Tulajdonképpen már a két napos EU-csúcs első napján – igaz, az éjszakába nyúlóan – lezárultak a legfontosabb témák: majdnem teljes a megegyezés a klímaváltozás kapcsán és nincs megegyezés a következő költségvetési ciklusról. Péntekre már csak az maradt, hogy a tagállamok tudomásul vegyék a brit választások eredményét és az unió vezetői gratuláljanak Boris Johnsonnak. Bár Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke jelezte, hogy az unió várja az elfogadott kilépési egyezményt, aztán pedig rendezni kell a jövőbeni kapcsolatokat az Egyesült Királysággal.
Orbán: Magyarország klímabajnok | Magyar Hang
Magyarország klímabajnok lett, ezt itt Brüsszelben is elismerik - mondta Orbán Viktor videóüzenetében az Európai Tanács állam- és kormányfőinek péntek hajnalig tartó találkozójára reagálva. A tanácskozás első napján Lengyelország tiltakozása miatt nem tudott az Európai Tanács megegyezni az Európai Zöld Megállapodás végrehajtásáról, így ez a döntés már biztosan a jövő évre csúszik.
Lengyelország kivételével mindenki egyetértett abban, hogy legyen klímasemleges az EU 2050-ig. A témára jövő év nyarán térnek vissza a politikusok, addig a lengyelek végiggondolhatják szerepüket. „Lengyelország a saját tempójában jut el a klimasemlegességhez. Ezt a folyamatot egy 100 milliárd eurós uniós alap segíti, amelynek igen nagy része biztosan Lengyelországnak jut” - mondta Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök. Ennek a pénznek egy részére bizton számít Orbán Viktor is, aki a csúcs előtt hangsúlyozta, hogy nem szabad az emberekkel megfizettetni a gazdaság zöldítésének költségeit. A tagállamok jóváhagyásával most az Európai Bizottság megkapta a felhatalmazást, hogy részletes törvényjavaslatokat dolgozzon ki. A dokumentum kimondja:
„A klímasemlegességre való áttérés jelentős lehetőségeket rejt magában, például a gazdasági növekedés, új üzleti modellek és piacok, új munkahelyek és a technológiai fejlődés lehetőségét. Az előretekintő kutatási, fejlesztési és innovációs politikák kulcsfontosságú szerepet fognak játszani.”
A közös nyilatkozat azt is rögzíti, hogy „megfelelő eszközöket, ösztönzőket, támogatást és beruházásokat magában foglaló, valamint minden tagállam számára előnyös támogató keretet kell létrehozni, amely tekintettel van az eltérő nemzeti körülményekre.” Orbán Viktor is beszélt arról, hogy az EU-nak el kell ismernie az atomenergia létjogosultságát, ezt a következőképpen rögzítették: „néhány tagállam jelezte, hogy nemzeti energiaszerkezetének egyik elemeként nukleáris energiát használ.”
A többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban úgy döntöttek a tagállami vezetők, hogy majd hamarosan visszatérnek a kérdésre, addig az Európai Tanács elnöke folytat majd tárgyalásokat. Záró sajtótájékoztatóján Sanna Marin a soros elnökségről leköszönő Finnország kormányfője elmondta, hogy az elmúlt időszakban nagy erőfeszítéseket tette a jogállamiság érdekében és ezért is folytatták a 7-es cikkely szerint eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Azt is megemlítette, hogy a költségvetési tervezetbe is beillesztettek egy olyan mechanizmust, amely az EU-s pénzek védelmét szolgálja abban az esetben, ha egy tagállamban jogállamisági problémák merülnének fel. Sanna Marin kijelentette, biztos abban, hogy ez a javaslat találkozik az európai polgárok elvárásaival. Az elnökséget januártól Horvátország veszi át.
