Gémesi György: Nem a pártok a főnökeim

Gémesi György újra indul Gödöllő vezetéséért az idei önkormányzati választáson. A polgármester 1990 óta irányítja a várost, ’94 óta a Gödöllői Lokálpatrióta Klubba egyesült civil polgárokkal közösen. Most jobbról is, balról is lesz kihívója.

– A sajtóhírek szerint ön nem ült tárgyalóasztalhoz az összefogás érdekében az ellenzéki pártokkal. Emiatt a gödöllői baloldali pártok a Jobbikkal együtt polgármesterjelöltet állítottak önnel szemben. Kimaradt viszont ebből az összefogásból a Momentum és az LMP, amely listáján tavaly az országgyűlésiképviselő-választáson ön mandátumot szerzett, amelyről később lemondott. Az MSZP-s jelölt indulása az ön esélyeit rontja, vagy a kormányzó pártok háttértámogatását élvező „független” jelöltét?
– Gödöllőn a Fidesz és az MSZP is évek óta ellenzékként működik. Ezzel nincs semmi baj. A Gödöllői Lokálpatrióta Klub egy civil szervezet, önállóan indulunk az önkormányzati választásokon, pártok támogatása nélkül. 1994-ben úgy láttam, és ma is úgy látom, nincs semmi szükség arra, hogy a pártok küzdőterévé váljon egy város. Volt, amikor pártok is támogattak minket, de az utóbbi két választáson már nem.

– Ezt nevezhetjük gödöllői modellnek is?
– Szerintem igen. Ebben az a jó, hogy ha valaki az országgyűlési választásokon jobboldali vagy baloldali pártra szavazott, nyugodt lelkiismerettel szavazhat az önkormányzati választáson a Lokálpatrióta Klub jelöltjeire, ha hiteles embereket tudunk indítani. Az ellenfeleim sokszor mondják, hogy én is MDF-es voltam. Ez igaz. Csakhogy soha nem kaptam a pártomtól utasítást, hogy mit tegyek vagy ne tegyek Gödöllőn. Ez a modell hosszú időn keresztül nagyon jól működött. Mindig többségben voltunk a testületben.

2002-ben volt egy megingás, amikor a kampányban az MSZP ötvenszázalékos béremelést ígért, mindenki azt hitte, hogy elérkezik a Kánaán, aztán amikor kormányra kerültek, kiderült, nem jött el. Jól átverték az embereket. Nem volt fedezete az ígéretüknek, ezt ma már tudjuk. Abban a ciklusban a testület MIÉP-es tagja együtt szavazott az ellenzékemmel, az MSZP-vel és az SZDSZ-szel. Két éven keresztül 12-12 volt a lokálpatrióták és az ellenzék aránya. Ez azt eredményezte, hogy sokszor kompromisszumra kényszerültünk. Olyan döntések is születtek, amelyek nem voltak jók a költségvetés szempontjából, nem voltak hasznára a városnak. De kompromisszumot kötve mind a két évben 24 szavazattal fogadtuk el a költségvetést. Egyensúlyt tudtam teremteni ebben a nehéz helyzetben is.

– De most nem ugyanaz a helyzet, miért nem ült le legalább tárgyalni az ellenzékkel?
– Az egyeztetésre szóló meghívásra a lejárt határidő után két nappal sikerült válaszolnom, egy technikai malőr miatt. A levél érdekességéhez hozzátartozik, hogy nekem mint pártelnöknek írták, és nem mint polgármesternek, sőt: az állt benne, hogy Gödöllőn is váltsuk le a Fideszt. Megválaszoltam a levelet, megneveztem a tárgyaló személyt az Új Kezdet nevében – akit onnantól nem kerestek –, beleírtam azt is, a választás után a város érdekében kötelességemnek tartom az együttműködést. Nemcsak a pártokkal, hanem mindenkivel. De azt, hogy pártokkal egyezkedjünk, helyeket osztogassunk olyanoknak, akikről azt sem tudjuk, kicsodák, eddig sem tettük, és ezután sem fogjuk. Úgy gondolom, nem válna Gödöllő javára, ha politikai pártok ülnének rá a városra. Nekem nem a pártok a főnökeim, hanem a város lakói. Velük állok szerződésben, ők támogatnak, ha támogatnak. A helyi érdekeket szem előtt tartva szeretném folytatni a munkát. Természetesen ha ez a mostani politikai kavalkádban nem kapja meg a többséget, akkor tudomásul veszem.

