Az Európai Bírói Egyesület delegációja április végén vizsgálta a magyar bírósági szervezet helyzetét és komoly elmarasztaló megállapításokat tett. Közben számos bírósági vezetői pozícióra kiírt pályázatot nyilvánítottak eredménytelennek, így az Országos Bírósági Hivatal OBH elnöke által ideiglenesen megbízott vezetők látják el a vezetői teendőket – mondta el a Magyar Hangnak Halász Etelka. A bírónő egyike azoknak, akik itthon és nemzetközi fórumokon is kiállnak azért, hogy a magyar bíróságok függetlenségét a jelenleginél sokkal erősebb törvényi szabályozás biztosítsa.
– Lecsillapodtak már az indulatok a Európai Bírói Egyesület jelentése után?
– Nem az indulat a legfontosabb eleme ennek a helyzetnek, hanem az, hogy a vizsgálati jelentés megállapításai nyomán történt-e változás. Az Országos Bírói Tanács (OBT) azt állapította meg, hogy a bírák kinevezési gyakorlata kedvező irányba változott, tehát ezen a területen a korábbi anomáliák megszűntek. Ugyanakkor a másik sarkalatos a kérdésben, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének vezetői kinevezési gyakorlatában alapvető változás nem történt. Ugyanúgy, ahogy korábban, számos bírósági vezetői pozícióra kiírt pályázatot nyilvánítottak eredménytelennek, és az OBH elnöke által ideiglenesen megbízott vezetők látják el a vezetői teendőket.
– Milyen arányban vannak a megbízott vezetők a bíróságokon?
– Ezt nem tudom pontosan megmondani. Bizonyára többségben vannak a pályázattal kinevezett bírósági vezetők, de tény, hogy jelenleg is számos olyan bírósági vezető működik, akik a pozíciójukat nem a rendes pályázati metódus szerint nyerték el. Nem az a lényeges kérdés, hogy egy adott időszakban éppen milyen arányban vannak az ideiglenesen megbízott vezetők a szabályosan kinevezettekhez képest, hanem az, hogy mióta zajlik ez a folyamat. És ez nem most kezdődött, ez évekre visszanyúló súlyos probléma.
– A megbízott bírósági vezetők által irányított bíróságokon dolgozó bírák érzékelnek bármilyen nyomást az ítélkező munkájuk során, vagy tapasztalnak bármilyen gyanús részlehajlást bírósági ügyek elosztásánál?
– Nem, ezt így nem érzékeljük.
– Akkor mi a probléma?
– Az, hogy van egy törvényben szabályozott eljárási rend, amely megszabja, hogy miként lehet kinevezni a bírósági vezetőket, és ez nem mindig teljesül a pályázati eljárás során.
– Az OBH elnökének tevékenységét – az Országgyűlés felhatalmazásával – az OBT jogosult ellenőrizni, amely a vezetői kinevezések anomáliái miatt meghallgatta az OBH elnökét is, és megállapította, hogy törvénysértő gyakorlatot folytat. Milyen szankciókat alkalmazhat az OBT az OBH elnökével szemben?
– Semmilyent. Nincs szankcióra lehetősége a testületnek.
– Az OBH elnökének tevékenységét az Európai Bírói Egyesület vizsgálati jelentése is elmarasztalta. Vajon nem él vissza hivatali hatalmával az a vezető, aki egy érvényes pályázat ellenére – amit a bírálóbizottság is a legjobbnak ítélt – megtagadja a pályázat nyertesének kinevezését a vezető posztra?
– Az kemény lenne, ha én büntetőjogi szempontból minősítenék egy ilyen eljárást. A hivatali visszaélés megállapításához célzat, az is szükséges, hogy ezzel a magatartással valaki jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen.
– Az nem szenved hátrányt, aki megírja a pályázatát magas színvonalon, mégsem nevezik ki, hanem olyan valakit bíznak meg helyette ideiglenesen, aki nem is pályázott?
– Azért az árnyalja a helyzetet, hogy az OBH elnökének törvényes lehetősége van arra, hogy eredménytelenné nyilvánítson egy vezetői pályázatot. Ebben az esetben köteles megindokolni, hogy mi miatt nem fogadta el a pályázatot, miért nem értett azzal egyet.
