A megyei jogú városok felében is nyerhet az ellenzék?

A megyei jogú városok felében is nyerhet az ellenzék?

Kihelyezik az õszi önkormányzati választások hirdetményeit az újbudai önkormányzat épületére 2019. augusztus 12-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Valójában már a május 26-ai európai parlamenti választás óta szinte minden a közelgő önkormányzati voksolásról szól, szombattól viszont hivatalosan is zajlik a kampány. Indul az ajánlásgyűjtés, megjelennek az óriásplakátok – elsősorban vélhetően fideszeseket hirdetve –, és ellepik az utcákat, tereket a politikai standok. Az ellenzéki pártok most először engednek érdemben az összefogást áhító választói hangoknak.

Az elmúlt 13 évben most van először érdemi esélyük az ellenzéki pártoknak, hogy az eddig megingathatatlannak tűnő Fidesz-hatalommal szemben kézzelfogható sikereket érjenek el az önkormányzati választáson. Habár a kihívók az összefogás keretében – noha az utóbbi években többféle konstrukciót kipróbáltak már – most először méretik meg magukat igazán.

A megyei jogú városok jelentős többségében – mindössze egy-két kivétel van – az összes ellenzéki párt közösen indul, általában valamilyen egyesület színeiben, ezzel pedig a Fidesz kormányzásának egyik alapját biztosító centrális erőteret haladják meg. Ezért lehetnek olyan városok, ahol a jobbikos polgármesterjelölt mögött felsorakozott a teljes baloldal, illetve fordítva. Nem véletlen, hogy a nagyvárosokra koncentráltak, hiszen ott sokkal jobban számít a pártlogó, mint, mondjuk, a falvakban, ami eleve a függetlenek terepe.

A megyei jogú városok több mint harmadában vagy akár a felében is elhozhatja a győzelmet az ellenzék – ezt Pulai András mondta a Magyar Hangnak. A Publicus Intézet vezetője itt említette – a teljesség igénye nélkül – Szombathelyet, Miskolcot, Pécset, Szolnokot vagy akár Nyíregyházát is, ahol a számok szerint is van esély megverni a kormánypártokat. Ezek azok a helyek, ahol már az európai parlamenti választás során is több szavazatot kapott összesen az ellenzék, vagy éppen csak lemaradt a Fidesztől. A kormánypárt vezetősége nem véletlenül volt letört az uniós voksolás éjszakáján az elemző szerint, hiszen bár országosan nagy győzelmet arattak, azt látták, több nagyvárosban is nehéz helyzetbe kerültek.

A meghurcolt fiú apja a szekszárdi közös polgármesterjelölt | Magyar Hang

Egy helyi vállalkozó, Bomba Gábor száll szembe a várost jelenleg is irányító fideszes Ács Rezsővel.

Kicsit szkeptikusabb volt Ember Zoltán. Az elemző úgy véli, sok esetben későn született meg a megállapodás, ráadásul néhány hónap vagy fél év alatt nem biztos, hogy fel lehet építeni egy hiteles jelöltet. – Hosszú ideig tartó, szisztematikus munka és megfelelő beágyazottság kell az ideális indulónak – mondta. Még akkor is, ha érezhetően elindult az a folyamat, amikor egy kormánnyal nem szimpatizáló választó bárkire leszavaz a fideszessel szemben. Mindezzel együtt Ember Zoltán is több olyan várost nevezett meg, ahol az ellenzéknek esélye lehet legyőzni a Fideszt, a Pulai András által említetteken kívül ide sorolta még Egert, Dunaújvárost vagy éppen Hódmezővásárhelyt.

Állandó kérdés a voksolások közeledtével az is, hogy a pártoknak vajon milyen erőforrásaik vannak, a pénz mellett rendelkeznek-e a mozgósításban és a kampányolásban elengedhetetlen hálózattal, vagyis aktivistákkal. A Fidesz kétségkívül birtokában van az óriási tudásnak, elég csak a kiszivárgott Kubatov-listára gondolni, de anyagi problémái sincsenek, és már csak ebből következően önkéntes vagy fizetett aktivistahálózata is kézzelfogható.

