Látványos molinó jelent meg tavaly ősszel egy Váci úti iskola falán: „A XIII. kerület felújítja. Az állam nem költ rá, csak használja.” A szöveg a közös tulajdonból adódó gondokra hívta fel a figyelmet: az épület 57 százalékban az önkormányzaté, a fennmaradó rész pedig állami vagyonkezelésben van. A halaszthatatlanná vált felújításra a kerület 644 millió forintot költött, az állam viszont nem volt hajlandó áldozni az épületre, így csupán a kétharmada újult meg. Az önkormányzatnál kérdésünkre elárulták, a helyzet tavaly óta változatlan, az „állami homlokzat” továbbra is elhanyagolt. A kerületi akció műfaját tekintve egyedülálló volt, a probléma azonban közel sem az.
Legutóbb száz éve történt olyan óvoda- és iskolafejlesztési program az országban, mint most – mondta két évvel ezelőtt Lázár János akkori kancelláriaminiszter egy óvoda átadóján. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára idén júniusban egy tanévzárón már csak az elmúlt harminc év legnagyobb iskolafelújítási programjának elindulását jelentette be, amelyre mintegy 110 milliárd forint EU-s és 46 milliárd forint állami forrást költenek.
Lesz mire. Országszerte számos intézmény küzd leromlott állapotú épülettel. Az iskolaépületek tulajdonosa jellemzően az önkormányzat, a fenntartásért az illetékes tankerületek felelnek, az együttműködés pedig nem mindig zökkenőmentes.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) 2016-os átalakítása óta Klebelsberg Központként (KK) működik tovább, csúcsszervi minőségét elveszítve „középszervként” a miniszter és a korábbi 196 tankerületi igazgatóság helyett létrehozott 59 tankerületi központ között. Feladata csupán a szakmai felügyelet, az önálló költségvetési szervként szereplő tankerületek saját hatáskörben döntenek a területi oktatási ügyekben, így az iskolaépületek felújításáról is. Rendszerszintű problémáról a rendszer ismerete nélkül nem beszélhetünk, a KK pedig egyetlen kérdésünkre sem reagált, így a hivatalos válaszok hiányában kizárólag a pedagógusok, a szülők és a diákok tapasztalataira hagyatkozhatunk az iskolaépületek állapotának ügyében.
A Magyar Hangnak nyilatkozó források változatos állapotokról számoltak be. Van, ahol az épület beázása miatt hullik a vakolat, máshol az elektromos vezetékeken folyik a víz, így inkább fel sem kapcsolják a villanyt. Egy székesfehérvári pedagógus elmondta, hogy a most induló három elsős osztály termeit szerették volna kifesteni, amire végül csak a szülői segítségnek köszönhetően nyílt lehetőségük. Az Etyeki Szülői Szervezet augusztus 1-jén tette közzé a Facebook-oldalán, hogy a pártháznak nevezett épületben tarthatatlan állapotok alakultak ki: a négy terem mindegyikében egészségre káros penészszintet mértek a levegőben. Az iskola karbantartója nyugdíjba ment, az állást a mai napig nem hirdették meg, így a szülők az önkormányzattal összefogva indítottak gyűjtést a karbantartás elvégzésére.
Szintén a Facebookról értesülhettünk a gödi Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában idén február elején történtekről: miközben a gyerekek az osztály első padjaiban ültek, a terem hátsó részén leszakadt a vakolat. Az Index riportjából később kiderült, az igazgató szerint csupán egy „vékonyka rész pottyant le”, mint ahogy az is, a vakolathullásnál komolyabb gondok is keserítik a megsüllyedt épületben működő intézmény életét. Kisvárdáról szintén érdekes történet érkezett a közösségi média közvetítésével. A Vári Emil Általános Iskola térkőjegyeket bocsátott ki ezer, ötezer és tízezer forintos értékben, hogy a befolyó összegből burkolhassák le az intézmény udvarát.
Valaki nem mond igazat: még a zánkai tábor felújítási tervében is az Egry-középiskola maradásával számoltak | Magyar HangTalán még ennél is abszurdabb a pilisszántói iskola tornatermének története 2017-ből. Az Elmű transzformátorállomást épített volna a faluban, akkora támogatásért cserébe, amelyből felújíthatták volna a rossz állapotú épületrészt. A lakossági fórumon a helyiek egyértelműen elutasították az üzletet, még az sem hatotta meg őket, amikor kiderült, hogy a fenntartó tankerület a vécékefékre is sajnálja a pénzt, így a gyerekeknek nem csupán a tornaterem hiányával kell megküzdeniük.
Tavaly októberben az oktatási rendszer működésképtelenségére hivatkozva felmondott a budapesti Farkasréti Általános Iskola intézményvezetője, Fazekas László. Döntését a tankerületi tanácsnak címzett hosszú levélben indokolta, amelyben arról írt, hogy a tankerületek nem képesek biztosítani a működéshez elengedhetetlen forrásokat, illetve hogy helyi szinten sem tud együttműködni a Dél-budai tankerületi központ és Újbuda Önkormányzata. Felmondását éppen egy rekonstrukció kudarca láttán adta be, véleménye szerint az iskolai uszoda a felújítás után a korábbinál rosszabb állapotba került.
– A felújításokat közbeszerzési eljárások keretében végzik, ami költséghatékonyság szempontjából nem a legkedvezőbb megoldás – fogalmazott a Magyar Hangnak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője. – A közbeszerzési pályázat az átláthatóság szempontjának részben megfelel, a versenyeztetésnek árcsökkentő hatása azonban egyáltalán nincs. A pályázati kiírással inkább felhajtják az árat.
Jön a nyugdíjazási bumm, diploma nélküli tanárok lephetik el az iskolákatSzintén komoly probléma Szűcs Tamás szerint, hogy nem a helyzetet pontosan ismerő intézmény dönt a felújításról, hanem a távoli tankerület. Egy példa: egy iskolában a laminált padlóburkolat cseréjére volt szükség, kiírták a közbeszerzést, megbízták a vállalkozót. Ám mivel az épület folyamatosan beázott, az igazgató kérte, hogy ne rakják le az új lapokat, amíg a tetőszerkezet felújítása nem készül el. A tankerület azonban hajthatatlan volt, kicserélték a burkolatot, majd az ázás miatt hamarosan újra fel kell szedni.
A közbeszerzési pályázatokat böngészve érdekes tendenciára bukkanhatunk, a tenderek zöme eredménytelenül zárul. Az ok több esetben is a becsült költségek és a rendelkezésre álló keret közti különbség, vagyis hogy a beruházó drágábban végezné el a munkát, mint amennyi pénzt a megrendelő képes ráfordítani. Ekkor feltételes pályázatot írnak ki, és ha az ajánlatok valóban magasabbak, akkor a kiíró többlettámogatásért folyamodhat. Erre a gyakorlatra hívta fel a figyelmet a Szabad Pécs is a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola évek óta húzódó felújítása kapcsán.
A már eredetileg is túlárazott, és menet közben dráguló közbeszerzésekről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter korábban azt mondta, hogy az építőipar kapacitáshiánya miatt emelkednek drasztikusan az árak, ám harminc százalékig még tolerálható a drágulás. Az iskolafelújítások nem mérhetők az út-, vasút- és múzeumépítések sokmilliárdos pályázataihoz, a legfeljebb néhány százmilliós beruházás esetében azonban sokszor éppen azon a még elfogadható harminc százalékon áll vagy bukik a rekonstrukció. Amennyiben ugyanis a kiíró nem kapja meg a plusztámogatást, a pályázat érvénytelenül zárul, a felújítás pedig évekig csúszhat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!
