Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere közös sajtótájékoztatón jelentette be hétfőn, hogy milyen feltételekkel támogatják a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot.
Az esemény megrendezésének jogát tavaly decemberben ítélték Budapestnek. A kormány a Rákóczi (Lágymányosi) híd pesti hídfője és a soroksári Duna-ág között fekvő területre álmodta meg a vb helyszínét, itt épülne meg az 55 ezer néző befogadására alkalmas stadion. Az októberi önkormányzati választásokon győztes új főpolgármester, Karácsony Gergely azonban kampányában megígérte, leállítja a stadionépítéseket a fővárosban, így a 2023-as rendezvényre épülő létesítmény jövője is kérdésessé vált.
Karácsony a sajtótájékoztatón elmondta, kész kompromisszumot kötni, vagyis támogatja a rendezvényt, de csak szigorú feltételekkel. Az egyik ilyen az egészségügyi fejlesztés: a következő öt évre 50 milliárd forintot kér a kormánytól a kerületi önkormányzatoknak az egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére.
A Quaestor-károsultakon spórolt az állam az atlétikai vébére | Magyar Hang
Budapest rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot - jelentette be december 4-én a Nemzetközi Atlétikai Szövetség. A sportdiplomáciai siker értékéből talán nem von le semmit, hogy a magyar főváros egyedüli pályázóként diadalmaskodott, a versenyek leendő helyszíne körüli kétes ügyek azonban már könnyen árnyékot vethetnek a játékokra.
Hasonlóan hangsúlyos, hogy a beruházással párhuzamosan induljon el a Csepeli nagyerdő program, a jelentős zöldterülettel a főváros új tüdejét hozhatják létre. Ugyancsak fontos eleme az előterjesztésnek a tömegsport támogatása, a főpolgármester nem szeretné, ha csak az élsportot fejlesztené a kormány. És az eddigi gyakorlatként megszokott átláthatatlanságot is felszámolná Karácsony: nyilvános szerződéseket kér, és teljes transzparenciát. Végül az infrastruktúrafejlesztést említette a főpolgármester, aki sürgeti a kormányt, hogy folytassa a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokat.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, szeretné ha mindezt még idén kormányhatározatba foglalnák. Hozzátette, népszavazáson lett volna jó eldönteni a kérdést, az idő szűke miatt azonban erre nem volt lehetőség.
Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke levélben fordult a budapesti rendezésről készült nemzetközi szerződést aláíró magyar felekhez, azaz a magyar szövetséghez (MASZ) és a magyar kormányhoz, amiben jelezte, november végéig választ vár a 2023-as világbajnoksággal kapcsolatban. Karácsony Gergely jelezte, a főváros szerdán dönt a kérdésben, de további türelmet kér a szövetség vezetőjétől.
Baranyi Krisztina a sajtótájékoztatón elmondta, Ferencvárosnak nincs szüksége még egy jelentős sportlétesítményre, hiszen ott a Groupama Aréna, és a kormány oda tervezi a 20 ezres multifunkcionális csarnokot, amely a 2022-es kézilabda-Európa-bajnokságra épülne. A kerület polgármester azt szeretné, ha a fejlesztések köz érdekét szolgálnák, a helyiek életminőségén javítana. Baranyi múlt pénteken mutatott be alternatív tervet a stadionfejlesztésre. Ebben inkább a terület közösségi jellegén van a hangsúly, mintsem az élsporton, szerepel benne Duna-parti sétány, strand, evezős létesítmény, fitneszpark és mozi is. Ezek mellett a polgármester új óvodákat és szakrendelőt is szeretne a kerületbe, valamint a jelentős szennyvízterhelést kapott Soroksári Duna-ág kikotrását is elkerülhetetlennek tartja.
A bizonytalanná vált világbajnokság támogatására Baji Balázs vb-bronzérmes gátfutó indított közösségi kampányt, amelyhez már több mint tízezren csatlakoztak, köztük klasszis sportolók. Több sportág hazai szövetsége szintén közleményben biztosította támogatásáról a kezdeményezést, valamint a nemzet sportolói közösen kérték Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez.
Mint korábban megírtuk, már a stadionnak otthont adó terület ügye is súlyos kérdéseket vet fel. A Rákóczi híd pesti hídfője közelében lévő kevesebb mint 15 hektáros területért 16,5 milliárd forintot fizetett az állam, míg az azzal szomszédos, a Duna-ág mentén fekvő, 33 hektáros telekért alig több mint 18 milliárdot. Vagy az egyiket árazták túl tehát, vagy a másikért fizettek irreálisan keveset. Az előbbi esetben kormányközeli vállalkozók is érintettek voltak, míg az utóbbiból a Quaestor-botrány áldozatait lehetett volna kártalanítani, akik azonban így pórul jártak.
