Tudatosan nem használta a klímavédelem szót újévi köszöntőjében Áder János, az államfő szerint ugyanis a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája. A köztársasági elnök – az MTI beszámolója szerint – a közrádióban arról beszélt, hogy klímavédelem nem érinti például a fenyegető vízválságot, a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését.
Az államfő – mint mondta – maga is sok időt szánt arra, hogy a probléma fontosságáról beszéljen, mert ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek „mindannyian érintettjei vagyunk”. – Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet és közösen dolgozzunk? - tette fel a kérdést.
Áder János: mindannyiunk felelőssége a teremtett világ megőrzése | Magyar HangÁder János a főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egy deklarációnak nevezte. Mint mondta, önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás.
Kitért arra, hogy Magyarország a közé a huszonegy ország közé tartozik a világon, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy közben az ország GDP-je jelentősen nőtt. Az áramtermelés szén-dioxid-mentessé tételéről szóló vita Magyarországon ugyanakkor leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. Ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Európai Unióban is kimondták ezt. A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.
Megvette az állam a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinctől | Magyar HangArról is beszélt, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni: az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására – a hírek szerint százmilliárd eurós forrással –, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer. Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek – mondta.
