Adriai kikötőket idéző hajórévet álmodott Révfülöp vezetése és Kondor Géza független polgármester a település központjába. A 133 hajó fogadására alkalmas dokk látványos külsőt kapott: a kikötő kőgátja banán alakú lenne. Igazán különlegessé az tenné, hogy télen sem fagyna be a vize, így használhatnák a vitorlázók. A fejlesztési elképzelés azonban megosztja az északi parti település lakosságát. A helyiek aláírásokat gyűjtöttek, hogy népszavazás döntsön a fejlesztés sorsáról.
Bár ottjártunk idején alig volt mozgás az egykori teherkikötőben – nem úgy a parton –, az 1200 lelkes, Balaton-átúszásról is ismert településen arról nincs vita, hogy a kikötői infrastruktúra felett elszaladt az idő és rengeteg lehetőség rejtőzik benne. Az elmúlt fél évszázadban több fejlesztési terv készült. Legutóbb 2007–2008-ban Miklós Tamás (független) akkori polgármester – ma önkormányzati képviselő – kezdeményezésére vizsgálták a vitorláskikötő létesítési lehetőségeket, megvalósíthatósági tanulmányokat is készíttettek. Akkor Révfülöp turisztikai negyedében, a Nemzeti Sportközpontok kikötője melletti szabad területen képzeltek el egy kikötőbővítést. A tervekből azonban a hosszú előkészítés és lakossági fórumok ellenére sem lett semmi, a gazdasági válság elsodorta a beruházást. Később aztán Kondor Géza (még képviselőként) és Kálomista Gábor filmproducer, révfülöpi képviselő a központi kikötő fejlesztését kezdte forszírozni.
A kikötőfejlesztési láz a 2013-as időközi választást követően tört ki ismét, miután a voksolást Kondor Géza (független) nyerte, jelenleg is ő a polgármester. A testület akkor egyhangú szavazással tette le a garast a község part menti sétánya mellett működő egykori teherkikötő (ma hivatalosan vitorláskikötő) fejlesztése mellett. A beruházás ma is az előkészítés szakaszában tart. Bár elsőre a hatóságnak is voltak aggályai, az önkormányzat 2018 őszére jogerős környezetvédelmi engedélyt szerzett.
Kondor Géza a helyszínt firtató kérdésünkre visszakérdezett: „A révfülöpieknek miért ne adatna meg a vitorlázás lehetősége? Miért kellene távoli kikötőben helyet bérelni, mikor itt a lehetőség?” A fejlesztés szükségességét a dokk leromlott állapotával, a meder eliszaposodásával és a nád elterjedésével indokolta. A Halász utcán az egyik találomra megszólított helybeli szerint tényleg festhetne szebben a kikötő. Ám mivel ő nem vitorlázik, nem akart többet mondani, főként, hogy csak keveset tud a beruházásról.
Bár az interneten elérhető egy látványvideó, az információhiány visszatérő panasz Révfülöpön. – Ehhez a projekthez nem készült előzetesen megvalósíthatósági, megtérülési tanulmány, költségbecslés, finanszírozási koncepció. Nem tudni, hogy önkormányzati vagy magánberuházásban épülne-e, ahogy azt sem, hozna-e bevételt. Az újabban tett nyilatkozatok pedig egymásnak ellentmondó állításokat tartalmaznak – fogalmazott Miklós Tamás, a képviselő-testület egyik tagja. Leszögezte: ő szeretné, ha fejlődnének a vitorlázási lehetőségek Révfülöpön, és ezért tett is korábban, de a most tervezett kikötő helyszínválasztása szerinte katasztrofális. – Tönkre tenné Révfülöp egyedi arculatát, természeti környezetét és családias üdülő jellegét, és jellegtelen tucatüdülővé süllyesztené a települést – magyarázta.
A beruházásnak számos civil ellenzője is akad, egyikük Szabó Sándor Pál. Noha korábban maga is testületi tag volt – sőt Kondor Géza támogatója –, mégis civilként vitte végig népszavazási kezdeményezését. Szabó a legnagyobb problémának a gazdasági számítás hiányát és a lakosság kihagyását tartja. – Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen mértékű beruházás érintetlenül hagyja a parti területet. Itt működnek a vendéglátóhelyek, a Tópart galéria, a szabadtéri színpad. A kikötő fejlesztésével még zsúfoltabbá válna Révfülöp szűk központja. Főként, hogy egy 101 férőhelyes parkolót is kialakítanának. Ezt csak a Halász utcáról lehetne megközelíteni, ahol most is nehéz közlekedni. Másrészt egy ilyen komoly beruházás – ami mély merülésű, kifejezetten drága hajók fogadására is alkalmas –, később újabb igényeket támasztana a partot és akár a futballpályát is veszélyeztetve – magyarázta Szabó Sándor Pál.
Szerinte a másik vitorláskikötőt volna célszerű fejleszteni, mert akkor egy 2,5 kilométeres sétány jöhetne létre. – A népszavazás lehetőség arra, hogy felnyíljon az emberek szeme, és többet megtudjunk a polgármester terveiről. Azért állhattak ennyien a kezdeményezés mellé, mert ez fontos kérdés Révfülöp életében. Az üdülőtulajdonosok is nagy számban írták alá, a Révfülöpi Polgári Kör az aláírásoknak nagyjából harmadát hozta – fogalmazott Szabó, aki a Révfülöpért Civil Társaság elnökhelyettese.
Az egykori képviselőt szembesítettük azzal, hogy 2013-ban ő is megszavazta: a szóban forgó kikötőt fejlesszék. Ezt azzal magyarázta, hogy akkor jó elképzelésnek tűnt, de a környezetvédelmi szempontok miatt átértékelte a helyzetet és azóta az alternatívákat is megismerte. Arra a felvetésünkre, hogy politikai tőkét remél-e a népszavazástól – azaz hogy polgármesterjelölti ambíciói vannak-e –, azt felelte: a kezdeményezés elindításakor nem számolt ezzel, igaz, azóta felvetődött az indulása is. A népszavazás 1,3 millió forintos költségét egyébként a költségvetés tartalékkeretéből fedezik. Augusztus 11-én szavazhatnak a révfülöpiek.
Kondor Géza polgármester szerint a beruházás forrása egyaránt lehet pályázat, hitel és több évre előre értékesített kikötőhelyekből származó bevétel. Ám hogy mennnyibe kerülhet, csak a tervek birtokában lehet majd megállapítani. Mint írta, a környezetvédelmi hatóság engedélyével már rendelkeznek, az elvi létesítési engedély elkészült, ám a kiviteli tervek előtt még további engedélyek beszerzésére van szükség. A parkolót és a forgalmat érintő kifogásokról azt mondta: a cél az, hogy a Halász utca központi szakaszába mielőbb csak az ott lakók és vendégeik, valamint ott dolgozók hajthassanak be, a vasút alatti területen szeretnék központi parkoló kialakításával tehermentesíteni a központot; a fejlesztéshez szárazföldi területet nem kell átadni a kikötőnek. Kondor a kétségkívül összetett kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezésről azt közölte, hogy az szerinte téves információkat sugall, és az „értelmezhetetlensége miatt” ő nem fog a népszavazáson részt venni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!