– Az MSZP jelöltje Kovács Barnabás, a testület pénzügyi bizottságának elnöke, nyilvánvalóan kompetens önkormányzati szakember. Mit tudunk jobboldali kihívójáról, a Fidesz jelöltjéről?
– Mielőtt erre válaszolnék, hadd mondjam el, hogy a Lokálpatrióták soha nem sajátították ki szavazati többségükkel élve az összes bizottsági elnöki helyet. A pénzügyi ellenőrzési bizottság nagyon fontos bizottság, és bár csak egyetlen MSZP-s képviselő van a testületben, azt javasoltam, ő legyen az elnöke. Ez a demokráciafelfogásomat mutatja.

– Régi, íratlan szabály, hogy az ellenzéknek illik lehetőséget biztosítani a pénzügyek szabályosságának ellenőrzésére.
– Igen. És el kell mondanom, hogy szakmai vitáink voltak, de konfliktusunk soha a pénzügyi bizottság elnökével az elmúlt időszakban. A helyi politikai viszonyokról azt kell tudni, hogy van itt egy kis létszámú kereszténydemokrata párt, amely eddig nem a Fidesszel együtt indult az önkormányzati választásokon, hanem velünk, a Lokálpatriótákkal. A mi támogatásunkkal szerzett képviselői mandátumot a helyi KDNP elnöke, aki civilként került be a testületbe. Külső bizottsági tagként további nyolc kereszténydemokrata vehetett részt önkormányzati munkában. A KDNP-nek az az egyházközség a bázisa, amelynek én is tagja vagyok gyerekkorom óta. Tizenegy Lokálpatrióta-színekben megválasztott képviselő közül heten ehhez az egyházközséghez tartozunk.

Akik eddig együtt dolgoztak velünk a KDNP-sek közül, most úgy döntöttek, inkább a Fideszt választják helyettünk. Az egyházközségből került ki a másik kihívóm, a KDNP nemrég lemondott helyi alelnöke, Kolozs Csaba is. Függetlenként indul, de nyilvánvalóan a Fidesz támogatásával. Ezt többen nevezték árulásnak, hátbatámadásnak, de én nem fogok ilyet mondani, még akkor sem, ha úgy érzem, ez történt.

– Bizonyára nagy volt rajtuk a nyomás…
– Bizonyára. Az egyházközségben vannak keményvonalas fideszesek is, ez igaz. De én akkor is csalódott vagyok. Úgy látom, hogy a helyi KDNP-szervezet korábbi elnöke a pártpolitikát választotta Gödöllő helyett. Igaz, ő már nem jelöltette magát a választáson, helyette a fia indul. Ugyanazzal a névvel, ugyanabban a választókörzetben, ahol korábban az édesapja. Csak most a Fidesz támogatásával. Elindul ellenünk az egyházközségünk gondnoka is, aki korábban 2010-ig Lokálpatrióta-színekben volt önkormányzati képviselő. Elindul két KDNP-s is, akik jelenleg is külső bizottsági tagok a mi civil szervezetünk támogatásával. A Fidesz megtalálta a módját, hogy rajtuk keresztül behatoljanak a legszűkebb környezetembe.

Azt szoktam mondani, hogy az én gerincem nem hajlik, legfeljebb törik. A fő bűnöm az, hogy szerintük balliberális lettem. Szerintem nem lettem. Én ugyanazt képviselem, mint eddig. Vissza lehet nézni az elmúlt évekre. Nálam senki nem fogja azt látni, hogy évente változott a mondandóm. Tavaly megpróbáltunk egy jobboldali alternatívát állítani az Új Kezdet nevű párttal. Meg lehet nézni az alapító okiratot, mi van benne – az egy MDF-típusú párt.

