Az október 23-i ünnepségsorozat idén is a Kossuth téren a nemzet zászlajának felvonásával kezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök idén nem mond nyilvános beszédet, este viszont a Zeneakadémián zárt körben mondja el gondolatait. A napot azonban Wass Albert-idézettel indította: „Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad!”
A Kossuth téren egyébként is programok vannak, például mászófal gyermekeknek, amelyet „Verd le a vörös csillagot. Ahogy nagyapáink csinálták...” felkiáltással népszerűsítenek, de a forradalommal kapcsolatos rajzversenyben is részt vehetnek a legfiatalabbak. Sokan várakoznak a Szent Korona ingyenes megtekintésére is.
Karácsony Gergely frissen megválasztott főpolgármester Szabó Tímeával és Tordai Bencével, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjével a Gönczt Árpád szobornál emlékezett 1956-ra. A rendezvényen elhangzott, s az Index által idézett beszédében Szabó Tímea Göncz Árpádra emlékezett, miután elmondta „október 13-án felszabadítottuk Budapestet és a nagyvárosainkat az elnyomás alól”.
Szerinte a volt államfő életével és munkásságával arra tanított, hogy ne újabb árkokat ássunk, hanem temessük be azokat, és teremtsünk egységet, békét és jólétet. Karácsony Gergely vezetésével Budapest ezt az eszmeiséget fogja képviselni. Olyan várost szeretnének, ahol mindenki otthon érzi magát. A beszéd után a párbeszédes politikusok rózsákat helyeztek el Göncz Árpád óbudai szobra elé.
Salgótarjánban közös rendezvényen emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról az ellenzéki polgármester és a Nógrád megyei közgyűlés kormánypárti elnöke – írja az MTI. Fekete Zsolt polgármester arról beszélt, hogy a hatalom hiába verte le a forradalmat és hallgattatta el résztvevőit, a szabadság utat tört magának. „Amikor 1956. október 23-ára gondolunk, akkor a mindent elsöprő szabadságvágyra, a bátorságra és a tenni akarásra, a zsarnokság ellen harcoló magyar emberekre emlékezünk, akik az egész világ tiszteletét kivívták maguknak.”
Skuczi Nándor közgyűlési elnök azt emelte ki, hogy a város büszke lehet 1956-os szerepvállalására. A politikus a megyeháza falán elhelyezett, az 1956-os forradalom Nógrád megyei mártírjai emlékére állított táblánál hangsúlyozta: a tábla azt mutatja, hogy nem volt hiábavaló az áldozat. Szavai szerint ez a jel örökké emlékeztet minket '56 és az '56-osok nagyszerűségére.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vezetője a szűk körben, a DK vezetői és a sajtó előtt emlékezett '56-ra a Nagy Imre szobor előtt. A történelmi visszatekintést követően a DK-t Nagy Imre örökösének nevezte, s a felkelés sokszínűségét az ellenzék mostani állapotához hasonlította, aktuálpolitikai fejtegetésbe kezdett. Eszerint hibás a kormány azon álláspontja, amely az észak-szíriai török invázió kapcsán a nemzeti érdeket a nemzetközi jog és az erkölcsöt. Majd hozzátette, azokkal kell szövetkeznünk, akik erősebb Európát akarnak, az egyesült nemzetek európai szövetségét, ami nem jelenti a nemzetek feladását.
A Mi Hazánk mozgalom a Corvin-közben tartott megemlékezést, amelyen a párt szóviviője, Novák Előd arról beszélt a mintegy 3-400 fős gyülekezetnek, hogy megítélése szerint az elmúlt 29 év kormányainak szégyene, hogy még mindig nem történt meg az egykori kommunista vezetők elszámoltatása és a közéletből való eltávolítása, az ügynökakták még mindig nem nyilvánosak. Egyúttal a kommunista luxusnyugdíjak megvonását is követelte.
Az új józsefvárosi polgármester, Pikó András szintén a Corvin-közben beszélt a kerületi polgárokhoz. Beszédében többek között azt mondta, 56 nem a magányos hősök forradalma volt, hanem a közösségeké. Szavai szerint 1956 azt tanítja nekünk, hogy erős és szabad nemzetet, erős és egymással szolidáris szabad közösségek alkottak.
Az MSZP a DK-hoz hasonlóan a Nagy Imre szobor előtt mondott beszédet. Ebben Kunhalmi Ágnes, a szocialisták választmányának elnöke mindenekelőtt az október 13-án elért ellenzéki sikerről beszélt. A forradalomról szólva elmondta, annak valódi vezetői Nagy Imre és társai voltak, és elfogadhatatlan a Fidesz újabb kísérlete a XX. századi történelem átírására, kisajátítására. Szerinte 1956 visszahozta az embereket a politikába, ahogy október 13-a is, amikor az emberek felléptek az önkényuralmi rendszerrel szemben. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy Orbán rendszere nyílt diktatúrává váljon, de a veszély nem hárult el. Kunhalmi szerint október 13-a megmutatta az új, negyedik köztársaság megalakításának útját.
Az ugyancsak szocialista Horváth Csaba, az új zuglói polgármester a Forradalom terén mondott beszédében 1956-ra emlékezve arról beszélt, hogy gyászoljuk 1848 hőseit, az 1956-ban elesetteket, mindazokat, akik 63 évvel ezelőtt Budapest és más magyar városok utcáin haltak meg, és azokat, akiket a forradalom leverése után gyilkoltak meg. Az MSZP politikusa szerint a magyar szabadságvágyat nem lehet megölni. Hozzátette, legrosszabb álmaikban sem gondolták, hogy az elküldött oroszokat éppen a magyar kormány engedi vissza a hátsó ajtón. De azt sem, hogy a magyar kormány a fejlett nyugat helyett a keleti diktatúrákhoz közeledik.
Debrecen polgármestere a magyarok „elpusztíthatatlan, félelmet nem ismerő szabadságvágyáról” beszélt az önkormányzat 1956-os megemlékezésén szerdán, a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Az MTI tudósítása szerint Papp László (Fidesz-KDNP) emlékeztetett: 1956. október 23-án a debreceni egyetemi ifjúság az országban elsőként vonult az utcára, és a hatalom elleni megmozdulásra hívta a lakosságot.
A többi között függetlenséget, a szovjet katonák kivonását és a sztálinista vezetők leváltását követelték. A város polgárai, munkásai „egy emberként álltak a fiatalok mellé”. Ezen egy borzalmas sortűz sem tudott változtatni. Kiemelte: 1956 értékeit minden körülmények között meg kell óvni.
Az aktuálpolitikára térve arra hívta fel a figyelmet, hogy a forradalom ötvenedik évfordulóján, 2006-ban majdnem megismétlődött 1956. október 23. „És ma az az ember nevezi magát demokratának, oktat bennünket demokráciára, aki 13 évvel ezelőtt miniszterelnökként azonosítószám nélküli rendőröket vezényelt a békés tüntetők ellen” – utalt a budapesti utca összecsapásokra és Gyurcsány Ferenc DK-elnökre.
V. Naszályi Márta, az I. kerület október 13-án megválasztott új polgármestere 1956-ra emlékező beszédében azt mondta, az ünnep a kisebb nagyobb közösségek egyik legerősebb összetartó rítusa. Ez lesz a közösségünk éltető ereje, mert a hosszú ünnepi beszédek kora lejárt, és a közösségi ünneplésé jött el – mondta a polgármester.
