Orbán Viktor miniszterelnök a Zeneakadémián elhangzott beszédét Cziffra György zongoraművész 1956 október 22-én elhangzott koncertjére emlékezve kezdte. Kiemelte, a kommunisták által megkínzott művész kirobbanó sikert aratott. Nagyságát mutatja, hogy több év kényszermunka és eltört ujjai miatt újra meg kellett tanulnia zongorázni, de ez nem szegte kedvét. Ehhez az újjászületéshez hasonlította a miniszterelnök 1956 fiataljait, akiket vitt a fiatalságuk, mert tudták, hogy akkor ősszel tudnak fordítani sorsukon. Tudták, ha folytatódik a szovjet út, akkor minden elvész.
Később idézte Márai Sándort, aki szerint a haza mi magunk vagyunk, szőröstül-bőröstül. Kiemelte, haza csak addig van, amíg van, aki áldozatot hoz érte. A hitványság mindig összeadódik, folytatta, mindig az a kérdés, a hazafiak összeadódnak-e?
A kérdést rögtön meg is válaszolta: mi magyarok 1956 októberében összeadódtunk és csodát tettünk, amire az egész világ felfigyelt. Az elesettek, kivégzettek és külföldre menekültek nagy számára utalva kiemelte, nagy árat fizettünk érte. Akkor a magyar nép ősei jussát követelte vissza, a szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. Akkor még Nyugat is szabad nemzetek hazája volt, emelte ki, de egyetlen ország sem maradhat meg, ha szembefordul önmagával, ha szakít a szabadsággal, a testvériséggel.
Majd arról beszélt, a szabadságharcok sora nagyszerű és lovagias néppé tett bennünket. Felhívta a figyelmet, a történelmi leckék nagyon gyakorlatiasak, s mindig tartalmaznak vizsgákat is, amelyeken mi mindig jól megfeleltünk.
Őseink a honfoglalás, az államalapítás, a kereszténység felvételekor nagyszerű teljesítményt nyújtottak, 1956-ban pedig felsőbb osztályba léptünk, amelynek erkölcsi kisugárzása az egész világban látszott. Ennek köszönhetjük, hogy bár a megszállás után általában a kisszerűség, a kishitűség uralja el a népet, de mi magyarok ez alól is kivételek vagyunk, megőrizhettük tartásunkat, s mindezt 1956 hőseinek köszönhetünk.
Biztos vagyok benne, hangsúlyozta, hogy a mai pesti srácok és lányok ugyanolyan fényesen csillognának hasonló helyzetben, mint nagyszüleik 1956-ban. Beszédét azzal zárta, hogy a nemzetnek a fontos dolgokra kell figyelmét összpontosítani: isten, család, haza. Végül Wass Albert: Üzenet haza című költeményéből idézte a jól ismert sort: A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
Karácsony Gergely új főpolgármerster Városházán megtartott október 23-i rendezvénye délután 18 óra előtt pár perccel kezdődött. A helyszínre többen érkeztek, így egy újabb körben további mintegy kétszáz embert kellett beengedni. Az esemény házigazdája, Nagy Zsolt színész – miként az Index is írta – felolvasott egy részletet Göncz Árpád Bibó Istvánról szóló írásából, amelyben a néhai magyar államfő a barátságukról írt: arról, hogy sorstársak voltak a börtönre ítélésük miatt.
A főpolgármester beszéde előtt Hajós András szólalt fel – aki többek között megemlített, hogy ő már két éve jelezte, hogy Karácsonyból Budapest vezetője lesz. A tévés arról beszélt, hogy miközben 1956-ban lőni kellett, addig tíz napja elég volt szavazni a szabadságért. „Most következik pár év, amikor lehet valamit csinálni. Ebben az épületben vannak ügyosztályok, van egy kis parlament, amiben az emberek azon fognak dolgozni, hogy nekünk jobb legyen. Budapest nem selyemzsinórt, nem létra az ország következő miniszterelnökének” – mondta Hajós, majd azt kérte az emberektől: járjanak biciklivel és használjanak lámpát, ha már kerékpároznak.
Karácsony Gergely előtt a Fran Palermo nevű ismert underground zenekar frontembere, Henri Gonzo gotárral előadta Cseh Tamás Budapest című számát.
