Hogyan lehet feldolgozni a Kádár-rendszer kellemetlen egyházi örökségét? Mennyire kiszolgáltatott az egyház jelenleg az államnak? Történt-e jelentős közeledés a katolikusok és a protestánsok között? Karácsonyi beszélgetésünkben többek között ezekre kerestük a választ Fabiny Tamással, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Evangélikus Egyházkerülete püspökével.
Részletek a Magyar Hang december 20-i (2019/51-52.) számában megjelenő interjúból!
(...)
– Az evangélikus egyház tiszteletreméltó, a hitfelekezeteket illetően pedig egyedülálló tettet hajtott végre azzal, hogy nyilvánosságra hozta-hozza saját ügynökaktáit. Miért szánták rá magukat?
– 2004 körül elkezdett keringeni egy ügynöklista az interneten, amelyen sok egyházi személy is szerepelt. Az akkori evangélikus egyházi vezetés határozta el, hogy szakértőkből és teológusokból tényfeltáró bizottságot hoz létre. A folyamat többlépcsős. Terhelő adat esetén megkeresik az érintettet, lehetőséget adnak arra, hogy elmondja véleményét, saját verzióját. Ezt követően kerül egy-egy anyag az egyházvezetés, majd a zsinat zárt ülése elé. Nyilvánosságra csak ezután kerülhet a dokumentum, de csak azok, amelyek hitelességében teljesen biztosak vagyunk. Sohasem lehet cél a megbélyegzés, a mocsokban való turkálás, a közzététel a tisztánlátást, az okulást, a társadalmi felelősség erősítését kívánja szolgálni, amivel az áldozatoknak is tartozunk. Azt sem akartuk, hogy egy-egy eltitkolt kompromittáló tény zsarolási lehetőséget nyújthasson bárkinek, aki az iratokhoz hozzáférhet. Kétségtelen, hogy a folyamatot sérülések nélkül nem lehet megúszni, de a nyíltságra, a nyilvánosságra nagy szükség van, mert tisztítja a légkört. Ugyanakkor számos eset marad feltáratlan, hiszen többen nem az állambiztonsággal, hanem az Állami Egyházügyi Hivatallal álltak kapcsolatban. Tudjuk, hogy ügynök és ügynök között van különbség, azt is tapasztaljuk, hogy egy-egy beszervezett lelkész maga is áldozat.
– Milyen különbség fedezhető fel e téren például az akkoriban szolgáló lelkészek között?
– Háló című sorozatunk egyik kötetében két párhuzamosan szolgáló püspök, Ottlyk Ernő („Szamosi”) és Káldy Zoltán jelentéseit tesszük közzé. Ottlyk esetében sajnos világosan érezhető a rosszakarat, mintha örömét lelné abban, hogy feljelent másokat. Meglepő például, amit a Deák téri gyülekezetünkben konfi rmált, 17 éves Gryllus Dánielről jelentett.
Hogyan lehet feldolgozni a Kádár-rendszer kellemetlen egyházi örökségét? Mennyire kiszolgáltatott az egyház jelenleg az államnak? Történt-e jelentős közeledés a katolikusok és a protestánsok között? Mi az egyház viszonyulása a klímaváltozáshoz?
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban? Itt megnézheti!
