Nem tudták idén szeptemberben elindítani a fizikus mesterszakot a Pécsi Tudományegyetemen, mert arra csak egy hallgató jelentkezett, aki nem teljesítette a felvételi követelményeket – közölte a Magyar Hang kérdésére az egyetem. A fizika alapszakuk viszont elindult szeptemberben, ide 8 hallgatót vettek fel. Az egyetem jelezte azt is: jövőre, 2020 szeptemberi kezdéssel meg fogják hirdetni mind a fizika alapszakot, mind pedig a fizikus mesterszakot, s ezt hosszabb távon is fent kívánják tartani.
Magyarországon összesen öt egyetemen lehet fizikus mesterdiplomát szerezni, Pécsen kívül a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Az alacsony hallgatói létszám nem olyan ritka jelenség ezen a területen: az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2017-18-as tanévben a Debreceni Egyetemen például 13 fő tanult fizikus mesterszakon, az előző évben pedig 9 fő. Szegeden valamivel több, mint 30 fő tanult ezen a képzésen mindkét évben. A Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE fizikus mesterszakaira ennél többen járnak, a két utolsó ismert év adatai szerint egy-egy tanévben 55-77 fő között mozgott a hallgatók létszáma a két budapesti egyetemen, a legmagasabb a BME-n volt a szám.
A mesterszakon végzettek száma országosan 64 és 118 fő között mozgott az elmúlt években, a legfrissebb rendelkezésre álló adat 2017-2018-as tanévé, akkor az Oktatási Hivatal statisztikája szerint 64-en lettek okleveles fizikusok, a legtöbben, huszonhatan az ELTE-n kaptak diplomát. Három éve, 2015-2016-ban 118-an, egy évvel korábban 71-en végeztek az országban összesen.
Fogalmuk sincs a fiataloknak, hogy válasszanak pályát? | Magyar Hang
Hat-hét pályamódosításra kellene felkészítenie az iskolának, de a legtöbb középiskolás még a következő lépést sem látja - véli a szakértő.
A Diplomás Pályakövető Rendszer adatiból az derül ki, hogy 2017-ben az előző két tanévben fizikus mesterszakon végzettek közül sokan tanultak még tovább (21 százalék munka mellett, 18 százalék pedig úgy, hogy nem dolgozott), 45 százalékuk dolgozott a tanulás folytatása nélkül, és 1 százalékuk volt álláskereső. Tizenöt százalékuk az „egyéb” kategóriába került, idetartozhatnak a bejelentés nélkül külföldön tartózkodók, a nem regisztrált munkanélküliek, a nem bejelentett munkát végzők, illetve a háztartásbeliek. A fizikusok átlagosan bruttó 349 ezer 776 forintot kerestek, ez kicsivel haladta meg az összes vizsgált diplomás átlagát, ami 335 ezer forintra rúgott 2017 decemberében.
Az adatok nem vonatkoznak a fizikatanár mesterszakra, mert ez a fizikus szaktól különböző mesterképzés, és a fizika alapszakra sem. Utóbbin a hallgatók száma általában a többszöröse a mesterképzésen tanulókénak. Korábban a kormányzat által tárgyalt és közzétett stratégiai anyagokból arra lehet következtetni, hogy a fizikus mesterszak lényeges lehet a munkaerőpiac szempontjából. A 2015-ben publikált Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiában szerepelt az a megállapítás, hogy egyes természettudományos, illetve műszaki területeken az alapképzéssel megszerezhető BSc végzettség „munkaerőpiaci értéke csekély”, példának többek között éppen a fizikusképzést hozta a szakmai anyag.
Magyarországon európai összehasonlításban kevesen szereznek műszaki és természettudományos felsőfokú végzettséget. Az ilyen diplomával rendelkezők aránya 1,5 százaléknál kisebb a 20-29 évesek körében. A környező országok közül egyedül Romániára igaz az 1,5 százalék alatti arány, de egész Európában is kevés a Magyarországhoz hasonló érték – ezt az összehasonlítást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2018-as jó állam jelentése végezte el az Eurostat adatai alapján.
Újabb szög a vidék koporsójában: megszűnik az agrár-felsőoktatás Szarvason | Magyar Hang
Babák Mihály hiába próbálta megmenteni a kart, a Fidesz leállította saját polgármesterét, így már csak szakképzésre és kutatásra lesz lehetőség a patinás intézmény falai között.
Közben több más műszaki és természettudományos végzettséghez hasonlóan a fizikus is kelendőnek tűnik a munkaerőpiacon: műszaki területen sok pozíciót – például fejlesztő mérnöki, fejlesztő fizikusi, szoftverfejlesztői állásokat – hirdetnek úgy, hogy azok fizikus szakos végzettséggel betölthetőek, de akár a bankszektor is szóba jöhet náluk. A Debreceni Egyetem szerint az elmúlt két évtizedben Európában általában, Magyarországon pedig különösen nagy hiány alakult ki a magas szintű szaktudással rendelkező fizikusokból.
