Az augusztusi ünnepek után Keszthely környékéről több olvasó is azzal kereste meg a balatontipp.hu szerkesztőségét, hogy egyre zöldebb a Balaton vize, ami augusztus végére már Tihanyt is megközelítette, és fürdés után az ember testén is nyomot hagy. Felmerült a gyanú, hogy újból algásodni kezdett a Balaton.
A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa, Vörös Lajos professzor a honlapnak elmondta, az augusztus 26-i mérés eredményei rendkívüli helyzet kialakulását jelezték: a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 volt ez az érték, és hasonló változást észleltek a szomszédos Szigligeti-medencében is. Ez azt jelentette, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is. Elég közel jártak a kritikus határhoz, ami azt jelentette volna, hogy nem ajánlott fürödni a vízben. A váratlan algatömegprodukció még most sem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett.
És miért szaporodtak el így az algák? Nos, a professzor szerint ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és a foszfort a Zala vize hozta, ugyanis egy másik adatsorból kiolvasható, hogy a Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására.
– A megnövekedett mennyiség biztosan összefügg a tározórendszerben zajló, és sajnos ismeretlen biokémiai folyamatokkal. Mi a Balatonban végzünk méréseket. Pénzért hozzájuthatunk azokhoz az adatokhoz is, amiket a vízügy napi rendszerességgel mér Fenékpusztánál a Zalán át a Balatonba érkező víz, illetve a foszfor és nitrogén mennyiségéről. Rendkívül fontos adatokról van szó, mert innen kapja a Balaton a befolyó vizek felét. Nagyon fontos lenne, hogy ezekkel az adatokkal dolgozni tudjunk, de ez sem lenne elegendő. Ha előre látni akarjuk, mire számíthatunk, és esetleg befolyásolni is szeretnénk a folyamatokat, akkor azt is tudnunk kellene, mi zajlik a Kis-Balatonban. A teljes elárasztás óta egy több mint 70 négyzetkilométeres területről van szó, ami még egyszer akkora, mint a Balaton Keszthelyi-medencéje. Egy óriási vadvízország mocsárvilággal, rengeteg rothadó növénnyel, amiről nem sokat tudunk. Ha fel akarunk készülni az ilyen helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani az érintettek bevonásával egy olyan közös kutatási programot, amivel kiderítjük a háttérben zajló folyamatokat – nyilatkozta a honlapnak Vörös Lajos.
