Ki diktálja majd az irányt az ellenzéknél?

Mennyiben befolyásolja az önkormányzati választásra tervezett ellenzéki megállapodásokat a DK és a Momentum váratlanul jó EP-s szereplése? Kitart-e a Puzsér Róbert mögött létrejött, de a voksoláson nagyot bukó Jobbik és LMP szövetsége? A Magyar Hang ezeknek a kérdéseknek járt utána.

Gyökeresen átrendezte az erőviszonyokat az ellenzéki oldalon a vasárnapi európai parlamenti választás, ennek pedig nyilvánvalóan lesz kihatása a következő nagy megmérettetésre, a küszöbön álló őszi önkormányzati választásra. A helyhatósági voksolás kapcsán ugyanis továbbra is él az az igény, hogy a lehető legtöbb helyen egy kihívó álljon szemben a kormánypárti polgármester- és képviselőjelöltekkel, mert csak így lehet esélyük a győzelemre. A különbség az egy héttel ezelőttiekhez képest az, hogy ezután már egészen más pozícióból tárgyalhat egymással az EP-választás nyertesének számító Demokratikus Koalíció és Momentum, illetve a nagy bukást elszenvedő Jobbik, MSZP és LMP.

Habár még csak néhány nap telt el a jelentős változásokat hozó uniós voksolás óta, a Magyar Hang információi szerint ott nemigen lesz érdemi változás, ahol már született megállapodás. Így például Egerben továbbra is biztos a jobbikos Mirkóczki Ádám indulása, vagy éppen Székesfehérváron az MSZP-s Márton Roland jelöltsége. Az ellenzéki pártok képviselői lapunknak arról számoltak be, egyelőre nem tapasztalni, hogy akár a DK, akár a Momentum megpróbálná kihasználni az EP-választáson elért sikerét. Bár olyan hírek is szárnyra keltek, hogy utóbbi párt esetleg egy-két képviselői helyre még igényt tartana, ezt jelentősen nehezíti esetükben, hogy vidéken egyszerűen nem rendelkeznek olyan beágyazottsággal, annyi helyben ismert emberrel, amellyel és akikkel ezt meg lehetne valósítani. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy azokon a településeken, ahol még csak formálódik a megegyezés, ne dobnák be a tárgyalásoknál azt az érvet, hogy jelenleg ők számítanak az ellenzék két vezető erejének.

A Momentum is harcol a polgármesterségért

A főváros már jóval bonyolultabb, hiszen Budapesten eddig is bőven akadtak vitás kérdések. Az egyik legfontosabb talán a főpolgármester-jelölt személye, illetve a tervezett előválasztás. A baloldal által támogatott Karácsony Gergely továbbra is versenyben van, és most úgy tűnik, a Momentum is előáll egy saját indulóval. Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja erről nem kívánt konkrétumokat mondani, de a Magyar Hang és az Azonnali nem cáfolt információi szerint Kerpel-Fronius Gábort jelölik az előválasztásra. Az Azonnali szerint személyéről vasárnap estig szavaz a Momentum küldöttgyűlése, indulását hétfőn jelenthetik be.

Puzsér Róbert szerepvállalása körül pedig egyre több a kérdőjel. Eddig ugyanis a publicista azt a feltételt szabta az előválasztáson való indulásához, hogy a Momentummal kiegészült baloldal vegye be a fővárosi kerületekről szóló megegyezésbe a mögötte álló Jobbikot és LMP-t. Mára viszont már az is kérdésessé vált, hogy szövetségük egyáltalán megmarad-e. Az LMP-ben ugyanis többen határozottan zokon vették, hogy az EP-választás estéjén Puzsér Róbert arról beszélt, mi köze neki a párt összeomlásához. Csárdi Antal vállalhatatlannak nevezte ezt a hozzáállást, és Keresztes László Lóránt is úgy fogalmazott, hogy szíven ütötte. Márpedig ha az LMP úgy döntene, hogy kiszáll, akkor a Jobbik is automatikusan kihullana, hiszen – ahogy ők hívják – a centrumszövetség felbomlana.

Zaránd Péter, a kritikus kampányfőnöke lapunknak azt mondta, ők továbbra is teljes ellenzéki együttműködést szeretnének Budapesten, de már az induláskor is két stratégiájuk volt: vagy a centrumpártok támogatásával indulnak, vagy civil jelöltként, pártok nélkül. – Mindenesetre bízunk benne, hogy az LMP és a Jobbik számára fontos jelzés lesz a mostani eredmény, és összeszedik magukat – tette hozzá.

Molnár Gyula ambíciói

A főpolgármester-jelölt személyétől függetlenül a kerületi indulók esetében sem teljesen egyértelmű minden. Április elején – vagyis jóval az EP-választás előtt – a baloldal és a Momentum már megállapodott abban, hogy melyik városrészben kik indulnának el a polgármesterségért. Hiába a DK és a Momentum jó szereplése a többi párthoz képest, úgy tűnik, ezt tiszteletben tartják. – Nem fogjuk felrúgni a megállapodást – mondta a momentumos Hajnal Miklós, egyértelművé téve azt is, hogy pártja továbbra is szélesítené az együttműködést a Jobbik és az LMP irányába.

Egészen hasonló szellemben nyilatkozott az EP-választáson jóval rosszabb eredményt elérő, de a korábbi megállapodás alapján a jelöltek többségét adó MSZP is. Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke úgy fogalmazott, a korábbi egyezséget kötelező érvényűnek tartják magukra nézve, függetlenül attól, hogy éppen jól vagy rosszul szerepeltek a múlt vasárnapi választáson. A politikus is nyitott az LMP-vel és a Jobbikkal való együttműködésre, bár jóval óvatosabban fogalmazott: azt mondta, hogy helyi szinten lehet megállapodás – vagyis a képviselőjelölteket érintően –, az viszont szerinte nem tűnik jelen pillanatban valószínűnek, hogy polgármesteri jelöltséget is felajánljanak nekik. Pedig Soroksáron egyelőre nem neveztek meg senkit, aki ringbe szállna a vezetéséért, vagyis egy nyitott kerület biztosan van.

