Nincs migrációs válsághelyzet Magyarországon

Nincs migrációs válsághelyzet Magyarországon

Beléptető kapu a kerítésen Tompánál (Fotó: Rebecca Harms/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Csak néhány kétségbeesett és kiszolgáltatott embert látott szögesdrótok mögé zárva – mondta Budapesten az ENSZ jelentéstevője.

Magyarországra jött az ENSZ különleges jelentéstevője, Felipe González Morales, aki azt mérte fel, hogy milyen a migránsok emberjogi helyzete. A szakértő az elmúlt héten kormányzati szervekkel, az igazságszolgáltatás képviselőivel, civil társadalmi szervezetekkel és migránsokkal is beszélt a tranzitzónákban – Röszkén és Tompán –, valamint más menekültügyi központokban.

– A migráció kérdésének átpolitizálása bűnbakká tette a migránsokat – jelentette ki Morales, aki szerint a legnagyobb baj az, hogy a menekülteket veszélyes ellenségként ábrázolják, mind a hivatalos megnyilvánulásokban, mind a széles társadalom előtt. Ezzel szemben ő a látogatásai során csak néhány kétségbeesett, traumatizált és kiszolgáltatott embert látott, akik szögesdrót kerítés mögé vannak szorítva.

A magyar kormány még 2015 szeptemberében a déli határ két megyéjében „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” rendelt el; 2016 márciusában pedig kiterjesztették a válsághelyzet hatályát az egész országra. Azóta a „válsághelyzetet” hathavonta folyamatosan meghosszabbítják, jelenleg 2019. szeptember 7-ig érvényes. Az ENSZ jelentéstevője úgy gondolja, hogy a kormány által kihirdetett migrációs „válsághelyzet” nem fedi a valóságot, és felszólította a magyar kabinetet, hogy értékelje újra az álláspontját.

Megerősíti a határok védelmét az Európai Unió | Magyar Hang

A Frontex feladata lesz, hogy támogatást nyújtson az illegális bevándorlók azonosítása és visszaküldése terén, ha azt kéri egy tagállam.

Morales a szerda késő délután tartott budapesti sajtótájékoztatón beszélt arról is, milyen szigorú biztonsági intézkedéseket tapasztalt a tranzit zónákban. A külső szögesdrót mellett az udvaron van egy belső szögesdrót is. Ezenkívül amíg a menedékkérő mendékjogi kérelmét elbírálják (60 nap), addig nem is hagyhatja el a tranzit zónát, és azon belül is csak őr kíséretével közlekedhet. Még a gyerekek is – akik számára nagyon ijesztőek lehetnek az ilyen börtönszerű körülmények.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára még szerdán videóban reagált a Facebookon az ENSZ jelentéstevőjének hivatalos közleményére – adta hírül az MTI. Az államtitkár szerint Morales „bírál bennünket azért, mert a migrációra biztonsági kockázatként tekintünk” és „bírál minket azért is, mert a migrációs válságról, migrációs krízisről beszélünk, holott ez az igazság”. Szerinte jelenleg is a legóvatosabb becslések szerint is 30-35 millió olyan ember ér Európa keleti és déli szomszédságában, akik bármikor hozhatnak olyan döntést, hogy elindulnak Európa felé. A szögesdrótot ért kritikákra reagálva pedig azt mondta, hogy a kerítés ott marad ahol van, mert az a magyar emberek biztonságát szolgálja.

Az ENSZ migránsok jogainak betartását vizsgáló jelentéstevője Budapesten bírált bennünket például a kerítés miatt.

Friss! Az ENSZ migránsok jogainak betartását vizsgáló jelentéstevője Budapesten bírált bennünket például a kerítés miatt. A reakció a videóban.

Probléma az is, hogy a rendszer nem nagyon átlátható a fokozott biztonsági előírások miatt: sem a sajtónak nincs bejárása ezekre a helyekre, hogy tudósítsanak az ottani folyamatokról, sem a civil szervezeteknek, hogy ott ellenőrzést végezzenek és ingyenes jogi segélyszolgáltatást nyújtsanak. Az a kevés ügyvéd és orvos, aki pedig a menekülteket befogadó intézményekben tartózkodik fordítási nehézségekkel kell, hogy szembesüljön.

Morales egyetlen pozitívumként kiemelte, hogy a munkaerőhiány kezelésére viszont Magyarország egyre nagyobb számban ad ki munkavállalási és tartózkodási engedélyt elsősorban a szomszédos államokból, úgy mint Szerbiából és Ukrajnából, valamint Kínából érkező migráns munkavállalók számára. Emellett pedig a kormány ösztöndíjprogramot is bevezetett, ami egyre több nemzetközi diákot vonz, többek között olyan országokból, mint Irán, Irak és Szíria.