A tavaly őszre megígért, majd elhalasztott, végül szombaton lezajló tisztújítás sok mindent eldönt majd a Jobbik jövőjét illetően. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon kik alkotják majd a párt elnökségét. Hiszen a belső viták leginkább ennek kapcsán alakultak ki.
A Jobbik vezetése már a tavaly májusi, számukra kudarcos eredményeket hozó európai parlamenti választás után bejelentette, hogy vállalják a felelősséget a bukásért és mindannyian lemondanak posztjukról. Őszre, az önkormányzati voksolás utáni időszakra tervezték a tisztújítást, ám akkor – a belső viták miatt – végül elhalasztották a kongresszusukat.
Most viszont túlesnek rajta. Az új elnök személyében nagy meglepetés nem várható – habár megméreti magát Lokody Levente –, a befutó minden bizonnyal Jakab Péter lesz. A frakciót is vezető politikus már az Országgyűlésben is felhívta magára a figyelmet, például azzal, hogy első parlamenti felszólalását úgy kezdte: „ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem”. Később a 2018 év végén lezajlott rabszolgatörvény elleni tüntetéseken tűnt fel, a demonstrációkon, illetve több összellenzéki megmozduláson is többször színpadra állt.
Távozik posztjáról a Jobbik pártigazgatója | Magyar HangA nagyobb kérdés az, hogy kik kerülnek be az elnöksége és kikből lesznek alelnökök. Itt ugyanis már egy éles választóvonal húzódik meg a Jakab Pétert támogatók, illetve a velük szemben állók között.
Az őszi tisztújítás elmaradásához is nagyban hozzájárult ez a konfliktus. Jakab Péter ugyanis akkor csak úgy vállalta volna el az elnöki posztot, ha az általa megnevezett alelnökök alkotják az elnökséget. A választmányon azonban ez nem ment át. Egyrészt többen nem tartották korrektnek Jakab Péter tervét arra hivatkozva, hogy ez nem túl demokratikus hozzáállás. Ráadásul kifogásolták azt is, hogy több olyan „új arc” is szerepel a csapatban, akik „saját jogukon” nem valószínű, hogy vezetői pozícióba kerülnének.
Volt azonban egy másik narratíva is arra, kik miatt hiúsult meg a tisztújítás. Eszerint Jakab Péter csapata tagjainak közös vonása – miként több jobbikos is fogalmazott korábban lapunknak –, hogy egyikük sem kötődik érdemben a pártban továbbra is meglehetősen nagy befolyással bíró Szabó Gáborhoz, illetve az ELTE hallgatói önkormányzatából kinőttekhez, elsősorban a nyilvánosságból már hátralépett Szávay Istvánhoz. Vagyis, ők kiszorultak volna a hivatalos és az informális vezetésből.
A szembenállás azóta sem oldódott meg, sőt. Jakab Péter abba ugyan belement, hogy az alelnökökről legyen választás, de egyértelművé tette azt is, hogy kik a favoritjai. Gyöngyösi Mártonon kívül – aki európai parlamenti képviselő – nyolcan sorakoztak fel mellette. Az alelnöki posztért ugyanakkor további nyolcan vannak még versenyben, köztük Bencsik János és Stummer János az, akiket erősnek tartanak és egyértelműen Szávay István köréhez sorolnak.
A két tábor közötti politikai nézetkülönbség lényege leegyszerűsítve az, hogy Jakab Péter és köre a jövőben is nyitott lenne az ellenzéki együttműködésre (bár ő is egyértelművé tette, hogy a 2010 előtti világ emblematikus alakjai nem szolgálják a kormányváltás érdekét), míg a másik szárny jobban erősítené a jobboldali értékrendet.
Van egy másik magyarázat is, amely sokkal inkább a hatalomról szó, arról, hogy a pártvezetéssel járó pénzek kinek a kezében fognak ez összpontosulni. Itt lényegében egymást vádolják azzal, hogy a másik csapat meg akarja szerezni a forrásokat.
A szombati tisztújítás nagy kérdése tehát az, hogy a vélhetően az elnöki posztot elnyerő Jakab Péter mellé az elnökségbe milyen arányban kerülnek be a támogatói, és mekkora befolyása lesz az ellentábornak.
