Míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váltig állította, hogy az állam nem tett ajánlatot a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre, Rogán Antal a gazdasági bizottság júniusi ülésén elismerte: megpróbálták visszavenni a légikikötőt, de nem sikerült. Valaki tehát nem mondott igazat.
Jó lenne, ha a magyar állam tulajdonában lenne a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, de annak 800–1000 milliárd forintra becsülhető árára nehéz lenne forrást találni – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunk kérdésére az április 18-i kormányinfón. És ennek szellemében nyilatkozott a június 27-i tájékoztatón is, ahol azt mondta: a magyar állam nem tett ajánlatot a repülőtérre, amelynek privatizációja a Gyurcsány-kormány bűne. Egy ilyen ügyletnek pedig jelenleg nem látják biztosítottnak a feltételeit.
Ehhez képest Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője a parlament gazdasági bizottságának június 20-i ülésén kifejtette, a magyar kormány megpróbálta visszaszerezni a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér üzemeltetési és vagyonkezelési jogát a külföldi tulajdonban lévő Budapest Airport Zrt.-től, de eddig nem járt sikerrel. Az ülés jegyzőkönyvét a Napi.hu szemlézte. Eszerint Rogán kifejtette, hogy a reptéren áldatlan állapotok uralkodnak, ezért az lenne a helyes, hogyha a magyar állam bármilyen formában vissza tudná szerezni.
„Sajnos hiába próbálkoztunk ezzel, ez nem megy. Viszont az áldatlan állapotok azok egészen elképesztőek"
– fogalmazott Rogán. A politikus szerint az ősbűnt a Gyurcsány-kormány követte el, amely 2005-ben privatizálta a repteret. A privatizációs szerződést 2005 decemberében írták alá a brit BAA International Ltd.-vel a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadának eladásáról. A brit repülőtér-üzemeltető társaság 75 évre kapta meg a repülőtér üzemeltetési jogát. A BAA a részvénycsomagért és a vagyonkezelési megállapodásért 464,5 milliárd forintot fizetett. A Budapest Airport Zrt. 55,4 százalékos tulajdonosa az Airport Holding Kft.-én keresztül jelenleg a német AviAlliance GmbH, amelyet időközben megvásárolt egy kanadai nyugdíjpénztár.
Rogán arra természetesen nem tért ki, hogy a repülőtér utolsó 25 százalék plusz 1 százaléknyi tulajdonrészét már az Orbán-kormány adta át a befektetőknek 36,6 milliárd forintért. (Emlékeztetőül: Gulyásék a légikikötő mai árát 800 és 1000 milliárd forint körüli összegre becsülik, ennek negyede 200–250 milliárd forint.)
Mindig kell egy ellenség - Miért támadják a repteret? | Magyar Hang
Miközben az önkormányzati választások előtt bő fél évvel az ellenzéki térfélen továbbra is az összefogás megvalósításával küszködnek a pártok, a kormányoldalon a már a kampánytémaként bedobható gumicsontok tesztelése zajlik. Legalábbis így is lehet értelmezni, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel kapcsolatos - részben valós, részben nehezen értelmezhető - aggályok egyre többször kerülnek elő mind a kormány, mind pedig Tarlós István főpolgármester (-jelölt) tarsolyából.
Rogán Antal szerint ez egy elhibázott privatizáció volt, rosszat tett Magyarországnak, a turizmusnak is, mert azóta a reptéren semmilyen érdemi fejlesztés nem történt. „Tehát ha megnézik, akkor a magyar reptér külföldi tulajdonba került, a magyar reptér messze nem fejleszt annyit, mint a versenytársak” – fogalmazott a a gazdasági bizottság júniusi ülésén a miniszterelnök kabinetfőnöke.
A repülőtér év eleje óta áll a kormányzati kommunikáció kereszttüzében: a fő kifogások – egyébként korántsem alaptalanul – a repülőtéren tapasztalható viszonyokkal kapcsolatosak: a fapados repülőgépeket kiszolgálni hivatott konténerterminálban nincs sem ülőhely, sem mosdó, de még a fűtés és hűtés is hiányzik. Szintén kifogások között szerepel, hogy a reptér menedzsmentje nem mérte fel jól az utasszám növekedését, amelyet nem követnek s fejlesztések. Az április közepi kormányinfón egyébiránt lapunk tette fel a kérdést, mi az akadálya annak, hogy a kormány jogszabályokkal kényszerítse ki a magasabb szolgáltatási színvonalat, amire Gulyás Gergely kifejtette: tárgyaltak a reptér vezetésével és december 31-ig megoldást kell találni a 77 pontban összefoglalt kormányzati kifogásokra.