– Mi volt igazából a célja az új párttal?
– Eszembe sem jutott, hogy az Új Kezdettel meg tudjuk verni a korlátlan hatalommal rendelkező Fideszt, de arra gondoltam, hogy esetleg fel lehet építeni egy olyan politikai pártot, amely adott esetben, a kétharmad hiányában kontrollt gyakorolhat. Nekünk nem volt pénzünk, nem volt oligarchánk. A választás előtt még hatvan polgármester tartozott közénk, akik indultak volna, aztán egyenként szisztematikusan levadászták túlnyomó többségüket. Volt, aki a települése érdekére hivatkozott, volt, aki másra, amikor bejelentette, hogy visszalép. Ők nem mertek ütközni. Megértettem őket, mert ma tényleg vazallusi rendszerben működnek az önkormányzatok. Még most is nyomorgatják azokat a polgármestereket, akik meg merték tenni, hogy hozzám csatlakozzanak.

Engem ma még csak azzal próbálnak támadni, hogy liberális lettem. De felkészültem rá, hogy erősebb támadást is indíthatnak ellenem, ha azt látják szükségesnek. Az egyetlenegy védekezési eszközöm az, hogy én vagyok itt, én élek itt, én találkozom az itt lakó emberekkel. Elmondhatom nekik, hogy nézzék meg ezt a főteret, az előadásainkat, hogy miket hoztunk létre, hogy nem loptuk el a közösség pénzét, hogy az én bankszámláimat megnézhetik, a házamat is. Sőt, kutakodhatnak a gyerekeimnél is. Aztán nézzék meg a fideszes urak helyzetét. Én harminc éve vagyok a politikában, de ugyanaz maradtam, aki voltam, ugyanazon elvek alapján gondolkodom, mint a rendszerváltás idején, amikor belekezdtem. Nem gazdagodtam meg belőle. Akik ma hatalmon vannak, azoknál már más elvek működnek. Nyilván zavaró, ha ezt valaki kimondja. Ezért keresik rajta a fogást, amivel el lehet takarítani az útból.

És itt most nem a Fideszt vagy a kormányt akarom pellengérre állítani, hanem azt a politikai erőközpontot, amely meghatározza politikájukat. A végrehajtókról is megvan véleményem. Azokkal van bajom, akik kitalálják, hogy lehet a hatalmat mindenáron megtartani, hogy ehhez milyen eszközöket, milyen médiahátteret kell bevetni. Akiket zavar, ha valaki nem változott meg velük együtt, és nem volt hajlandó követni őket ezen az úton. Számos esetben kérdezték tőlem, hogy „nem kellene-e jóban lenni velük, nem kellene-e beállni a sorba”. Azt válaszoltam, hogy abban a pillanatban asszisztálnék azokhoz a dolgokhoz is, amelyekkel nem értek egyet. Soroljam azt a tíz dolgot a letelepedési kötvénytől kezdve? Itt zajlottak le az orrunk előtt. Mindent láttunk, csak én nem fordítottam el a fejem.

– Hiába hajtott végre a Fidesz 180 fokos fordulatot, mégis ők nevezik árulónak azt, aki nem hajlandó erre.
– Én ugyanazokat az elveket vallom, mint évtizedekkel ezelőtt. Arról, hogy ehhez képest a Fidesz túlságosan jobbra ment el, nem tehetek. Én ott maradtam, ahol a Fidesz volt 1998–2002 között. De még azzal is egyet tudok érteni, amit Orbán Viktor 2007-ben mondott, hogy nem lehetünk az oroszok csatlósai, és nekünk a jövőnk az Európai Unióban van. Én ma is így gondolom ezt. Képes vagyok kompromisszumokra, együtt tudok működni mindenkivel az elveim fenntartása mellett. És most én vagyok a „nem együttműködő”, a „kirekesztett”, a „már mindenki által utált” – ezeket írják rólam a kormánypárti országos lapokban. Úgy gondolják, hogy engem büntetni kell. Láttunk rá példát az elmúlt időszakban, miként büntetnek. Nézze meg, Vona Gáborral mit műveltek. Én nem vagyok a Jobbik híve, soha nem voltam radikális, de azért mindennek van határa. Megjegyzem, hogy a helyi Jobbik vezetője nem is értett egyet a létrejött összefogással, de felette döntöttek.

– Most éppen Donáth Anna a soros.
– Ezt a fegyvert használják mindenki ellen. Ezt tették ellenem is 2010-ben. Ez egy sablon. Ráhúzzák az emberre. Ahol ezt valakik kitalálják, ott gyűlölet van és gonoszság.