– Kérdés, vajon mennyire várható el az ideiglenesen megbízott vezetőktől, hogy ne csupán engedelmes végrehajtókként működjenek, ha csak egy évre kapnak megbízást.
– A kinevezésükben reménykedő, ideiglenesen igazgatással megbízott személyek függetlenségét nem szükséges magyarázni.
– Ezek a megbízások meghosszabbíthatók?
– Igen, de csak egy alkalommal.
– Az OBT ez év május elején az OBH elnökének visszahívását indítványozta az OBH elnöki posztjáról az Országgyűlésnél a szabálytalanságok miatt.
– Először az Országgyűlés igazságügyi bizottsága tárgyalta a 120 oldalas anyagot, amiben az OBT részletesen kifejtette kivetnivalóit az OBH elnökének eljárásával kapcsolatban. A bizottság érdemben nem foglalkozott a kifogásokkal, az ellenvetésekkel, az OBT által felvetett törvénysértések egyikére sem adott érdemi választ, mindössze a tanács egyes tagjainak elfogultságára hivatkozva az egyes pontok valóságtartalmának ellenőrzése nélkül utasította el az indítványt. Az Országgyűlés szintén érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az indítványt, nem hívta vissza OBH elnökét. Vadász Viktor OBT-tag a bécsi konferencián úgy fogalmazott, hogy „a törvényhozás foglyul ejtette a bírói igazgatást”, és hogy a kontroll nélküli hatalomgyakorlás, most valósággá vált.
– Mint korábban említettük, nemzetközi szervezet is vizsgálta az OBH elnökének tevékenységét. Több alkalommal több fórumon is téma volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetettsége. Az utóbbi időkben ön képviselte nemzetközi konferenciákon a Magyar Bírói Egyesületet. Az európai bírók ezeken a nemzetközi konferenciákon miként ítélik meg a magyar bíróság helyzetét?
– Ezek olyan visszásságok, amik felett nem lehet szemet hunyni, ezért az Európai Bírói Egyesület napirenden tartja a vizsgálatot a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban, mivel nem oldódtak meg ezek a problémák.
– Ha egy milliárdos nagyságrendű gazdasági ügy kerül egy olyan bíróság elé, ahol megbízott vezető van, a peres fél pedig a magyar állam és egy külföldi tulajdonú multinacionális cég, egy olyan tartalmú nemzetközi vizsgálóbizottsági jelentésre hivatkozva, mint amilyet az Európai Bírói Egyesület készített, nem lehet jó eséllyel felvetni a magyar bíróság függetlenségével kapcsolatos kételyeket?
– Már van egy ilyen konkrét ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). A bíróság egyik bírója egy büntetőügyben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást védői felvetésre a luxemburgi bíróság előtt. Az egyik hivatkozási pontja az volt, amit ön említett, hogy egy olyan bíróságon dolgozik, ahol a bíróság elnöke nem a szokványos eljárás során nyerte el a pozícióját.
Azt kérte a bíró a luxemburgi bíróságtól, állapítsa meg, hogy az a bíróság, ahol dolgozik, függetlennek tekinthető-e. A másik kérdése tolmácsolással kapcsolatos volt, az, hogy a vádlottnak érvényesült-e az anyanyelvhasználati joga, ami a tisztességes bírósági eljárás egyik fontos eleme, a harmadik pedig a bírói illetményrendszerre vonatkozott. A bíró azt a kérdést vetette fel, hogy amennyiben a bírók ténylegesen kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanakkora szolgálati idővel rendelkező ügyészek, vajon ez összhangban van-e a bírói függetlenséggel.
A bíró eljárása miatt a legfőbb ügyész indítvánnyal fordult a Kúriához, kérve, állapítsa meg, van-e olyan jogosítványa a bírónak, hogy ezekben a kérdésekben a luxemburgi bírósághoz forduljon. A legfőbb ügyész azt kérte a Kúriától, hogy nyilvánítsa törvénysértőnek a PKKB végzését, amellyel előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió bíróságán. Várjuk, hogy ebben az ügyben Kúria miként fog dönteni.
– Ha a luxemburgi bíróság befogadta az ügyet, akkor feltételezhető, hogy a bírónak joga volt odafordulni.