Az ellenzék esetében egyértelműen sokkal szűkösebbek a források, de a korábban szervezettnek tűnt MSZP-s vagy éppen jobbikos szervezeti hálózat is megcsappant azóta. Pulai András ennek ellenére úgy látja, ahol megszületett az összefogás, az abban dolgozók rájöttek, hogy legfeljebb annyi választja el a szereplőket egymástól, mint amennyi különbség akár saját pártjukon belül is megtalálható. – Látszik, hogy a munka összekovácsolta őket – mondta Pulai András, hozzátéve, a két esélyes településeken a pártok is összeadják azt, amijük van. Az elemzők abban egyetértettek, hogy a jelenleg is ellenzéki vezetésű Szegeden és Salgótarjánban valószínűleg nem változik a helyzet, vagyis újrázhat Botka László és Fekete Zsolt, hátuk mögött az összefogással.

Márki-Zay Péter: Amíg a rendszer meg nem bukik... | Magyar Hang

Az ezen kívül említett nyerhető városokban is lényegében teljes az ellenzéki együttműködés. Miskolcon egy iskolaigazgató, Veres Pál mögé sorakoztak fel a pártok, ráadásul a várost irányító Kriza Ákos betegsége miatt nem indul újra. Szombathelyen az MSZP-s Nemény András a közös jelölt, az esély pedig azért is érdemi, hiszen a Fidesz már közgyűlési többségét is elveszítette.

Pécsett is jelentős az ellenérzés a kormánypártokkal szemben, már csak a „politikai gyámság” alatt tartott fideszes polgármester miatt is. Az ellenzék itt Péterffy Attilát támogatja, igaz, az LMP egy saját jelölttel fut neki a választásnak.

Nyíregyházán a szocialista Jeszenszki András a közös induló, a bizakodásra pedig okot adhat nekik, hogy az európai parlamenti választáson fej-fej mellett végeztek a kormány- és az ellenzéki pártok. Egerben a jobbikos Mirkóczki Ádám mögé állt be mindenki, neki a tavalyi országgyűlési választáson a városban már sikerült megvernie fideszes ellenfelét. Csakúgy, mint Dunaújvárosban a szintén jobbikos Pintér Tamásnak, aki egyéni mandátumot is tudott szerezni. Szolnokon már sokkal nehezebben jutottak egyezségre, végül az MSZP-s Radócz Zoltán lett a jelölt.

Megvan a szolnoki közös ellenzéki jelölt is | Magyar Hang

A megyeszékhelyen sokáig vita zajlott, szinte az utolsó pillanatban született meg a megállapodás.

Vannak azért olyan nagyvárosok is, ahol a siker kulcsának remélt „egy az egy ellen” felállás mégsem jött össze. Ilyen például Békéscsaba, ahol az ellenzék két részre szakadt, két indulójuk is van Dancsó Tibor és Miklós Csaba személyében. De Debrecenben sem sikerült az összefogás, ott is két ellenzéki jelölt áll majd szemben a jelenlegi fideszes polgármesterrel. Bár ez a két város nem is tartozik az ellenzék számára esélyesek közé.

Nyilvánvalóan szimbolikus hely Budapest, ahol mindkét elemző úgy tartja, esélye van győzni a két előválasztást már megnyerő Karácsony Gergelynek. Még annak ellenére is, hogy a fővárost irányító Tarlós István a közvélemény-kutatások alapján népszerűbb a Fidesznél, ráadásul egy másik ellenzéki kihívó biztosan van, Puzsér Róbert személyében. Puzsér ráadásul feltehetően szkeptikusok és kormánykritikus jobboldaliak szavazatait is begyűjtheti, vagyis inkább vihet el szavazatot Tarlóstól, mint Karácsonytól.

Együtt nyög a debreceni ellenzék | Magyar Hang

Zokon vette néhány debreceni fideszes képviselő a közgyűlésből való kiszorítását, ám ennek ellenére is tarolhat a kormánypárt a városban.

Abban ugyanakkor már kicsit eltértek a vélemények, hogy a fővárosi kerületekben hogyan alakul a helyzet. Pulai András úgy véli, érdemi esélye van a közgyűlési többség megszerzésének is, Ember Zoltán viszont ebben is óvatosabban fogalmazott, szerinte a főpolgármesterséget könnyebb lesz megszerezni, mint a közgyűlési többséget. Ismét csak arra hivatkozott, hogy vannak olyan kerületek, ahol egy semmiféle beágyazottsággal nem rendelkező politikus küzd meg a választók szavazataiért.

Habár neveket nem említett, ide szokták sorolni például a VII. kerületben induló DK-s Niedermüller Pétert, aki az elmúlt öt évben európai parlamenti képviselő volt. De többen szóvá tették már azt is, hogy a korábban még Kőbányán induló DK-s Élő Norbertnek vajon mi köze van a XII. kerülethez, ahol most megméreti magát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/34. számában jelent meg, 2019. augusztus 23-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!