– Milyen nagyobb állami támogatást sikerült elérnie Gödöllőnek az elmúlt öt évben?
– Nyertünk szigetelési munkálatokra 250 millió forintot a Művészetek Házára és egy iskolára. Komoly támogatást kaptunk kerékpárútra, nyertünk pénzt kisebb utak rendbetételére is. 700–800 millió forint érkezett pályázat útján a városba. De itt van például a vasútfejlesztés, amely jórészt uniós támogatásból valósul meg. Ez egy közel 10 milliárdos beruházás.

– Hogy áll az országgyűlési képviselő által kilobbizott uszodaépítés ügye?
– A képviselő úr a 2014-es választás idején jelentette be, hogy uszoda épül Gödöllőn 3,3 milliárdos ráfordítással. Ma már nyolcmilliárdnál tart az építési költség, de még nincs kész. Módosították a már egyszer módosított befejezési határidőt, most úgy néz ki, hogy 2021-re talán lesz kész.

– Azzal vádolták a gödöllői önkormányzatot, hogy akadályozta az engedélyezési eljárást.
– Nem akadályoztuk. Az történt, hogy a jegyzőnek el kellett utasítania az építési engedélykérelmet, mert nem volt meg a rendezési tervben a jogszabályi háttere, hogy ki lehessen adni az engedélyt. Az történt, hogy miután 2014-ben letették ennek az uszodának az alapkövét, 2015-ben levélben kértük, hogy minden olyan módosítást, amely az uszodával kapcsolatban a rendezési tervet érinti, jelezzenek. Amit kértek, azt figyelembe is vettük a rendezési terv elkészítésekor. De kihagytak egy néhány száz négyzetméternyi területet, és erre akkor jöttek rá, amikor már el kellett volna kezdeniük az építkezést. És akkor erre kértek engedélyt, nem kaphattak más választ a jegyzőtől, mint hogy arra nem adhat engedélyt, előbb a rendezési tervet kell módosítani, ezt pedig kérniük kell. Ez egy kiemelt állami beruházás volt, az önkormányzatnak nem álltak rendelkezésre a szükséges dokumentációk, amelyek alapján elkészíthette volna a rendezési terv módosítását. Ez állt többek között a csúszás hátterében.

– Gödöllőn épül egy kórház, magánberuházásban. Emiatt is támadták önt a kormánypárti sajtóban. Azt írták, hogy két külön helyrajzi számon szereplő, ám egymás mellett fekvő ingatlanra külön készíttettek értékbecslést, majd ugyanannak a vevőnek értékesítették, ily módon az elérhető árnál kevesebbet kaptak érte. Ráadásul a beruházó az ön ismerősi köréhez tartozik.
– A történet hátterében az áll, hogy a tüdőszűrő állomás egy lepusztult állapotú épületben volt. Ez az intézmény térségi feladatot lát el, de sem az állam, sem az érintett települések, amelyek lakosai igénybe veszik, nem járultak hozzá az épület fenntartásához. Arra a döntésre jutottunk, úgy oldjuk meg a problémát, hogy a tüdőszűrő állomást áthelyezzük a rendelőintézetbe, kialakítjuk a helyét átszervezéssel, felszereljük vadonatúj röntgennel. Korszerűvé tesszük a váróhelyiséget, külön bejárattal látjuk el. Ez 120 millió forintba kerül.

Kértem az illetékes minisztert és az érintett önkormányzatokat, járuljanak hozzá a költségeinkhez, oldjuk meg közösen a korszerűsítést. De senki sem járult hozzá egy fillérrel sem. Kértem az országgyűlési képviselő segítségét is, azt a választ kaptam, hogy ez a mi feladatunk. Szeptemberre kész lesz a beruházás.

A régi tüdőszűrő állomás rossz állapotú épülete így szabadul fel. Felértékeltettük a két helyrajzi számon szereplő ingatlant, a kiírt pályázatban rögzítettük, hogy a bontás költségei a pályázót terhelik, mint ahogy a telekalakítás, a vízóra, gázóra áthelyezésének költségei is. Ezekkel a feltételekkel történt az értékbecslés, így jött ki a 60 millió forintos becsült ár. A pályázatot nyolcvanágyas kis kórházra írtuk ki, mert a befolyó vételár mellett az is fontos volt, hogy milyen célra hasznosítják az ingatlant. A beruházó valóban ismerősöm, hiszen Kerepesen volt polgármester. Nem a barátom, de igaz, hogy nem vagyunk rosszban. Most is üzemeltet a vállalkozása egy magánegészségügyi intézményt, kardiológiával, egyéb szolgáltatásokkal, és jól működik, 17–20 ezer beteget lát el egy évben. A pályázat kiírását az egyik fideszes képviselő nem támogatta, a másik tartózkodott. Egy pályázó volt valóban, de pályázhatott volna Mészáros Lőrinc is.

Hangsúlyozom, hogy az ingatlaneladásból befolyó 60 milliót a tüdőszűrő állomás költségeinek fedezéséhez használjuk fel. Följelentettek minket a kormányhivatalnál, ahonnan az a válasz jött, hogy ez nem tartozik a hatáskörébe, ezért az Állami Számvevőszékhez továbbították az „ügyet”. Várjuk a számvevőket. Az egyik kormánypárti lap címlapon hozta, hogy ingatlanmutyi történt. Én az elmúlt 29 évben nem keveredtem ingatlanmutyiba. Ráadásul a magánkórház az állami egészségügyi rendszerről vesz le terhet, munkát ad orvosoknak, jó a környéken lakó embereknek. A beruházó egészségbiztosítókkal kíván majd szerződést kötni. Most tényleg az a legnagyobb baja a Fidesznek, hogy egy vállalkozás kórházat akar építeni rendelőintézeti háttérrel a városban?

– Összességében valóban nehezebb lett ellenzéki vezetőként irányítani a városát az elmúlt öt évben?
– Mi nettó finanszírozók vagyunk, ami azt jelenti, hogy az állam többet vesz el tőlünk, mit amennyit ad. Elvitte a teljes szja-t, a gépjárműadó 60 százalékát, és kivetették ránk a hozzájárulási adót. Mi 430 millió forintot fizetünk be évente a költségvetésnek pluszként. Kicsit jobb a gazdasági helyzete a városnak, mint volt, de sokat kellett dolgozni azért, hogy idejöjjenek a cégek, hogy legyen bevételünk, amelynek jelentős részét az állam elveszi Gödöllőtől. De mindig marad annyi, amennyiből biztonságos, komfortos körülményeket tudunk biztosítani, hogy élhető legyen a város, hogy fejlődjön, hogy fenntartható legyen.

Azzal is támadnak minket, hogy lebontottuk a régi városházát. Kétszer ajánlottuk fel az épületet a kormányhivatalnak, de nem kellett neki. Egyszer ingyen is felajánlottuk az egészet, egyszer pedig azt javasoltuk, hogy közösen újítsuk fel. Ők inkább kiköltöztek a város szélére. Most azt mondják, hogy kiraktam őket oda. Plusz buszjáratot is indítottunk, bicikliút is épült. A volt városháza helyén létrehoztunk egy közösségi teret. Mi visszahúzódtunk puritán körülmények közé, és inkább létrehoztunk egy olyan közösségi teret polgároknak, amely méltó Gödöllő városához. Egy éve lett kész. Azóta nyílt itt pluszban kávézó, fagyizó, cukrászda, a teret teleültettük növényekkel. Nyáron az emberek kiülnek, és jól érzik magukat.

– A tér szélén, a városháza előtt van egy különleges emlékmű, a Világbékegong. Erről mit lehet tudni?
– Gödöllő városa Indonéziától kapta ajándékba. A világbékét és a Föld népeinek testvériségét hirdeti. A Világbéke Bizottság kétévente ajándékoz egy ilyen gongot azoknak, akik többet tesznek az átlagnál azért, hogy békesség legyen a világon. A gong a Bali szigetén 2002-ben történt robbantásos merénylet áldozatainak állít emléket. Gödöllő azért kapta meg, mert komoly segítséget nyújtott a 2004-es cunami után a bajba jutott embereknek. Bárki megszólaltathatja, kifejezve ezzel a béke iránti vágyát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/34. számában jelent meg, 2019. augusztus 23-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!