Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

„A magyar megmaradás kérdései” – mérlegen az új Nemzeti alaptanterv

Szerző: | 2020. február 03., 16:27 | Belföld

Osztálykép 1931-ből. Fotó: Fortepan

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Herczeg Ferenc ugyanolyan súlyú íróként oktatandó, mint Arany János; Kertész Imrét, Nemes Nagy Ágnest és Szerb Antalt kihagyták; az általános iskolai témakörökben csak a győztes csaták szerepelnek – néhány azokból a szakmai kifogásokból, amelyek a napokban hangoztak el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kapcsán. Példátlan, hogy a Nat alkotói teljes inkognitóban vannak, ezért azt sem tudni, ki adta az általános iskolai utolsó témakör címét: „Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései”.

HIRDETÉS - AIP

Kertész Imrét, Nemes Nagy Ágnest és Szerb Antalt kihagyták, miközben Wass Albertnek és Nyírő Józsefnek nagyobb teret biztosítanak az új Nemzeti alaptantervben (Nat). Elsőként az irodalomoktatás részleteit kapta fel a sajtó, kiemelve azt is, hogy hangsúlyosabban kezelnék a jövőben Herczeg Ferenc munkásságát.

Arról korábban beszámoltunk már, hogy a Magyartanárok Egyesülete élesen nekiment az új alaptantervnek. A szervezet elnöke, Arató László írt arról a Hvg.hu-n: „Nem az az elsődleges kérdés, hogy örüljünk-e Agatha Christie-nek, Tonke Dragtnak, George Orwellnek, Bohumil Hrabalnak, Herczeg Ferencnek vagy Wass Albertnek, hanem hogy ennyi anyag mellett marad-e bármi tere a korszerű irodalmi és kommunikációs nevelésnek, a gondolkodni és beszélni tanításnak (Babits), a bevezetőkben megfogalmazott szép elveknek, az »aktív tanulásnak«, a kompetenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek? Márpedig szemernyi sem marad.”

Arató nem tartja alaptantervnek sem mindezt, mert nem kereteket, „műveltségterületenként követendő fejlesztési területeket tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot.”

A január 31-én este megjelent alaptantervvel ugyancsak nem ért egyet a Történelemtanárok Egylete. Elfogadhatatlannak tartják a megfogalmazott célokat, továbbá úgy látják, az ellent mond a digitális kor kihívásainak. Bírálják az előírt „egyoldalú ideológiai normakövetést”, ahogy a sokszor kimondottan „torz történelemszemléletet” is.

Nem tetszik nekik a nyilvánosság és a szakmai egyeztetés hiánya, de például a tananyagcsökkentést támogatják. Úgy látják, a Nat esetében a „normakövetés” kötelező ideológiát jelent, ami márpedig nem lehet a történelemtanítás célja.

„Az általános iskolai témaköröknél csak az »Árpád-kori győztes harcok és csaták« szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna. Ezzel lehetne/kellene erősíteni a fent idézett, pozitív nemzettudat kialakítását?

Hasonlóan: a középiskolai témaköröknél a Horthy-korszak a »talpra állás Trianon után« csak pozitív üzenetét kell közvetíteni?” – hozott konkrétabb példákat a Történelemtanárok Egylete. A szervezet kiemelte azt is, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával született, „még a készítők neve sem ismert.” A teljes állásfoglalásuk elérhető a honlapjukon.

Kásler szerint európai magyar értékeket mutat az új Nat | Magyar Hang

Értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra van szükségük a jövő generációknak, ebben segíthet az új Nemzeti alaptanterv (Nat) – erről beszélt az M1 műsorában Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere szerint a frissített ismeretanyag mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre bármely területen. Kásler szavait az MTI szemlézte.

Egyoldalú, nacionalista beállítottságú az új alaptanterv – erről már Nahalka István beszélt a Népszavának. Az oktatáskutató is kiemelte a történelemtanítást, amiben szerinte „egyértelmű indoktrinációs szemlélet jelenik meg.” Miközben különböző társadalmi értékrendek bemutatása lenne a cél, illetve megtanítani a diákoknak, hogyan alakítsák ki saját identitásukat. „Az persze nem kifogásolható, hogy a Nat kötődik a magyar kulturális és pedagógiai hagyományokhoz, az viszont már baj, hogy a szöveg alapvetésében említést sem tesznek az európai, illetve egyetemes kulturális hagyományokról” – mondta Nahalka.

Problémásnak látja az új Nat-ot a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás is. A nyelvoktatás kapcsán például úgy látja, a frissen bevezetni kívánt tananyag tartalma meg sem közelíti a középfokú nyelvvizsga követelményeit. De a diákok között meglévő eltérő tanulási folyamatokat sem veszi figyelembe az alaptanterv. Arra sincs megoldás, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban hogyan lesznek alkalmazhatóak a követelmények.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, Keisz Ágoston már azt mondta a Népszavának, az új Nat-tal a tanár csak végrehajtó maradna. Az óraszám szűkössége és a témák sokasága ugyanis csak látszólagos oktatást tehet lehetővé. – Olyan szövegekről beszélünk majd, amit a gyerekek alig olvasnak; ez persze ma is komoly probléma. Rossz fajta múzeum lesz az egész, mintha bemennénk a Szépművészeti Múzeumba, és négy óra alatt bekukkantanánk minden terembe, de alaposan egyetlen képet sem néznénk meg – fogalmazott.

A Magyartanárok Egyesületéhez tartozó Schiller Mariann is arról beszélt, hogy az új tanterv „rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra van.” Wass szerinte nyilvánvalóan ideológiai szempontok alapján került a tananyagba, esztétikai minősége pedig elmarad a többi szerzőtől. Az szintén érthetetlen, hogy Herczeg Ferenc ugyanolyan súlyú íróként oktatandó, mint Arany János.

– Az új Nat kiemelten kezeli a hadtörténetet és a honvédelemet, pedig ezek a rendszerváltás óta egyik tantervben sem kaptak ekkora hangsúlyt – említette a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László a Népszavának. Kiemelte azt is, hogy a törökkel folytatott harcok magyar katonáit hősöknek nevezi a szöveg, és nem hagyja meg a szabadságot, hogy a diák jusson el a megfelelő következtetésekre.

– A legérdekesebb az általános iskolai témakörök közül az utolsó, amelynek a címe: „Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései”. Ez vajon a nemzethalál-vízió valamiféle felújítása? – tette fel a kérdést.

Szavait máris felkapta a kormánysajtó, a Pesti Srácok és a Mandiner címben emelte ki, hogy Miklósi szerint nem kellene hősként emlegetni a magyar katonákat. Amit természetesen a Nat kontextusában mondott a történész: nem arról beszélt, hogy nem voltak hősök, hanem hogy nem a történelemoktatás célja ezt sulykolni.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Keisz Ágoston, Magyartanárok Egyesülete, Miklósi László, Nahalka István, Nat, Nemzeti alaptanterv, Schiller Mariann, Történelemtanárok Egylete, Totyik Tamás


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest