„Nem a vereségtől tartok, hanem a győzelemtől” – Lázár nem indul el Márki-Zay ellen

Két hét után válaszolt Lázár János a hódmezővásárhelyi Fidesz felkérésére, hogy polgármester-jelöltként mérkőzzön meg Márki-Zay Péterrel. A honlapjára feltett, a vásárhelyieknek címzett levél szerint nemet mondott.

Mint írta, nagy megtiszteltetés volt számára hogy rá gondoltak, „egyszerre volt meglepő és érthető. Volt hát min gondolkodnom az elmúlt napokban.”

Szerinte Hódmezővásárhelyen változásra van szükség, a város lefagyott. „Nekem is van dolgom azzal, hogy Hódmezővásárhelyt újraindítsuk, és a város visszatérjen ahhoz a fejlődéshez, ami Almási polgármester úr halálával megszakadt. Sokat tanultam és talán sokat is tudok erről a városról” – írta.

„Hiszek tehát abban, hogy polgármesterként most ismét a város hasznára tudnék lenni. Ráadásul a polgármesterségem óta eltelt időben sokat tanultam: nemcsak önmagamról, hanem a nagy szervezetek vezetéséről, irányításáról és a közösségek hatékony képviseletéről is. És amint már utaltam rá, sokat tanultam a kompromisszumok fontosságáról és az együttműködés erejéről. Azt hiszem, e tapasztalatok birtokában most még jobb vezetője tudnék lenni a városnak, mint korábban. Mégis azt tartom helyes döntésnek, ha nem vállalom el a Fidesz felkérését, és nem szállok ringbe újra a polgármesterségért” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy teszi ezt annak ellenére, hogy „az elmúlt időszak közvélemény – kutatásai azt mutatják, hogy komoly esélyem volna a jelenlegi polgármester legyőzésére. Paradox módon nem a vereségtől tartok tehát, hanem a győzelemtől. Attól a hatástól, amit ez a győzelmem ma a város közéletére gyakorolna. Mint köztudott, Márki-Zay Péter engem tett meg fő ellenfelének, sajnos még a polgármesteri munkából is Lázár-ellenes kampányt csinál. Ez pedig két következménnyel is járt. Az egyik, hogy Vásárhely talán nyert magának egy országszerte híres – mostanában inkább: hírhedt – ellenzéki politikust, de elveszítette polgármesterét. Márpedig a vezető nélkül maradt város csak sodródni tud és végül zátonyra fut.”

Szerinte kettészakadt a város. „Ha a következő önkormányzati választást most megint Márki-Zay Péter és Lázár János küzdelmévé egyszerűsítjük le, akkor a város egyik része mindenképpen vesztesnek fogja magát érezni, akármi lesz is az eredmény.”

„Harmadik jelöltre van tehát szükség, olyan polgármesterre, aki békét tud hozni – vonta le a következtetést. – Olyan polgármesterre, aki be tudja fejezni a mai polgárháborút, ezt a végtelenített kampányt, amely minden vásárhelyinek oly sokba került és kerülne még a következő években. Őszig még van elég idő ahhoz, hogy a polgármesteri feladatra jelentkezzen egy ilyen városegyesítő nő vagy férfi, egy új jelölt.”

Szerinte Márki-Zay „összeesküvés-elméleteket fog szőni erről az egyszerű és világosan megindokolt döntésről is, és előre megbélyegez majd minden olyan vásárhelyi polgárt, aki a kihívója lehet. Mára megértettem ugyanis, hogy ő nem egy-egy célért csatázik, hanem a csatározásért magáért. Az ő programja a folyamatos »békeharc«, a szeretet nevében osztogatott atyai és polgármesteri pofonok. Hiszek azonban abban, hogy ebben a játszmában nem szabad felvenni a kesztyűt. Nem lehet pusztán az a célunk, hogy a másik veszítsen: azt kell szem előtt tartanunk, hogy végre Vásárhely nyerjen.”