Arról érdeklődik az ügyészség, kinek adtak ajánlást a 2018-as választás előtt

Zavarba ejtő levelet kapott kézhez július végén több budapesti lakos – tudta meg lapunk. A Központi Nyomozó Főügyészség kereste meg őket azzal, hogy a nevük egy, a választás rendje elleni bűntett miatt indított nyomozás ügyében merült fel, ezért „indokolt tanúként való kihallgatásuk”. A tájékoztatás szerint a 2018-as országgyűlési választás idején a Lehet Más a Politika (LMP) jelöltje, Ungár Péter számára adtak ajánlást az érintettek neve és személyes adatainak felhasználásával. Ezért a főügyészség írásbeli vallomástételre szólította fel a levél címzettjeit, amelyben nemcsak arról kell nyilatkozniuk, hogy valóban támogatták-e Ungár Pétert az ajánlásukkal, de ha 2018-ban nem adtak ajánlást egyik jelöltnek sem, akkor meg kell mondaniuk, az elmúlt tíz évben „mikor, kinek és milyen körülmények között” adták meg a személyes adataikat, illetve aláírtak-e ajánlóívet.

Mivel az ajánlás értelemszerűen politikai véleményre vonatkozó különleges adat, a főügyészség érzékeny területre tévedt a kérdésekkel. – Ebben az ügyben az infotörvény tavaly július 26-án hatályba lépett átfogó módosítása az irányadó – fogalmazott a Magyar Hang kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. – A jogszabály biztosítja a hatóságok számára a különleges adatok kezelését, amennyiben bűnüldözési célra használják fel azokat.

Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy bár a főügyészség jogszerűen járt el, az ügy számos, egyelőre megválaszolhatatlan kérdést vet fel. Ha bíróság elé kerül az ügy, előfordulhat, hogy a beidézett tanúknak nyílt tárgyaláson kell elmondaniuk, kinek adtak ajánlást. Ez esetben a személyhez köthető különleges adat már nem bűnüldözési céllal hasznosulna. – A hatóságoknak kompromisszumot kell találni a szükségesség és az arányosság vonatkozásában – mondta Péterfalvi, aki elárulta, a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás kapcsán egyelőre nem kereste meg a NAIH-ot.

Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a törvény szerint a választásokat követő kilencvenedik nap után a szavazólapok és a szavazóköri névjegyzék mellett az ajánlóíveket is meg kell semmisíteni, vagyis az erre vonatkozó tanúvallomás hitelessége ideális esetben már nem támasztható alá. Az ajánlóívekkel való visszaélés azonban a 2014-es országgyűlési választástól kezdve – amióta egy törvénymódosítás lehetővé tette, hogy egy szavazópolgár több jelöltnek is adhasson ajánlást – bevett gyakorlattá vált.

Ungár Péter megkeresésünkre annyit mondott, hogy ez az ügy még a 2018-as országgyűlési választás kampányának részeként indul. – Érdekes módon rajtam kívül még több, valós társadalmi támogatottsággal rendelkező jelölttel szemben indult akkor eljárás, olyanok esetében viszont nem, akik feltehetően nem politikai, hanem korrupciós céllal indultak a választásokon – fogalmazott.

A politikus vélhetően a „kamupártokra” célzott. Országszerte számos helyen szerepeltek a szavazólapon teljesen ismeretlen pártok jelöltjei, márpedig ez csak úgy sikerülhetett nekik, ha összegyűjtötték legalább 500 ember ajánlását. Voltak viszont, akik az áprilisi voksoláson még annyi szavazatot sem kaptak, mint amennyien korábban aláírták az ajánlásukat. Ungár Péter körzetében a Munkáspárt indulójánál voltak kirívóak a számok, hiszen neki is meg kellett szereznie 500 ajánlást, ehhez képest április 8-án már csak 167 szavazatot kapott.

Az LMP-s politikus egyelőre semmilyen hatósági megkeresést nem kapott az ügyben, vagyis még tanúként sem hallgatták meg. Egyelőre legfeljebb tanúként tudnák, hiszen ahhoz, hogy meggyanúsítsák, az Országgyűlésnek először fel kell függesztenie a mentelmi jogát. Közvádas bűncselekmények esetében a Parlament rendre így szokott tenni.

A nyomozás tavaly tavasszal indult, vagyis több mint egy év alatt mindössze addig jutott az ügy, hogy tanúkat keresnek meg. A Központi Nyomozó Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat, hogy gyanúsított nincs az ügyben, további adatot azonban a nyomozás érdekeire tekintettel nem közölnek.

Katona Mariann és Ficsor Benedek cikke

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/33. számában jelent meg, 2019. augusztus 16-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/33. számban? Itt megnézheti!