Feladta magát az MSZP, nemhogy balra fordult volna, hanem feloldódott az ellenzéki masszában – egyebek mellett ezzel indokolta a Magyar Hangnak adott interjújában Szanyi Tibor, hogy végleg szakított a szocialistákkal. A politikus azonban nem tűnik el, a klímavészhelyzet ügyében sürget intézkedéseket és úgy véli, valamiféle érzékelhető, pártként megjelenő alternatívát kellene előbb-utóbb felépíteni a baloldali szavazóbázisnak. Szanyi Tiborral beszélgettünk arról is, hogyan vélekedik az ellenzéki összefogásról, miért gondolja, hogy a klímavédelem baloldali téma, illetve szeretne a jövőbeli munkájában valakit az MSZP-ből maga mellett tudni.
– Korábban sokat bírálta már az MSZP-t, főként a vezetését. Mióta érlelődött önben a gondolat, hogy végleg szakítson a párttal?
– Ehhez vissza kell menni 2018-ig, amikor a párt tisztújításán elnökjelöltként javasoltam az MSZP feloszlatását és újjászervezését. Ez alkalmas lett volna a politikai salak kidobására és meg lehetett volna fogalmazni egy új politikai krédót. Meggyőztek, hogy nem ez az út, mi több, alelnökké választottak, úgyhogy azt mondtam: jó, próbáljuk meg. Ezután azt láttam, hogy arra szűkült az MSZP politikája, hogyan lehet a legjobban kitechnikázni a következő évek szerepléseit. Nem volt érdemi kiértékelés sem az országgyűlési, sem a megsemmisülést hozó tavaly májusi európai parlamenti választások után. A nyár valahogy eltelt, de szeptembertől érdemben megindult bennem ez a gondolkodás.
– Pedig éppen ezután voltak az önkormányzati választások, amikor a szocialista párt is könyvelhetett el sikereket.
– Örültem a választások eredményének, mert egy nagyon fontos üzenet átment: a Fidesz nem verhetetlen. Ez egy nagyon jelentős áttörés, de ettől még az MSZP nem lesz önazonos. Ez egy nagy ellenzéki massza, amelyben az egyes ellenzéki pártok arculata nem látszik. Egy párt nyugodtan lehet annyira igényes, hogy bármilyen összefogásban van bárkivel, azért markánsan megjeleníti, hogy mit szeretne. Valóban az első lépés a Fidesz-kormányt megdönteni, de azért az embereket az is rögtön fogja érdekelni, hogy utána mi történik.
– Jónak tartja egyáltalán az összefogást?
– Azt mondom, hogy jó, mi több, még szükséges is. De ennek az egésznek kell egy technikai és egy politikai láb. Most csak a technikai van meg, én pedig hiányolom a politikait. Ha csak egyik van, az féllábú, az nem fog sprintelni. Meggyőződésem, hogy a baloldali gondolkodásnak komoly társadalmi támogatottsága van. Ha viszont az ehhez tartozó gondolatvilágot a pártoktól nem kapja meg az ember, akkor ide-oda szavaz. 2018 egyik legnagyobb hibájának azt a szlogent tartom, hogy „szavazz a legesélyesebb jelöltre”, és ezt az MSZP mondogatta. Feladta magát a párt, ilyen nincs.
– Ez volt a fő baj az MSZP-vel? Hogy feladta a baloldaliságát?
– Nem, hogy nem volt hajlandó az MSZP most már tizenéves távlatban balra fordulni, hanem inkább kisodródott és feloldódott ebben az ellenzéki masszában. Azt is mondhatnám, hogy az összefogásban legkevésbé az MSZP-ről lehetett tudni, hogy mit gondol. Így a szavazótáborát is elengedte a szélrózsa minden irányába.
– Mi az ön terve a jövőre?
– Az egyik legfontosabb: klímavészhelyzet van. Közmegegyezés van tudósok között abban, hogy ez az utolsó évtized, amikor az embernek van lehetősége arra, hogy a saját maga által létrehozott katyvaszt visszacsinálja. Utána már olyan mechanizmusok indulnak el valószínűleg, ami felett az embernek nincs kontrollja. Ez a tíz év nem békeidő, hanem vészhelyzet. Olyan intézkedéseket kell meghozni, ami példátlan volt eddig. Csak néhány: szigorú korlátozások a műtrágya használatára, bizonyos mezőgazdasági technikák betiltása, különféle vízgazdálkodási rendelkezések meghozása.
