Legalább 500 milliárd forintos pluszforrást kellene szigorúan programokhoz kötve az egészségügybe tenni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint. Kincses Gyula a Világgazdaság című napilapnak adott interjújában arról is beszélt, hogy január végén szeretne találkozni Kásler Miklóssal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével.
Kincses Gyula szerint az 500 milliárd forint (a GDP arányos, 6,6 százaléka) nem túl sok, de nem is kezelhetetlenül kevés, azonban még így sem követi a magyar gazdaság bővülő lehetőségét. Az igazi gond szerinte a magánköltés magas aránya, ugyanis az egészségügyi kiadások több mint 30 százalékát a betegek fizetik. Kincses Gyula hangsúlyozta, a magánegészségügy humánerőforrás-elszívó hatása már a közellátás biztonságát veszélyezteti. A magán és a közellátás merev szétválasztását ugyanakkor nem tartja sem reálisnak, sem technikailag megoldhatónak.
A szakember az alapellátással kapcsolatban azt monda, a betöltetlen praxisok feltöltése miatt létrehozott letelepedési praxispályázatok sem közép- sem pedig hosszútávon nem életképesek. Ő inkább a praxisközösségeket támogatná, de a legjobb megoldás a csoportpraxis lenne, ami egyfajta mini-rendelőintézetként kellene, hogy működjön.
Kincses Gyula: A közöny a legfőbb ellenségünk | Magyar HangA korábban a MOK által hangoztatott, minimum 1 millió forintos orvosbér mögött az elnök szerint van egészségpolitikai támogatás. Mind mondta, a kamarán belül nagy erőkkel dolgoznak a bérek kiigazításán, céljuk, hogy a V4-ekhez és Ausztriához viszonyított mértékben is elfogadhatóak legyenek az orvosi fizetések.
A hálapénzzel kapcsolatban megerősítette a MOK korábbi álláspontját, amely szerint csak úgy lehet megszüntetni, ha nem többlépcsős, de jelentős béremelést hajt végre a kormány. Hozzátette, egyéb transzparenciai lépésekre, a várólistával kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos lépésekre is szükség van.
