el politizálni is.

– Áder János szerint Magyarország megduplázta erdőterületei nagyságát 1921 óta. Akkor kár is aggódni a magyar fákért?
J. B.: 1921-ben Magyarország károsanyag- és szén-dioxid-kibocsátása is egy kicsit más volt, mint ma, nem csak az erdők mérete. Szükség van további erdősítésre, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években a helyi önkormányzatok sorra vágták ki a lakóhelyek közelében a parkokat és fákat, amik pedig kiemelt fontosságúak az emberek egészsége, a levegő minősége szempontjából, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyszerűen azért is akarunk parkokat egy városban, hogy legyen hol kikapcsolódni.

– Hosszú éveket élt Írországban. Van-e olyan szokás, gyakorlat, bármi, amit mindenképpen átvenne tőlük?
Gy. M.: Az írektől a pozitív országimázs megteremtésének a képességét irigylem leginkább, illetve az ebből fakadó kiváló érdekérvényesítési képességet. Egy kis nemzet, amelyre mindenki kizárólag pozitívan rezonál, éljen bárhol a világon: miért van az, hogy Szent Patrik napján mindenki ír szeretne lenni, és mindenkinek a vidám zene, a jókedv, az időtlen nyugalom, a végtelen szabadságvágy jut eszébe és nem az iszákosság, a rossz idő és az évszázados terrorizmus? Szerintem ezen ma is érdemes lenne elgondolkodnunk, van mit tanulnunk az írektől.

– Brüsszelben mihez láncolná hozzá magát?
V. G.:Nyilván ügye válogatja, de harcos és markáns politikát ígérek Brüsszelben is.

– Önök támogatják a közös európai hadsereg létrejöttét. Mit adjon bele Magyarország?
Cs. K.: Magyarország légiereje kiemelkedő a régióban – ennek további fejlesztésével és a légi szállítmányozási kapacitásunk növelésével a légierő, valamint a szintén a világ élvonalába tartozó tűzszerész alakulataink lehetnek a fő erősségeink a közös európai hadseregben. De jelenleg komolyabb problémák vannak, Oroszország európai hídfőállásként használja hazánkat, így nyugati szövetségeseink sem tekintenek ránk megbízható partnerként. A NER bukása után ezt a bizalmat is vissza kell majd építenünk.

Magyarországnak is fájni fog Trump új terve | Magyar Hang

– Támogatja-e a házi disznóvágás betiltását és egyetért-e azokkal, akik szerint kevesebb húst kellene fogyasztanunk?
J. B.: Mivel a húsipar és állattartás az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazat, mindenképpen szükség van arra, hogy összességében kevesebb húst fogyasszunk. Enélkül esély sincs a globális felmelegedés megállítására. Ezt viszont különválasztanám a házi állattartástól. Mi a Párbeszédben pontosan azt támogatjuk, hogy a mezőgazdaságban a helyi gazdaságok kerüljenek előtérbe a nagyipari állattartás helyett. Nem vagyok a tiltás híve ebben a kérdésben, viszont az alapvető állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és higiénés szabályokat a házi disznóvágáskor is be kell tartani.

– Munkaügyi idegenrendészetet is felállítanának. Mi a baj az ukrán vendégmunkásokkal, ha egyszer nincs elég magyar? Máshol küzdenek értük.
Gy. M.: Nem az ukrán vendégmunkásokkal van bajunk, hanem azzal a gazdaságpolitikai szemlélettel, amely bérrabszolgaságon alapuló összeszerelő üzemmé züllesztette hazánkat, ahonnan a magyarok százezrei kényszerülnek elvándorolni, helyükre pedig állami támogatással százezreket telepítenek be. Ezt a tervszerű lakosságcserét egy olyan kormány hajtja végre, amely sokadik éve a migrációval riogatja az országot, miközben nemzetinek és kereszténynek hirdeti magát.

