Nem az atomenergiáról, hanem a hibás társadalmi-irányítási rendszerről szól a Csernobil sorozat, ami kötelező tananyag mindenkinek, aki „komplex műszaki vagy társadalmi rendszerekkel foglalkozik” – olvasható Aszódi Attila írásában, amit először a blogjában közölt, majd a HVG.hu jelentetett meg újra.
A volt államtitkár úgy látja, a filmben látott fő folyamatok nem csak a Szovjetunióban voltak lehetségesek. Példaként hozta 1986-ból, ugyanebből az évből a Challenger űrrepülőgép végzetes balesetét, illetve 2011-ből a japán Fukushima Daiichi atomerőmű balesetét. De szerinte a Boeing 737 MAX nemrég történt, közel 350 ember halálához vezető két balesetének okai is a tervezési és hatósági felülvizsgálati folyamat hiányosságaira vezethetők vissza.
Sugárzó édenkert Csernobil lezárt körzete | Magyar Hang
Valami olyannal van dolgunk, ami még sosem fordult elő ezen a bolygón - mondja Valerij Legaszov professzor, a Kurcsatov Intézet kutatási igazgatója az HBO Csernobil című minisorozatában. A dokumentarista igényű, a valóságot ismeretterjesztő fikcióvá alakító széria a csernobili atomerőmű 1986-os balesetét dolgozza fel, elsősorban a tragédia szörnyű hatásait enyhíteni kívánó szereplőkre fókuszálva.
„Ezért rendszerhiba mindaz, amit a filmben a balesethez vezető események kapcsán látunk. Ugyanígy rendszerhiba, hogy a balesetet követően sem a dolgozókat, sem a tűzoltókat, sem pedig Pripjaty lakóit jó ideig nem védték a nagy radioaktív kibocsátás következményeitől. A tűzoltókat a sugárzási helyzet felmérése és védőfelszerelés nélkül bevetni óriási baklövés volt. Megbocsáthatatlan hiba az is, hogy Pripjaty kitelepítését késve kezdték el, és az első értékelésben a titoktartás fontosabbnak bizonyult, mint a radiológiai helyzet felmérése és a radiológiai következmények kezelése, illetve az emberek védelme.” – szögezte le a korábban a Paksi Atomerőműért felelős kormánybiztos.
Volt viszont olyan is Aszódi szerint, ami kevésbé volt hiteles. Példaként hozta egy madár elhullását, ami szerinte tévesen sugallja, hogy a sugárzás hatására tömegével pusztultak el repülés közben a madarak. Van más dramaturgiai elem is, ami nem követi a valós eseményeket, de Aszódi szerint nem is szabad dokumentumfilmként nézni a filmsorozatot.
A fő üzenet pedig szerinte egy nukleáris mérnök szemével az: „a technika nem a hazugságokat, nem az emberek vágyait vagy a vezetők kívánságait követi, hanem a fizika törvényeit.”
