Bepanaszolták a kormányt

Bepanaszolták a kormányt

A II. Globális klímasztrájkhoz kapcsolódó budapesti demonstráció résztvevői a Kossuth Lajos tér közelében 2019. május 24-én. A vonulásos demonstrációt a Fridays for Future Magyarország és az Extinction Rebellion Magyarország szervezte. Ezen a napon száznál több országban, ezernél is több helyszínen tartanak klímatüntetéseket, az első megmozdulás március 15-én volt (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az alapvető jogok biztosához fordultak civilek, amiért a nyilvánosság lényegében csak a sajtónak köszönhetően értesülhetett arról, hogy a kormány még tavaly év végén konzultációt hirdetett a klímavédelemről. Két energiaügyekkel is foglalkozó szakértő szerint ezzel megsértették az emberek véleménynyilvánításához való jogát – írja a 444.hu.

Emlékezetes, hogy tavaly novemberben szinte az utolsó napokban derült ki, hogy egy online kérdőíven olyan kérdésekre válaszolhatnak a polgárok, mint hogy milyen intézkedéseket tartanának szükségesnek a klímavédelem érdekében. A korábbi konzultációknál megszokott plakát- és tájékoztatási kampány ezúttal elmaradt. A szinte egyáltalán nem reklámozott konzultáción végül több mint 200 ezren mondták el a véleményüket.

Fülöp Orsolya, az Energiaklub korábbi szakmai igazgatója szerint ezzel az eljárással a kormány megsértette az emberek véleménynyilvánítási szabadságát és áttételesen az egészséges környezethez való jogát. Ezért Bakos Gáborral – aki többek közt az ARC kiállítás szervezője is – úgy döntöttek, magánemberekként az alapvető jogok biztosához fordulnak. Az őket segítő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint nem szabadna, hogy „olyan esetekben, amikor jogszabályok garantálják a polgárok számára a véleménynyilvánítás szabadságát, ez formalitássá váljon”.

Beadványukban azt is összeszedték, hogy más országokban hogyan zajlott ugyanez a konzultáció: Németországban például egy másfél éven át tartó kutatást végeztek, de Franciaországban is kilenc hónapig tartott az egyeztetés.

Bár az alapvető jogok biztosa nem tud szankciókat kivetni, Fülöp és Bakos szeretnék, ha legalább ajánlásokat tenne a minisztériumnak arra, hogyan kell lefolytatni rendesen egy ilyen konzultációt.

Emlékezetes, a kormány magyarázkodása sem volt éppen meggyőző. Hollik István akkori kormányszóvivő elsőként azt mondta, a klímavédelmi konzultációnak „nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz” Később egy kormányinfón már úgy fogalmazott, hogy számít a magyar emberek véleménye a kormánynak, szerintük e vélemény felmérésének leghatékonyabb módja a nemzeti konzultáció. – Nem az volt az első klímakonzultáció Magyarországon, és nem is ez lesz az utolsó. A klímavédelem súlyos ügy, fontos ügy, az Európai Unió is foglalkozik vele, a Fidesz-KDNP támogatólag lép fel a mai európai parlamenti szavazáson is a témában – fejtette ki Hollik István.