Margóra szorult az értelmiség, harmadvonalbeli szereplők a politikában

Az értelmiség mára kiszorult a demokrácia működtetéséből, a helyi választási kampányokban sokkal több szó esik nagypolitikai kérdésekről, mint lokális kérdésekről, az ökopolitikai kérdések pedig – ahogy a hazai belpolitikában – marginálisak helyi szinten is. Néhány tanulság a Tanácstalan köztársaság péntek esti vitafórumáról, amelyet az önkormányzati választási kampány jegyében szervezett a Karátson Gábor Kör és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) humánökológia mesterszaka közösen.

A fórumon Mikecz Dániel politológus, Pálné Kovács Ilona fejlesztéspolitikával foglalkozó akadémikus, Czédli Herta egyetemi docens, Sallai Róbert Benedek egykori LMP-s képviselő, gazdálkodó és Varga Illés Levente építész, érdi blogger ütköztette nézeteit György Zsombornak, a Magyar Hang főszerkesztőjének vezetésével.

Nagypolitikai kérdések

Az önkormányzati választás és a kampány jelentőségét eltérő aspektusokból szemlélték a felek. Mikecz Dániel szerint újdonság, hogy az ellenzék választói nyomásra kipróbálta a közös indulást, az egységbe tömörülést. – Ha látványosan megbukik a stratégia, a résztvevőknek át kell gondolniuk, hogy ténylegesen mi eredményezi a Fidesz sikerét – jegyezte meg.

Pálné Kovács Ilona fejlesztéspolitikával foglalkozó szociológus, akadémikus úgy érzékeli, hogy a kampány kevéssé szól helyi ügyekről, sokkal inkább nagypolitikai kérdések dominálják. Szerinte a vasárnapi eredményen múlik, hogy milyen úton folytatja útját az ország. Ezt azért tartja sajnálatosnak, mert az önkormányzatok funkciója a nagypolitikai élettől független. Czédli Herta ökológus, a Debreceni Egyetem docense a választói motivációkról szólva arról beszélt, hogy a településeken élők szempontjából az a fontos, hogy milyen beruházások épülhetnek meg, ez határozza meg a döntésüket.

Sallai Róbert Benedek volt LMP-s országgyűlési képviselő, gazdálkodó önkritikus megfogalmazással nyitott: parlamenti munkájával nem sikerült jobbá tennie a törvényhozás minőségét. Ezért tért vissza Túrkevére, ahol most polgármesterjelöltként indul. Úgy fogalmazott, hogy polgármesterjelöltként pilot-programot visz. Ez a kísérlet azt mutatja meg, hogy meg lehet-e győzni az embereket, hogy van pártpolitikához nem kötődő közéleti tevékenység. Ezt nevezi „harmadik utas” politikának, és hisz abban, hogy lehet alternatív utat mutatni.

Mikecz a harmadik utas politikai ajánlat kapcsán érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Miközben ugyanis Magyarországon a 13. legalacsonyabb a politikai részvétel (tüntetésen való részvétel, petíciók aláírással támogatása, stb.), azaz a kollektív cselekvés hiányzik az emberekből, mégis magas a választási részvétel. 2018-ban például a választásra jogosultak 70 százaléka szavazott. Azaz a bizalmatlanság nagy a pártok felé, de van igény rájuk. A szomszédos országokban mások az arányok. Érdekesség, hogy Magyarországon a legmagasabb a tüntetésre egyedül járók aránya – hívta fel a figyelmet a politológus.

Pálné Kovács Ilona eközben arra emlékeztetett: nőtt a kormány és az önkormányzatok felé a bizalom. Ugyanakkor szerinte a hatalomtól való távolságtartás – amiről szintén szó esett – nem apátiaként, hanem félelemként írható le. Ez a helyi önkormányzatoknál különösen tetten érhető. Ezzel párhuzamosan pedig nőtt a hatalom felé kiszolgáltatottak száma, ezért a harmadik utas megoldásokat kevés siker kecsegteti – magyarázta. A politikai berendezkedés sajátossága ugyanakkor a paternalizmus is. Mint mondta, a választóknak jellemzően az a fontos, hogy a település vezetője – kvázi főnöke – kicsoda, milyen lobbiereje van, milyen kapcsolatai vannak felfelé. Ezek a trendek az akadémikus szerint egyre szembetűnőbbek. Sőt, az évek alatt az országgyűlési választókerületek váltak meghatározóvá a fejlesztéspolitikában.

