Hiába van immár évek óta növekedési pályán a hazai gazdaság, 2019-ben sem emelkedik az orvosok bére – derül ki Varga Mihály lapunk kérdésére adott válaszából. A pénzügyminiszter a tegnapi kormányinfón mutatta be a 13+1 pontból álló, jobbára adócsökkentéseket tartalmazó gazdaságvédelmi akciótervet, amelynek céljai között említette a gazdaság teljesítményének, illetve a bérek növekedési ütemének megőrzését.
Adta magát a kérdés, amit fel is tettünk: mire számíthatnak a szakvizsgával rendelkező, közegészségügyben dolgozó orvosok, akik – gazdasági növekedés ide, vagy oda – 2018-ban egyetlen forint béremelésben sem részesültek? A felvetést az is indokolta, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) minap kiadott közleménye szerint az eddigi, egyébként ígéretes bértárgyalások nem vezettek eredményre.
A pénzügyminiszter válasz gyanánt bepróbálkozott azzal, hogy a szakdolgozói bérekről szóló tavaly őszi döntésre hivatkozva hamisként tüntesse fel a kérdésünkben megfogalmazottakat, ám ezt nem hagytuk annyiban. Második nekifutásra aztán közölte: csak a jövő évi költségvetésben fognak tartalékalapot képezni a különböző ágazati béremelésekre. Ezt – tette hozzá – a kormány már jóváhagyta. Ez tehát azt jelenti, idén már nem kell bérrendezésre számítani.
Az orvosi kamara már említett közleménye kitért arra is, hogy költségvetési támogatás nélkül hiába szeretné elérni a szakma a paraszolvencia megszüntetését. Ezt firtató kérdésünkre Varga Mihály elmondta: a kormánynak az a célja, hogy megszüntesse a hálapénz rendszerét az egészségügyben.
Ebben nincs változás, 2010 óta azt képviseljük, hogy az egészségügyben dolgozóknak is tisztességes bért kell kapnia, a paraszolvencia rendszerét pedig meg kell szüntetni
– fogalamzott Varga Mihály, aki a hálapénz mértékével kapcsolatos becslésekről annyit mondott: sok féle összegről hallott, mindenki kiválaszthatja magának, melyiket tartja a valóságosnak.
(Korábban Gulyás Gergely – a Kásler Miklós humánminiszter által egy kormányülésen ismertetett adatokra hivatkozva – azt mondta, a hálapénz mértéke éves szinten 1000 milliárd forintos nagyságrendű összegre tehető. Ezt még a szakma is túlzónak tartja, korábban 30–100 milliárdos becslések láttak napvilágot.)
A pénzügyminiszter válasza alapján tehát kijelenthető: a MOK semmit nem tudott megvalósítani a bérekkel kapcsolatos célkitűzéseiből, ami nagyon nem jön jól a tisztújításra készülő érdekképviselet jelenlegi vezetésének. Pedig Éger István, a MOK elnöke a Magyar Hangnak márciusban adott interjújában még nagyon bizakodó volt: mint mondta, ígéretet kaptak a kormányzattól, a szándék és a pénz is megvan a bérrendezésre. – A 1,5 milliós szakorvosi bér rövidesen akár realitás is lehet – tette hozzá. A kamara elnöke azt is kifejtette, amint rendeződnek a bérkérdések, azonnal, törvényi erővel beszüntethető a paraszolvencia.
Éger István: Nincsenek orvosbárók | Magyar Hang
Ha azt mondanám, hogy nem, akkor baromi nagyot hazudnék - felelte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arra a kérdésre, hogy fogadott-e el valaha paraszolvenciát. Éger István lapunknak adott interjújában kifogásolta, hogy a MOK megreformálását célul kitűző Újratervezés nevű csoport körül több ellenzéki párt is megjelent, ám az nem zavarja, hogy a kamara felügyelőbizottságát a Jobbik tavalyi egészségügyminiszter-jelöltje vezeti.
Igaz, Éger István nem is mondhatott mást, hiszen idén, azaz a kamarai tisztújítás évében bontott zászlót a szervezet megújítását célul kitűző Újratervezés nevű orvoscsoport. A tömörülés dobta be elsőként a másfél milliós szakorvosi bért, amit három év alatt, ütemezve látnak elérhetőnek. (Éger erre rátromfolt, mondván nincs ennyi idő, azonnal kell lépni.) Erről az összegről egyébiránt úgy látszik, konszenzus van, hiszen Kásler Miklós korábban szintén másfél-két milliós orvosbért nevezett ideálisnak.
Ennek ellenére jelenleg egy szakvizsgával rendelkező orvos alapbére mindössze bruttó 455 ezer forint. Ezt a szintet 2017-re sikerült elérni, és lényegesen magasabb, mint a 2010-es 340 ezer forintos szakorvosi átlagbér.