– Ezeknek a gondolatoknak a képviseletét hogy képzeli? Pártban? Mozgalomban? Egyesületben?
– Ennek a kérdésnek a társadalmi támogatottsága növekvőben van, az elmúlt évben óriási változások indultak el abban, ahogy ehhez a kérdéshez a tömegek állnak. Lehet csak szemlélni és lehet aktívan hozzáállni az ügyhöz. Én az aktív szolgálat mellett vagyok, szeretnék azokkal a mozgalmakkal vállt vállnak vetve tevékenykedni, akik hasonlóan gondolkoznak. Gombamód szaporodnak azok a műhelyek, klubok, rendezvények, ahol az egész újraértelmezett baloldaliság gondolata pörög. Hiszek abban, hogy ez a balos reneszánsz ki fog termelni pártot vagy pártokat, mozgalmakat.
– Az aktív szolgálat mit jelent? Pártalapítást?
– Azt mondom, hogy szükség van Magyarországon egy ökoszociális, vörös és zöld – mint a görögdinnye: belül vörös kívül zöld – pártra. Én magam mindenképpen hozzá akarok járulni, hogy egy ilyen létrejöjjön. Ennek érdekében hoztam létre az Igen nevű mozgalmat, amely most 50-100 embert hozott össze egy lazább közösségé. Látom, hogy más mozgalmak is szépen cseperednek, a jövőben pedig össze is fognak érni. Valamiféle érzékelhető, pártként megjelenő alternatívát kellene előbb-utóbb felépíteni annak a szavazóbázisnak, amely egyébként baloldali szavazóbázisként gondolkodik.
– A 2022-es országgyűlési választásokon meg akarja mérettetni magát egy – ahogy fogalmazott – vörös és zöld tartalommal feltöltött párttal?
– Ezt azért nehéz most megmondani, mert még nem tartunk ott. Összegezve a válaszom alapvetően az, hogy igen, de ez ennél mégiscsak árnyaltabb. Azt a hülyeséget nem lehet belőlem kiszedni, hogy én aztán nem, mert az baromság lenne. De jelen pillanatban még annyira a tartalommal akarok foglalkozni, hogy a politikai infrastruktúra kérdését másodlagosnak tartom.
– Márpedig az infrastruktúra azért fontos, hiszen lehetnek ötletek és megoldási javaslatok, de a megvalósításhoz az is kell, hogy az ember döntési pozícióba kerüljön.
– Van az, hogy „légyszi-légyszi”, és van az, hogy „válaszd ezt, mert akkor ez és ez lesz”. Én döntően ez utóbbinak az embere vagyok.
– Miért mondja, hogy baloldali kérdés a klímavédelem?
– A zöld és vörös mozgalmak ott érnek össze, hogy mindkettő a szolidaritásra épül, előbbi a természettel, utóbbi az emberrel szolidáris. Ember és természet ma már olyan szoros érdekközösségbe került, hogy a szolidaritásnak sokkal kiterjedtebb értelmezését kell adni, mint amit eddig ismertünk.
– Nem gondolja, hogy egy mai Fidesz-szavazó, akinek a baloldal szitokszó lehet, de elkötelezett a bolygó védelme mellett, ezzel ki van rekesztve?
– Először túl kell jutni azon, hogy mi a baloldaliság valójában és mit érthetnek ma sokan ezalatt. A kettő nem ugyanaz. Ma már senki ne jöjjön azzal, hogy 20 évesként azért nem szavaz a baloldalra, mert nem szereti Rákosi Mátyást. Körbe kell nézni, a világban a baloldal a reneszánszát éli.
– Az MSZP-ből vannak vagy lesznek olyanok, akiket szeretne maga mellett tudni ebben a munkában?
– Részint vannak is. Tegnap jó pár levelet kaptam, akik jelezték, hogy készek ebbe az irányba indulni. Bár nekem nincs olyan vágyam, hogy címkézzek bárkit az alapján, honnan jön.
– Az MSZP vezetésével hogyan zajlott az elválás? Megbeszélték például személyesen?
– Sehogy. Kitettem a hétfői Twitter-bejegyzésemet, akiket pedig magamhoz közelállónak tartottam, azoknak írtam levelet.