– EU-s pénzt csak kórházakra, iskolákra, munkahelyekre – hirdeti a Momentum. Hogy csatornáznák át a támogatásokat, miközben azok egy része célzottan másra érkezik?
Cs. K.: Az EU most fog dönteni a következő évek költségvetéséről. Most tudunk beleszólni abba, hogy mennyi pénzt kapunk és mire. Az Európai Bizottságban is komoly vita tárgya az, hogy a jelenleginél több pénz menjen-e szociális kiadásokra, ezek pont az oktatással, egészségüggyel, munkakörülményekkel foglalkozó területek. Szerintünk a források jelenlegi elosztása rossz: nem szolgálja azt, hogy közelítsük egymáshoz a tagállamokban tapasztalható életszínvonalat. Ez azonban szükséges az európai egység megteremtéséhez: egy átlagos magyar is élhessen úgy, és addig, mint egy átlagos európai. Pont azt szeretnénk képviselni az Európai Parlamentben, hogy megkérdőjelezzük a régi berögződéseket, és megváltoztassuk azt, ami szerintünk hibás. A forráselosztás átalakítása pedig az európai partnereink érdeke is, hiszen nekik pedig a saját állampolgáraik felé kell elszámolniuk azzal, hogy mire lett költve az általuk befizetett pénz.

– Miért tűnnek el a szelektívhulladék-gyűjtő szigetek? Legyen-e újra betétdíjas minden italos üveg?
J. B.: A szelektívhulladék-gyűjtő szigetek azért tűntek el, mert a hulladékgazdálkodás abba az irányba indult, hogy egyenesen az otthonoktól vigyék el a szelektív hulladékot. Csak sajnos az elmúlt években ez a fajta szemétszállítás nem épült ki rendesen. A Fidesz létrehozta rendszer lassan már az alapvető feladatait sem képes ellátni. Ráadásul a házhoz menő szállításból az üveg sok helyen teljesen kimarad. A betétdíjazásnak az volna a lényege, hogy támogassuk a használatot támogassuk újrahasznosítás előtt. Ez egyébként sokkal jobb, mint az egyszerű újrahasznosítás, erre a betétdíjas rendszer egy jó ösztönző, én támogatnám ezt a rendszert.

Betiltaná 2021-től az Európai Parlament az egyszer használatos műanyagtermékeket | Magyar Hang

Az Európai Parlament ezen túlmenően előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni.

– Május 26-án szavazz az európai színvonalú egészségügyre! – olvashatjuk az egyik üzenetében. Azt, hogy több pénz kell az egészségügynek, minden ellenzéki párt elmondja. Mi kell még az európai színvonalú egészségügyhöz?
Gy. M.: A pénz mellé azt kell megteremteni, hogy az egészségügyben a lelket tartó dolgozók – nélkülük már rég összeomlott volna a rendszer – méltó munkakörülmények között végezhessék a munkájukat. Az egészségügyi dolgozókat legalább annyira nyomasztja a leterheltségük, a nem biztonságos munkakörülmények és még az egészségügyben megmaradt feudális rendszer, mint az, hogy alacsony a bérük. Ahhoz, hogy XXI. századi egészségügyet lehessen teremteni a pénz mellett szükséges a teljes szemléletváltás és jobban oda kell figyelni az ágazat dolgozóira.

– Dolgozott idehaza rezidensként. Fogadott-e el hálapénzt? Miért hagyta el az orvosi pályát?
Cs. K.: Azért kezdtem el politikával foglalkozni, mert nem tudtam szó nélkül hagyni azt, hogy az egészségügyi vezetés hiányosságai miatt borzasztó körülmények uralkodnak a kórházakban. Ennek a hibás rendszernek az egyik legszomorúbb tünete a hálapénz problémája, amire mielőbb megoldást kell találni. Én magam sosem estem abba a hibába, hogy fizetésért cserébe előnyben részesítettem volna bárkit is, de ez sajnos jelenleg elterjedt jelenség a magyar egészségügyben. Az viszont félelmetes, hogy a betegek mennyire alapnak veszik már a hálapénz fizetését – velem fordult már elő, hogy egy ajándékba kapott bonbont otthon kibontva vettem észre, hogy hálapénzt is hagytak benne. Az ilyen helyzetekkel nehéz mit kezdeni, de alapvetően elutasítom a hálapénz gyakorlatát.

– Az EP-képviselők nyugati viszonylatban is jól keresnek. Kiket támogatna brüsszeli fizetéséből?
V. G.: Eddig is adományoztam szűkös kereteimhez mérten. Ha több lehetőségem lesz, akkor egy lakhatási szegénységen segítő alapítványt, egy környezetvédő szervezetet és három adományokból élő független médiát tervezek rendszeresen támogatni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/21. számában jelent meg, 2019. május 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/21. számban? Itt megnézheti!