Aztán érkezett a főpolgármester, akit nagy ováció fogadott. Karácsony Gergely – aki pártszínekben egyébként korábban a napo folyamán szerepelt '56-os megemlékezésen – este arról beszélt: olyan rég volt már, hogy azért gyűltünk össze, hogy kiálljunk valamiért és nem azért, hogy tüntessünk valami ellen. Mint mondta, nyolc éve eltűnt a köztársaság, de ezt az értékvesztést szerinte megállították a szavazók. Ezért most egyszerre ünnepli a köztársaság születésnapját és újraszületését is.
– Budapest nem csak 23 kerület közössége, minden magyar fővárosa, épp ezért, minden magyarnak az otthonának kell éreznie, még azoknak is, akik tíz napja nem a változásokra szavaztak – jelentette ki Karácsony Gergely. Kijelentette: „Sem a nemzeti lobogó, sem a lyukas zászló, sem a városháza, sem a közmédia nem lehet egyik, vagy másik oldalé. Az igazság sem lehet egyik vagy másik oldalé. Ezt jelenti a köztársaság!” Egyúttal felszólította az embereket, hogy tegyék együtt Budapestet a köztársasági eszme őrzőjévé.
A főváros új vezetésének ünnepi... - Magyar Hang - A Túlélő Magazin
A főváros új vezetésének ünnepi rendezvénye! Kövesse ÉLŐ közvetítésünket!
Hódmezővásárhelyen is tartott beszédet a kormánypártokat legyőző, újraválasztott polgármester. Az Index beszámolója szerint Márki-Zay Péter arról beszélt: „Ha nincs korlátja a hatalomnak, akkor korlátlan elnyomás van. Ha nincs soha ami és aki megálljt parancsoljon, akkor a hatalom elkényelmesedik és csak a saját leválthatatlanságán munkálkodik.” Szerinte az önkényt, a megfélemlítés és a korrupciót ugyanúgy nem lehet elfogadni 2019-ben, ahogy nem lehetett elfogadni 1956-ban.
– A független és szabad Magyarország igényét nevezte 1956 máig érvényes üzenetének a Jobbik elnöke a párt október 23-ai megemlékezésén a budapesti Corvin közben. Az MTI által idézett Sneider Tamás azt mondta, ma is egy kizsákmányoló, korrupt, bolsevik típusú rendszer ellen kell küzdeni. A Jobbik elnöke közölte: a forradalmárok sokasága 63 éve „nem azért harcolt, hogy még több keleti katona jöjjön Magyarországra”, hanem azért, hogy „Nyugat-Európához, a demokráciához tartozhassunk, mert európai nemzet vagyunk”, ha keletiek is a gyökereink.
Sneider szerint Orbán Viktor miniszterelnök Oroszországra nem mint gazdasági lehetőségre, hanem mint ideológiai szövetségesre tekint, akárcsak „a kommunista elvtársak”. A jobbikosok viszont „nem akarnak a csicskái lenni sem keleti despotáknak, sem nyugati tőkéseknek” – jelentette ki a párt elnöke.
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szabadságharcosoknak, „a 21. század '56-osainak” nevezte 250-300 fős hallgatóságát, akik az önkormányzati választáson nem „becsicskultak”, hanem - nemet mondva a gyűlölködésre, a félelemkeltésre, a fenyegetésre – fellázadtak a rezsim ellen és megkezdték Magyarország felszabadítását. „A Fidesszel és a zsoldosaival szemben mi szabad Magyarországot akarunk, szabad magyarokkal” – közölte, hozzátéve, nem a hatalommal alkut kötő, hanem az országért áldozatot hozni kész emberekre van szükség. A Jobbik él és élni fog, mert „mi vagyunk a nemzet lelki ereje” – fogalmazott Jakab, a kormányváltás élére álló, nemzetegyesítő erőként említve pártját, amely nem politikai hovatartozása, hanem tisztességessége alapján ítéli meg az embereket.
A Jobbik rendezvényét az Index beszámolója szerint radikálisok egy kis csoportja zavarta meg. Komoly rendőri jelenlét volt, így erőszak nélkül kiszorították őket a térről. Sneider szerint a Fidesz bérelt emberei voltak a balhézók, akik hazaárulóztak.
A nap korábbi részében történteket ebben a cikkünkben tudja elolvasni:
„Verd le a vörös csillagot. Ahogy nagyapáink csinálták..." - Így emlékeznek 1956-ra | Magyar Hang
Az október 23-i ünnepségsorozat idén is a Kossuth téren a nemzet zászlajának felvonásával kezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a napot Wass Albert-idézettel indította: „Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad!"
