Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A Fidesz megszavazta az MTA megcsonkítását

Szerző: | 2019. július 02., 11:37 | Belföld

Demonstrálók a Magyar Tudományos Akadémia főépülete előtt Budapesten 2019. február 12-én az MTA-székház köré szervezett élőlánc-tüntetésen (Fotó: Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Fidesz szavazataival kedd délelőtt átment az MTA-törvény, a köznevelési törvény módosításáról viszont elhalasztották a szavazást. A lex Czeglédy is átment, valamint az alapvető jogok biztosát is megválasztották.

HIRDETÉS - AIP

A 187 jelenlévő képviselőből 131 szavazott igennel, 53 nemmel, 3 pedig tartózkodott az MTA-törvényre. A Fidesz és a KDNP 133 képviselőjéből 130 volt jelen, ők igennel szavaztak. Rajtuk kívül Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel. Az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak, valamint a független Bősz Anett, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett. A három tartózkodó a független Fülöp Erik, Volner János és Duró Dóra volt, mindannyian a Mi Hazánk politikusai.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter június 4-én nyújtotta be a parlamentnek az MTA bedarálásáról szóló törvényjavaslatot.  Ennek értelmében az összes kutatóintézet egy újonnan létrehozott intézethez, a kormány befolyási hálójába került Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozik majd. A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.

A kutatóhálózatok bedarálása miatt folyamatosak voltak a tiltakozások, kedd délután négyre is hirdettek egy tüntetést az MTA elé. Szél Bernadett független képviselő azt kezdeményezi, hogy az ellenzéki pártok forduljanak Alkotmánybírósághoz, és ehhez 50 képviselői aláírást kell összegyűjteni, ami akár meg is lehet.

Köznevelési törvény: halasztás

A kormány indoklás nélkül visszalépett a köznevelési törvény módosításáról tervezett zárószavazás – sajtóinformációk szerint sok fideszes volt érdekelt a különböző alternatív oktatásban, amit a változtatás szinte ellehetetlenített volna –, és a kabinet úgy döntött, az így későbbre halasztott voksolásra az eddiginél is jobban előkészítő módosító indítványt fog benyújtani. Vélhetően ez azt jelenti, hogy a Semjén Zsolt által jegyzett törvénymódosításokról a háttérben új alkuk születhetnek majd. A módosító indítványok között többek között a magántanulói státusz megszüntetése, az igazgatók megválasztását véleményező tanári kar jogkörének elvonása is szerepelt az alternatív iskolák számára küldendő selyemzsinóron kívül. A 444 szerint már meg is kezdődtek a háttértárgyalások a törvénymódosítással kapcsolatban. Ráadásul kiderült, hogy a szakmai szervezetek hiába alkothattak véleményt a bevezetésre váró változásokkal kapcsolatban, azok még véletlenül sem jelentek meg a módosítás végső szövegében.

Ugyanakkor a kormánypárti többség elfogadta az országgyűlési törvény módosítását: 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház, hogy ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog. A kormánypártok lex Czeglédyként emlegették a javaslatot, amelyet azután nyújtottak be, hogy a DK képviselőjelöltként szerepeltette a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát az EP-választási listáján, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – mivel az ellenzéki pártok delegáltjai nem szavazták meg – a bíróság kezdeményezését visszautasítva nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát.

Szintén sikeres volt a voksolás – mármint kormánypárti szempontból – az alapvető jogok biztosának megválasztásáról, ugyanis a képviselők 137 igen, 39 nem és egy tartózkodás mellett hat évre szóló megbízással megválasztották a posztra Kozma Ákost, aki szeptember 26-án kezdi meg munkáját. Kozmát, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, maga Áder János javasolta a posztra. Az alapvető jogok biztosa 2013 szeptembere óta Székely László, mandátuma szeptemberben jár le.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: MTA, parlament


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest