A nyár végének közeledtével egyre többen térnek vissza a fővárosba, ezzel párhuzamosan pedig már most nap mint nap megbénul a budapesti közlekedés. A káoszt – mint ahogy minden nyáron, most is – az idézi elő, hogy párhuzamosan fut több út- és villamosfelújítás, amelyek csak részben fognak elkészülni a szeptemberi iskolakezdésre.
Jó hír hogy, a városszerte bosszúságot okozó 4-es 6-os villamosvonal felújítása a terveknek megfelelően remélhetőleg éppen befejeződik szeptember másodikára, ám több budai rekonstrukció még az ősz folyamán is zajlani fog. Ráadásul nem jobb a helyzet a környező településeken sem.
„Sokadszor bizonyosodik be, hogy a fővárosban és az agglomerációban található településeken a tömegközlekedés egyszerűen alkalmatlan a napi ingázások kiszolgálására. Ez ugyanúgy igaz a vonatközlekedésre, mint a buszra. Pontosan ezért ülnek autóba az emberek, mert így ha lényegesen megnőtt időtartammal is, de legalább eljutnak a céljaikig” – jelentette ki lapunknak Gyöngyösi Máté.
A Közlekedő Tömeg Egyesület elnökségi tagja szerint nem véletlen, hogy például az érdi járás esetében 1000 emberre már 380 autó jut, és bizony egyre nagyobb számban használják is mindennap ezeket a gépjárműveket.
Működésképtelen klímák, 35 fok körüli hőség a BKV-buszokon | Magyar Hang
A másodfokú hőségriasztás ellenére több mint 300 BKV-buszon nem működik a klímaberendezés - állítja a Közlekedő Tömeg Egyesület. Ez a BKV légkondicionálóval felszerelt buszainak több mint harmadát jelenti. Az állítást számos, hőmérővel végzett helyszíni ellenőrzésükre, és az általuk üzemeltetett hibabejelentő felület, a Tudatos Közlekedő adataira alapozzák.
„Gondoljunk csak bele, az autóban van hely, tiszta a környezet benne, működik a klíma is, ami ebben a nagy melegben nem utolsó szempont. Ráadásul ma már különböző applikációk segítségével akár az útidőt is lecsökkenthetjük, hiszen segítenek a legnagyobb dugók kikerülésében. És akkor még nem említettük meg azt, hogy az agglomerációs tömegközlekedés esetén nem létezik az úgynevezett kombinált bérlet, azaz ami a vonatra és a buszra is jó, így nincs lehetőség az átjárhatóságra, ami nagyon nagy hiányosság” – állította a szakember.
Persze az említett applikációk megléte nem oldja meg az egyre nagyobb dugókat, amelyek a különböző felújítások miatt már-már közlekedési káoszt okoznak a nap minden órájában. Pedig ezt Gyöngyösi Máté szerint azért kezelni lehetne.
a szakember kitért arra is, hogy miután a BKK Közút függetlenül működik anyavállalatától, egyszerűen nincs központi közlekedési szervező Budapesten és környékén. Korábban ez nem így volt, és a BKK Közút kezelte a különböző projekteket, összehangolták a fejlesztéseket, felújításokat. Ezek jóval kisebb kellemetlenséggel jártak, mint most, amikor a cég önállósulva próbál úrrá lenni a helyzeten. Azt látni – folytatta –, hogy a széttagolt cégek egyáltalán nem kommunikálnak egymással. Ugyanakkor az tény, hogy a felújításokat el kell végezni, de szükséges lenne a munkálatok összehangolására.
Az agglomeráció is elvérzett
Gyöngyösi Máté véleménye szerint a vonatközlekedésben legalább akkora káosz van, mint a budapesti utakon. Példának említette a Budapest-Monor-Szolnok vonalat, ahol van olyan nap, amikor nem kevesebb, mint tíz vonat egyszerűen nem indul el, míg amelyik legalább megy, azoknál a minimálisan elvárható hét vasúti kocsi helyett sok esetben 3-4 kocsiból áll a szerelvény. „Ugyanakkor az nem igaz, hogy ez az állapot az új menetrend bevezetésének köszönhető. A rengeteg késés pedig a leromlott pályák, a rosszul szervezett karbantartások miatt van. Ráadásul a régi típusú vagonokban nincs klíma, ami még megnöveli az ellenérzést a vasúti közlekedéssel szemben. Az sem segíti a helyzetet, hogy egyszerűen kritikán aluli a tájékoztatás a pályaudvarokon, vasúti megállókban, hiszen nemcsak az utasok, de még a jegyvizsgálók sem kapnak tájékoztatást a kialakult helyzetről” – mondta Gyöngyösi Máté, aki hozzátette, a Volánbusz esetében a közutakon tapasztalható dugók növelik meg jelentősen a menetidőt, ráadásul a tájékoztatás szintje semmivel sem jobb, mint a MÁV esetében.