Habár korábban felmerült, hogy a VII. kerületben esetleg az LMP budapesti elnöke, Moldován László indulhatna, lapunk információi szerint a zöldpárt leszereplése után ennek nincs realitása. Ugyanígy nem tűnik valószínűnek az sem, hogy a szintén az LMP által korábban kért Ferencvárosban megkapnák az indulás lehetőségét. Hallani olyan pletykákat is, hogy Újbudán – ahol a DK-s László Imre a közös jelölt – a korábbi MSZP-elnök Molnár Gyula is gondolkozik az induláson. Úgy tudjuk azonban, hogy ezt saját pártja sem támogatja, hiszen kitartanak a korábban már megkötött megállapodás mellett.

Budapestet az ellenzék régóta nyerhetőnek nevezi, már csak abból is kiindulva, hogy a tavalyi országgyűlési választáson a 18 egyéni választókerületből 12-t sikerült megnyerniük. Az EP-választás számai is azt mutatják, hogy a teljes fővárost tekintve a Fidesz 41 százalékot ért el, szemben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk nélküli ellenzék 52 százalékával. Bár ehhez hozzátartozik az is, hogy Tarlós István főpolgármester a mérések szerint népszerűbb a Fidesznél, ráadásul egy alapvetően személyekre épülő választást, mint az önkormányzati, csak óvatosan lehet összehasonlítani egy pártlisták által dominált voksolással.

Nagy vesztesek 1.: MSZP, Jávor Benedek

Az EP-választás nagy vesztesei közé tartozik az MSZP–Párbeszéd szövetség, miután mindössze egyetlen mandátumot szerzett, a baloldali házi versenyben pedig látványosan alulmaradt a DK-val szemben. A jövőre nézve ennek bőven lehet majd hatása, hiszen Gyurcsány Ferenc vezetői ambícióitól eddig is tartottak, ezúttal pedig már el is mondhatja magáról, hogy az ellenzék legerősebb pártjává lépett elő formációja.

Ráadásul megindult a harc, hogy az egyetlen brüsszeli képviselői mandátumot ki kapja. Tóth Bertalan MSZP-elnök volt a listavezető, de már korábban egyértelművé tette, hogy nem akar az EP-be menni. Így a választmány döntött szombaton: kétharmados arányban úgy szavaztak, hogy a lista alapján küldenek képviselőt, így Ujhelyi István megy Brüsszelbe.

Habár civilek petíciót indítottak azért, hogy az EP-lista negyedik helyén lévő Jávor Benedek mehessen vissza az uniós színtérre, az érintett már korábban kizárta ezt a lehetőséget lapunknak.

Nagy vesztesek 2.: Jobbik

Nagy bukást élt át a Jobbik is azután, hogy a szocialistákhoz hasonlóan csak egyetlen mandátumot szerzett. Az már eldőlt, hogy az EP-be ezzel a listavezető Gyöngyösi Márton megy. Vona Gábor távozása és Toroczkai Lászlóék kiválása óta ez volt az első igazán komoly megmérettetése Sneider Tamás új elnöknek, és csúfosan leszerepelt. Ennek ellenére a Magyar Hang kérdésére azt mondta, hogy egyáltalán nem merült fel a lemondása, ilyet nem is kértek tőle. Sőt, abban bízik, hogy ez az eredmény sokkhatásként éri szimpatizánsaikat, és mobilizálja majd őket ősszel.

Aztán péntek éjjel közleményt adott ki a párt, mely szerint ősszel országos tisztújítást tartanak. A rövid szöveg szerint „a Jobbik országos elnöksége úgy döntött, hogy vállalva a politikai és személyi felelősséget az EP-választás eredményéért, nem tölti ki a teljes mandátumát, hanem előre hozott tisztújítást ír ki, melynek időpontjának az önkormányzati választások utáni hónapot jelölte ki a párt küldöttjeiből álló Országos Választmánya a Jobbiknak. Az őszi tisztújításig a Jobbik országos elnöksége teljes jogkörrel fogja ellátni a feladatait.”

Az LMP a megsemmisülés szélén

Történetének legcsúfosabb eredménye után még vasárnap este meglépte azt az LMP, amit más akkor még nem: a két társelnök és a teljes elnökség lemondott. Elvárható volt ez a döntés, hiszen a zöldpárt nemcsak, hogy nem szerzett európai parlamenti mandátumot, de – messze alulmúlva a várakozásokat – még a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál és a Mi Hazánknál is rosszabbul szerepelt. Így tehát még nyáron, az önkormányzati választás előtti kampány közepén komplett tisztújítást tartanak. Az egyik távozó társelnök, Keresztes László Lóránt lapunknak azt mondta, hogy ő biztosan nem fog újraindulni a posztért. A másik társelnököt, Demeter Mártát hiába kerestük ugyanezzel a kérdéssel, nem értük el.

Adódik a kérdés, hogy vajon kinek van most ambíciója egy 2 százalékosra zsugorodott párt vezetésére, illetve ki lehet az, akit ismerhetnek annyira a választók, hogy elnökként megpróbálhassa visszaszerezni a bizalmat. Ungár Péter az egyik legismertebb arca a pártnak, ám ő még két évig el van tiltva a párttisztségektől, így tehát biztosan nem töltheti be ezt a szerepet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!