Nem kapta meg a szükséges szavazatszámot a bővítési és szomszédságpolitika portfóliójára meghallgatott Várhelyi Olivér. Ez nem jelenti azt, hogy elbukta a posztját, arról van szó, hogy most írásban kérdésekre kell válaszolnia. Egyelőre nincs határidő arra, hogy meddig kell elküldeni a kérdéseket, és mikorra kell megérkeznie az írásos válaszoknak. Mindez viszont könnyen azt eredményezheti, hogy két hét múlva az EP plenáris ülése nem tud majd szavazni az új bizottságról, így december 1-jén nem kezdhetik meg a működésüket.
Megtudtuk azt is, hogy a parlament szakbizottságban Várhelyi Olivér támogatói jelentős kisebbségbe kerültek: az Európai Néppárton kívül csak a populista pártok támogatták jelöltségét, míg a szociáldemokraták, baloldaliak, zöldek és liberálisok ellene szavaztak.
A csütörtök délelőtti meghallgatáson egyébként próbálkoztak az EP-képviselők, de nem sikerült fogást találni a biztosjelölten. A Külügyi Bizottságban visszatérő kérdés, kérés volt, hogy határolja el magát Orbán Viktortól, a magyar kormány azon intézkedéseitől, amelyek miatt végül a 7-es cikkelyes eljárást megindította az Európai Parlament. Ehhez hasonlóan került szóba, hogy rosszul esett a politikusoknak, amikor Bakuban a magyar miniszterelnök úgy beszélt erről a portfólióról, mint amit majd Magyarország fog megkapni.
Várhelyi ezekre a kérdésekre következetesen ugyanazt válaszolta: „Teljesen függetlenül fogom végezni a munkámat, minden befolyástól mentesen, ahogy ezt tettem már bizottsági tisztviselő koromban. Sem kormánytól, sem intézménytől, sem más szervtől utasítást nem fogok elfogadni, kizárólag a kollégium tagjaként fogok tevékenyedni, és a kollegalitás fogja meghatározni a munkámat.”
Ezzel a válasszal nem tudtak mit kezdeni a képviselők, esetleg jelezték, hogy nem fogadják el.
Alkalmasnak találta az EP jogi bizottság az új magyar biztosjelöltet, Várhelyi Olivért | Magyar HangA viták nem is a külpolitikai témák körül alakultak ki, hanem a magyar politikával összefüggésben, amelyen belül azért felrótták Várhelyi Olivérnek, hogy ő brüsszeli uniós nagykövetként éppen ezt a politikát védelmezte. A biztosjelölt azonban nem foglalkozott magyar belpolitikai kérdésekkel, jogállami kérdésekben sem akart elmélyedni, mondván, az két másik biztos területe.
Ugyanakkor kijelentette, hogy uniós biztosként az EU-s álláspontot bármelyik kormánnyal szemben meg fogja védeni. Beszélt arról is, hogy a tagjelölt államokban figyelemmel fogja követni a civil társadalommal és a sajtószabadsággal kapcsolatos fejleményeket.
A portfóliójába tartozó területeket áttekintve leszögezte, hogy a Nyugat-Balkánnak világos bővítési menetrendet kell felmutatni, amihez az EU tartja is majd magát, ha ezek az államok megfelelnek a feltételeknek. A keleti régióban azt tartja fontosnak, hogy az EU hozzájáruljon azon országok gazdasági stabilitásának megteremtéséhez, a piacgazdaság elterjedéséhez, mert csak így lehet felvenni a küzdelmet a külső kihívásokkal. A déli szomszédoknál előkerült természetesen a migráció is, Várhelyi Olivér arról beszélt, hogy erős határvédelemre, hatékony visszaküldési politikára és legális migrációs programokra van szükség – tulajdonképpen ez a bizottság programja is. Azt is ígérte Várhelyi Olivér, hogy az emberi jogok helyzetét a Törökországgal folytatott tárgyalásokon nem felejti el megemlíteni, de hangsúlyozta a törökök szerepét és fontosságát a migráció és a kereskedelem terén.
Miközben a képviselők hol politikai, hol szakmai kérdésekkel bombázták Várhelyi Olivért (25 képviselő tehetett fel 2-2 kérdést), a fideszes Gál Kinga második kérdése az volt, hogy csapatjátékosnak tartja-e magát. Erre igennel válaszolt. A jobbikos Gyöngyösi Márton pedig úgy vélte, hogy Várhelyi Orbán Viktor bábja lesz majd Brüsszelben.
Trócsányi László elhasalt a bizottsági meghallgatásán - A kormánynak erről is a bevándorlás jutott eszébe | Magyar HangGál Kinga a meghallgatás után sem fukarkodott a dicsérettel, azt mondta: „Nagyon alapos és szakmailag kivàló válaszokat adott a magyar biztosjelölt, aki a legfelkészültebb személy erre a posztra egész Európában.” A DK-s Ara-Kovács Attila csalódott volt, azt gondolta, hogy Várhelyi erőteljesebben elhatárolódik majd a magyar kormánytól, mert az írásbeli kérdésekre feltett és írásban megkapott válaszokból még ezt olvasta ki.
