Pomázi patakkotrás után: mi lesz az élővilággal?

Pomázi patakkotrás után: mi lesz az élővilággal?

A Dera-patak Pomáznál, a kivágott fák helyén terjed a japánkeserűfű Fotó: Szabó Zsolt László

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az adófizetőknek és – a környezetvédők szerint – a természetnek is sokba került a pomázi Dera-patak kotrása. A patak medrét és partját méterenként 88 ezer forintért tisztították ki, a munkákkal azonban együtt jár 300 fa kivágása. A kotrással ráadásul többek szerint a patak élővilágát is veszélybe sodorták, mivel a mélyítéssel elveszítette változatosságát, gyors folyású szakaszait.

A munkálatokra azért szánta rá magát a Pest megyei település önkormányzata, mert a Dera-patak melletti ingatlanok különösen kitettek a természet szeszélyének. A patak lényegében a maga útját járja közel négy kilométeres belterületi szakaszán, a 17 ezres Pomáz ehhez igazodott: a települést kettészeli, a kertek a mederre nyúlnak. Így ha a Pilisben sok a csapadék, kisebb-nagyobb árhullámok vonulnak rajta – 1999-ben a Tiszolczy-telepet el is öntötte. Ezért kezdődött tavasszal a kisvízi meder és a meredek part megtisztítása, amire 350 millió forint állami támogatást kapott az önkormányzat (24 milliót maga tett hozzá).

A karbantartásból azért lett ügy, mert a meder fáinak (köztük sok invazív akác) vágása és a takarítás vegetációs időben kezdődött – az Átlátszó.hu írt is róla –, a lakossági felháborodás hatására végül leállították a munkát. Szeptember eleji látogatásunk idején fatuskókat és helyenként kitermelt iszapot találtunk a parton. Az árokban ilyentájt néhány centméternyi víz csorog, a parton sok helyen az elszaporodott ártéri japánkeserűfű burjánzik.

Környezetvédők a teljes beavatkozást elhibázottnak tartják. Közéjük tartozik többek között Lenkei Péter, aki közösségi oldalán is megírta észrevételeit. Szerinte a beavatkozás miatt nem lesz kisebb az árvízveszély, mivel azt a nagymeder néhány pontján kivitelezett mederkorrekció oldaná meg. Úgy véli, a 300 fa kivágása sem javít a helyzeten, mivel az árnyat adó lombok eltűnésével a teljes partot eluralja az agresszíven terjedő gyomnövény, a japánkeserűfű. Ez torlaszokat képez árvizeknél, szemben a fákkal. Azt is megjegyezte, hogy a kotrás névtelen áldozata a patak élővilága: a védett halak, a kövi csík, a fenékjáró küllő, a fejes domolykó és a védett kövi rák is hamarosan a múlté lesz.

A Dera-patak Pomáznál Fotó: Szabó Zsolt László

A kifogásokra a polgármesteri hivatal érdeklődésünkre azt írta, hogy a patak rendezését kézi erővel lehetetlen elvégezni, a gépek mederhez jutásához szükség volt a parti fákból is eltávolítani. Leszögezték: a vágásokat egy tervirat szerint végzik a vállalkozók. A 300 fa úgy jön ki, hogy átlagosan 10–15 méterenként kellett egy-egy fát eltávolítani, a híresztelésekkel szemben nem az összes fa kivágása a cél. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen szakvélemény alapján döntöttek a kivágandó fákról. Azt írták, hogy drónfelvétellel egybekötött földmérések, építő- és környezetvédelmi, valamint tájvédelmi szakemberek tanácsa szerint összeállított műszaki tervek szerint dolgoznak. A vegetációs időszakot érintő kitermelésről közölték: olyan fát, amelyen madár fészkelt, nem vágtak ki. Hozzátették, ha csak vegetációs időn kívül dolgoznának, a pályázati forrás is elveszne. Túlzott mederkotrás ugyanakkor a hivatal szerint nem történt, az eliszaposodás mellett a mederben betemetett szemét indokolta.

A közbeszerzési adatbázisban elérhető az UTI-H Bt. által készített műszaki irat. Ebből kiderül, hogy a munkálatok nincsenek hatósági engedélyhez kötve. Talajmechanikai szakvélemény nem készült, az élővilág kapcsán pedig csupán az áll benne, hogy törekedni kell a megóvására. Az anyagban a keserűfűről nem esik szó. A környezeti szakemberek felvetésére – miszerint árnyék híján még jobban terjeszkedik a gyomnövény –, azt írta a hivatal, hogy évente négyszer kaszálták vállalkozók és a közmunkások (a permetezés nem hatékony). Terjedésére elvileg megoldást jelenthetnének injektálási módszerek a növényszárba, de a nagy terület miatt magas kiadást jelentene, és végleges megoldást sem nyújtana. A hivatal szerint mivel – írják – összességében nem lesz jelentős a fák kivágása, nem várható, hogy árnyék hiányában tovább szaporodna.

A patak rekonstrukcióját egy lovászpatonai cég, a Soós-Dózer Földmunka Szolgáltató Kft. nyerte 275 millió forintért (áfa nélkül, a forgalmi adóval együtt jön ki a fent jelzett 350 + 24 millió forint). A költségbe két gyalogoshíd felújítása is belefér.