Aláírta a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékos tulajdonrészéről szóló adásvételi megállapodást Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel; a tranzakciót várhatóan 2020. első negyedévében zárják, ahhoz hazai és Európai Uniós hatósági engedélyek szükségesek – közölte az Opus Global hétfőn.
Valami bűzlik Mészáros Lőrinc üzemei körül | Magyar Hang
Az óvodásokat nem engedték ki az utcára, a dolgozók rosszul lettek, a pénzérmék elszíneződtek, a patakba meg szennyvíz folyik, mégis minden „rendben van" Visontán, Mészáros Lőrinc üzemei körül. Csernobil. Ami először eszembe jutott, az Csernobil.
Közleményükben hangsúlyozták, hogy az Opus Global a jövőben a megújuló energiaforrásokra, az elosztóhálózatokra és az energiakereskedelemre összpontosít. A tőzsdei befektetési holding stratégiai célja, hogy „mind a lakosság, mind pedig a vállalati szféra számára okos energetikai megoldásokat és 21. századi szolgáltatásokat kínáljon, biztosítva egyúttal az azokhoz nélkülözhetetlen infrastrukturális feltételeket”.
A mátrai erőmű a hazai földgáz- és villamosenergia-hálózatok stratégiai, keleti csatlakozási pontján fekvő iparterületen működik – olvasható a közleményben. A keleti országrész villamosenergia-hálózatában az egyetlen nagy betápláló, ezért szerepe elsődleges a térség energiabiztonságában. A tranzakcióval teljes egészében a magyar állam tulajdonába kerül a lignitbányászat joga, ami erősíti az ország energiafüggetlenségét. A stratégiai jelentőségű lignitvagyon biztos energiatartalékként szolgál rendkívüli helyzetekben. A Mátrai Erőmű Zrt. Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője. A társaság közvetlenül több mint 2000 főt foglalkoztat, a beszállítói körrel és az Ipari Parkban dolgozókkal együtt pedig összesen több mint 5000 embernek ad munkát.
Greenpeace: A katasztrófavédelem végül elismerte, a mátrai erőmű szennyezése elérte a lakott területet | Magyar Hang
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy hónap után megküldte válaszát a Greenpeace közérdekűadat-igénylésére. A szervezet álláspontja szerint ez megerősíti: mérges gázok jutottak az erőműhöz tartozó épületbe, illetve a Őzse-tó (Őzse-völgyi-tározó) környékére, valamint jelentős szerves szennyezés került a vizekbe - olvasható a Greenpeace honlapján.
Az MTI által ismertetett közlemény nem tér ki az erőmű szennyezési ügyére. Mint ismert, először november 6-án éreztek kellemetlen szagot a dolgozók, többen az erőmű orvosához fordultak. November 8-án nitrogén-monoxid csekély mértékű jelenlétét észlelték az erőműben, délutánra kénhidrogén is került a térbe. Ekkor ezt a területet lezárták és védőfelszerelést adtak az ott maradt munkásoknak. November 9-én tovább szellőztették a medencét és a szivattyúházat, amihez meg is kellett bontani az épületet. November 12-én a tűzoltók lakossági bejelentés után kivonultak az erőmű visontai telephelyére erős szagú gáz miatt. A később kiszivárgott sajtóinformációk alapján több dolgozó is rosszul lett.
Az Országos Katasztrófavédelem többször is arról tájékoztatott, hogy a lakosság nincs veszélyben. A történtek után több mint egy héttel hívtak össze közös sajtótájékoztatót a katasztrófavédelem és az erőmű illetékesei. Közölték, a szolgálat jelenleg is folyamatosan méréseket végez Visontán, ezek minden alkalommal nullás értéket mutattak, ezért lakosságvédelmi intézkedést nem kell alkalmazniuk. Két buszt azért a katasztrófavédelem kiküldött a helyszínre, de mint mondták, a szervezet mindent túlbiztosít.
„Mészáros Lőrincék kizsigerelték a saját cégüket" | Magyar Hang
Gyakorlatilag szennyvíz áramlik a mátrai erőmű telephelyéről folyó patakból. Amint azt Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a Magyar Hangnak elmondta, a szervezet továbbra is várja a tájékoztatást a hatóságoktól, többek közt azt kérve, hogy a katasztrófavédelem hozza nyilvánosságra, pontosan milyen szennyezőanyagokat, milyen időintervallumban vizsgált novemberben.
A Greenpeace környezetvédő szervezet mérései szerint ugyanakkor gyakorlatilag szennyvíz folyt a Mátrában található erőmű telephelyéről kifolyó patakból. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy hónap után, december 17-én válaszolt a szervezet közérdekűadat-igénylésére. A megküldött dokumentumok igazolták a Greenpeace gyanúját, hiszen egyértelműen kiderült, hogy mérges gázok jutottak az erőműhöz tartozó épületbe, illetve a Őzse-tó (Őzse-völgyi-tározó) környékére, valamint jelentős szerves szennyezés került a vizekbe. A mérgező foszfin több mint 130-szorosan meghaladta a 8 órás munkahelyi határértéket. A szintén mérgező kén-hidrogén koncentrációja négyszerese volt a megengedett határértéknek a szivattyúházban.
Az erőmű közel 73 százalékos tulajdonrészét 2017 végén szerezte meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége, 5,9 milliárd forintért. A legtöbb lap erről írt a Mátra Energy Holding Zrt. beszámolója alapján, a Népszava azonban most 11 milliárdról írt. Azt, hogy miért érte meg egy súlyosan veszteséges erőművet megvenni, látszólag megmagyarázza, hogy a tulajdonosok idén 11,2 milliárdos osztalékot vettek fel, ebből Mészáros része 8 milliárd forint volt.
– Ezzel gyakorlatilag lenullázták a bekerülési összeget, sőt, pluszban vannak – mondta el ezzel kapcsolatban december elején a Magyar Hangnak neve elhallgatását kérve egy energetikai szakember. Hozzátette, sok múlik azon, hogy az MVM milyen áron veszi meg az erőművet, az indokolt összeg nulla forint lenne. A modernizáció vagy a felszámolás költségeit úgyis az adófizetők fogják fizetni.
Holoda Attila, Orbán Viktor egykori energiaügyi helyettes államtitkára a Magyar Hangnak úgy fogalmazott: Mészárosék kizsigerelték a céget, elvették a jövendőbeli beruházások pénzét.