– Már született egy konkrét ügyben olyan határozat a luxemburgi bíróságon, amelynek az a lényege, hogy a nemzeti bíróságnak joga van az Európai Bíróságtól előzetes döntéshozatalt kérni és az ez ellen benyújtott panasz vagy felülbírálat nem hat ki a luxemburgi döntésre.
– Az európai bírói szervezet elmarasztaló jelentésének itthon lényegégében semmilyen következménye nem lett. Milyen lépések várhatók európai szinten?
– A nemzetközi bírói egyesületnek a következő éves konferenciáját Kazahsztánban rendezik. Ott ismételten napirendre kerül a téma. Az Európai Bírói Egyesület a jelentését megküldte az Európai Bizottságnak is. Kívánatos lenne megtudni, hogy a jelentéssel mi történt, milyen további lépések várhatók.
– Érte-e bármilyen hátrányos megkülönböztetés a munkahelyükön azokat a bírókat, akik a Magyar Bírói Egyesületben (MABIE), illetve az Országos Bírói Tanácsban aktívan tevékenykednek?
– Engem személy szerint nem. Egyelőre. De Vadász Viktornak, az OBT tagjának július 15-én Bécsben megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott felszólalása szerint az OBT tagjait érték hátrányok. Vadász Viktor elmondta, hogy az OBH elnöke az OBT tagjaival szemben egyetlen év alatt összesen öt fegyelmi eljárást kezdeményezett, vagy kezdeményeztetett.
Ezen a konferencián felszólalt a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Oltai Judit is, aki elmondta, hogy a MABIE egyik legfontosabb feladatának tekinti a bírói illetményemelésért folytatott küzdelmet, mivel 2004 óta nem volt számottevő emelés. A magyar bírói bérek az utolsók az Európai Unióban. A bírói függetlenséget is veszélyeztető méltatlanul alacsony bírói illetmény ügyében úgy tűnik, nem lesz változás. Az OBH elnöke és vezetőtársai kártékonynak ítélték egyesületünknek a béremelés érdekében kifejtett tevékenységét, emiatt komoly támadásokat kellett elszenvednünk; országos kampányt indítottak annak érdekében, hogy elérjék minél több tag kilépését az egyesületből.
Az egyik törvényszéki elnök ennek érdekében az egyesület egyes tagjainak a nevét és adószámát tartalmazó listát osztott ki a kollégáinak, azt sugalmazva, hogy kiket szükséges közvetlenül megkeresni és lehetőség szerint befolyásolni a kilépés érdekében. Az OBH elnöke idén februárban felmondta az általa vezetett hivatal és az egyesületünk közötti együttműködési megállapodást, mellyel az egyesületet megfosztotta a székhelyétől, miközben a bírósági szervezetben működő számos szakmai és érdek-képviseleti szerv székhelye változatlanul bírósági épületekbe van bejegyezve és üléseiket, rendezvényeiket rendszeresen bírósági épületekben tartják. A MABIE országos szerveinek erre ma már nincs módja, mert az Országos Választmány és az Országos Elnökség üléseinek egyetlen bíróság sem ad helyet, jelentősen megnehezítve ezzel az egyesület döntéshozó szerveinek működését.
– Mennyire leterheltek most a bírók? Korábban erre hivatkoztak, amikor az ügyek elhúzódása miatt érték kritikák a bíróságokat.
– Javult a helyzet. Jobbak a mutatószámok.
– Ez minek köszönhető?
– Ennek több összetevője van. A büntetőperes eljárásokban valószínűleg a felderítési arány, illetve a bűnözés helyzet változása idézhette elő az ügyszám csökkenését, a polgári perekben pedig a keresetindítás nehézsége. Tény az is, hogy a jobb munkaszervezésnek is köszönhető, hogy előbb befejeződnek a bírósági eljárások, mint korábban.
– Ez az OBH-elnök munkája eredményének is tekinthető?
– Igen. A jobb szervezésnek, az álláshelyek betöltésének, illetve az átcsoportosításoknak is köszönhetően csökkent az ügyforgalom. A bíróságok technikai ellátottsága javult, komoly számítógépes fejlesztés történt. Sok számítógépes programot kaptunk, ami valóban megkönnyíti a munkánkat. Az elektronikus ügyintézés bevezetése is előrelépés volt, számos bírósági épület megújult. Ezek valóban komoly eredményeknek tekinthetők.