Áruló vagy üldözött elit?

A rendszerváltás kérdése, megítélése szintén vitát generált. Az egykori LMP-s Sallai Róbert Benedek – aki azt mondta, ma a párt nevét már kimondani sem szereti – egyértelművé tette: a rendszerváltás egyértelműen kudarc volt. Szerinte elhitették az emberekkel, hogy a demokrácia nem jelent mást, minthogy négyévente elmennek szavazni. Ennél azonban jóval többről szól. Szerinte ezért újra kell értelmezni a demokráciát, benne az egyéni felelősségvállalás kérdésének lényegére is rá kell mutatni. Magyarország jelenlegi állapotáért ugyanakkor a szellemi elitet tette felelőssé, szerinte ugyanis az értelmiség elárulta a magyar társadalmat, belesimultak a jelenlegi rendszerbe. Ez persze következményekkel jár: a bölcsek távol maradnak a politikától, így a sokadik vonal kerül a politikai életbe.

Pálné Kovács Ilona szerint viszont a szellemi elit nem maga választotta ezt a magatartást: az értelmiséget eltávolították, kiszorították a helyi közéletből, a hatalomgyakorlók ezért lubickolhatnak, ráadásul ellenőrzés nélkül tehetik. Varga Illés Levente építész ezt némiképp árnyalta. Saját szakterületéről hozott példája szerint a városi főépítészek gyakran magukra maradnak a polgármesterekkel, érdekcsoportokkal szemben. Hiába próbálnak például a főépítészek helyi építészkollégákat bevonni a vitákba, a szaktársak végül rendszerint maguk hátrálnak ki, nem vállalják a konfrontációt.

Ökopolitika? Lehetetlen vele nyerni

Külön beszéltek a résztvevők az ökopolitikai kérdésekről. Mikecz Dániel azon a véleményen volt, hogy a „zöld ügyek” ugyan pörögtek az elmúlt hónapokban (műanyagmentes hónap, Amazonas-tűz, klímasztrájk), de a kérdés Magyarországon nem vált ki az átlagnál jelentősebb politikai aktivitást. Kimutathatóan csak az agrár- és természettudományi hallgatók körében magasabb az érdeklődés a téma iránt. Vagyis – vonta le a következtetést – igazodva a hazai környezetvédelmi mozgalmak kezdeteihez (Duna-kör) nem politikai, hanem szakmai alapon alakul ki a „zöld identitás”, vagy legalábbis az erre való fogékonyság. A kérdés ezért sem illeszkedik a hagyományos jobb-bal politikai felosztásba. Mikecz ugyanakkor nem zárta ki, hogy a klímaügy nemzetközi hullámára felülve erősödhet a baloldal. Ennek viszont egyelőre semmilyen jele nincs. Pálné Kovács Ilona – összefüggésben a választás miatt megpezsdült közéleti aktivitással – abban egyetértett vele, hogy bár most valóban több figyelem jut a zöld témákra, de az önkormányzati választás után ezek halványulására számít.

Czédli Herta arról beszélt, hogy zöld témákra összpontosító politikai szervezet ma nincs idehaza. A svéd klimaaktivista Greta Thunbergről azt mondta, példa lehet a magyarok előtt. Szerinte fogékonyság a témára Magyarországon is van, „a zöld egyetemisták csak a megszólításra várnak” – jelentette ki. Sallai Róbert Benedek – aki egy fegyelmi tárgyaláson felborította akkori párttársát, Hadházy Ákost – szerint viszont a zöld témákkal lehetetlen választást nyerni, és egyébként is kiüresítették azt Magyarországon. Czédli Herta úgy reagált, hogy alapvető ismeretek volnának szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok szélesebb köre legyen reflektált a zöld kérdésekre. A középiskolai természettudományos órák száma csökkent, heti egy órában pedig nem lehet biológiát tanítani, és megismerni a környezetvédelem alapjait – jegyezte meg.

A Tanácstalan köztársaság október 25-i fórumán klímapolitikáról, zöld kapitalizmusról és ökocídiumról lesz szó. Pintér László egyetemi docens, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet főmunkatársa és Fabók Márton kutató tart előadást.