Megdöbbentő bérkülönbségek vannak a megyék között

Nem mindegy, hova születik Magyarországon az ember, sőt, úgy tűnik, egyre erősebben határozza meg jövedelmi helyzetünket a lakcímünk. A legszegényebb megye lakói lassan feleannyiból kénytelenek megélni, mint a fővárosiak, és az adatok azt mutatják, hogy szó sincs felzárkózásról, a nettó átlagkeresetek közötti különbség ugyanis évről évre egyre nagyobb.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019. első három negyedévét magában foglaló adatai szerint hazánkban Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a legalacsonyabbak a nettó átlagkeresetek: az említett időszakban egy átlagos szabolcsi havonta 165 520 forintot vitt haza. Ezzel szemben egy fővárosi lakó 298 693 forintból gazdálkodhatott, vagyis a differencia a két átlagbér között 133 ezer forint volt. Ha visszanézzük a korábbi esztendők statisztikáit, egyértelműen látszik a trend: a legszegényebb megyék évek óta az ország keleti részében találhatók, míg a leggazdagabbak – a főváros után – északnyugaton.

Míg – ahogy már említettük – a legutóbbi adatok szerint 133 ezer forintos volt a differencia a fővárosi és a szabolcsi nettó átlagkeresetek között, 2018 első három negyedévében még csak 120 ezer, 2017 ugyanezen időszakában pedig alig 11 ezer forint volt a különbség. Ha százalékos értékben vizsgáljuk az adatokat, akkor sem sokkal jobb a helyzet: egy fővárosi átlagkeresetének évek óta alig 55 százalékát keresi egy szabolcsi ember.

És most nézzük a rangsort részletesebben: a megyék közül évek óta Győr-Moson Sopron megyében keresnek a legjobban az emberek, itt a tavalyi harmadik negyedéves adatok szerint átlagosan 252 118 forintot visznek haza a dolgozók, vagyis 87 ezerrel többet, mint Szabolcsban. Egy éve a különbség még csak 71 ezer forint volt a két megye átlagkeresete között, két éve pedig 65 ezer. A második legjobban fizető vidéki megye Fejér, itt néhány forint híján 240 ezer forint az átlagjövedelem, és alig egy ezressel lemaradva követi a sorban Komárom-Esztergom megye. A „top 5” utolsó tagja Tolna megye 222 ezer forintos nettó átlagbérrel. Utóbbiról megjegyeznénk, hogy valójában az átlagos tolnai polgár messze nem ennyi pénzhez jut, a paksi atomerőműben dolgozók magas bérei húzzák fel jócskán a középértéket. A sereghajtó hosszú évek óta Szabolcs-Szatmár Bereg megye, ahogy az utolsó előtti két helyről is kirobbanthatatlan Békés és Nógrád megye. Előbbiben 175 ezer, utóbbiban 181 ezer forint a nettó átlagkereset.

Érdekesség még, hogy Győr-Moson-Sopron megyének sikerült – igaz, csak kicsit – faragnia jövedelmi hátrányából a fővároshoz képest: jelenleg 46 ezer forint a differencia a fizetések között, míg tavaly még 49 ezerrel vittek haza többet a fővárosban, mint Győrben és környékén. Százalékos értékben ez még kifejezőbb: jelenleg egy győr-moson-soproni polgár a fővárosi nettó átlagkereset 84,6 százalékát viszi haza, egy évvel korábban pedig még csak 82,14 százaléka jutott neki.

Összehasonlításul megnéztük a munkanélküliségi rátát is, amely valamelyest árnyalja a helyzetet. Szabolcs megyéé ennek fényében még kilátástalanabb, Baranyával holtversenyben ugyanis itt a legmagasabb (7,8 százalékos) a munkanélküliség. A legjobb helyzetet azonban nem a fővárosban, hanem Vas és Veszprém megyében mérték, ahol alig 1,5 százalékos a munkanélküliség. Érdekesség, hogy a főváros csak a középmezőnyben helyezkedik el 3 százalékos mutatóval, és ebben az összehasonlításban nem áll rosszul Békés megye sem, ahol 4,7 százalékos a munkanélküliségi ráta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/4. számában jelent meg január 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/4. számban? Itt megnézheti!