HIRDETÉS
HIRDETÉS

„A magyar megmaradás kérdései” – mérlegen az új Nemzeti alaptanterv

Szerző: | 2020. február 03., 16:27 | Belföld

Osztálykép 1931-ből. Fotó: Fortepan

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Herczeg Ferenc ugyanolyan súlyú íróként oktatandó, mint Arany János; Kertész Imrét, Nemes Nagy Ágnest és Szerb Antalt kihagyták; az általános iskolai témakörökben csak a győztes csaták szerepelnek – néhány azokból a szakmai kifogásokból, amelyek a napokban hangoztak el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kapcsán. Példátlan, hogy a Nat alkotói teljes inkognitóban vannak, ezért azt sem tudni, ki adta az általános iskolai utolsó témakör címét: „Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései”.

Kertész Imrét, Nemes Nagy Ágnest és Szerb Antalt kihagyták, miközben Wass Albertnek és Nyírő Józsefnek nagyobb teret biztosítanak az új Nemzeti alaptantervben (Nat). Elsőként az irodalomoktatás részleteit kapta fel a sajtó, kiemelve azt is, hogy hangsúlyosabban kezelnék a jövőben Herczeg Ferenc munkásságát.

Arról korábban beszámoltunk már, hogy a Magyartanárok Egyesülete élesen nekiment az új alaptantervnek. A szervezet elnöke, Arató László írt arról a Hvg.hu-n: „Nem az az elsődleges kérdés, hogy örüljünk-e Agatha Christie-nek, Tonke Dragtnak, George Orwellnek, Bohumil Hrabalnak, Herczeg Ferencnek vagy Wass Albertnek, hanem hogy ennyi anyag mellett marad-e bármi tere a korszerű irodalmi és kommunikációs nevelésnek, a gondolkodni és beszélni tanításnak (Babits), a bevezetőkben megfogalmazott szép elveknek, az »aktív tanulásnak«, a kompetenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek? Márpedig szemernyi sem marad.”


HIRDETÉS

Arató nem tartja alaptantervnek sem mindezt, mert nem kereteket, „műveltségterületenként követendő fejlesztési területeket tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot.”

A január 31-én este megjelent alaptantervvel ugyancsak nem ért egyet a Történelemtanárok Egylete. Elfogadhatatlannak tartják a megfogalmazott célokat, továbbá úgy látják, az ellent mond a digitális kor kihívásainak. Bírálják az előírt „egyoldalú ideológiai normakövetést”, ahogy a sokszor kimondottan „torz történelemszemléletet” is.

Nem tetszik nekik a nyilvánosság és a szakmai egyeztetés hiánya, de például a tananyagcsökkentést támogatják. Úgy látják, a Nat esetében a „normakövetés” kötelező ideológiát jelent, ami márpedig nem lehet a történelemtanítás célja.

„Az általános iskolai témaköröknél csak az »Árpád-kori győztes harcok és csaták« szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna. Ezzel lehetne/kellene erősíteni a fent idézett, pozitív nemzettudat kialakítását?

Hasonlóan: a középiskolai témaköröknél a Horthy-korszak a »talpra állás Trianon után« csak pozitív üzenetét kell közvetíteni?” – hozott konkrétabb példákat a Történelemtanárok Egylete. A szervezet kiemelte azt is, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával született, „még a készítők neve sem ismert.” A teljes állásfoglalásuk elérhető a honlapjukon.

Kásler szerint európai magyar értékeket mutat az új Nat | Magyar Hang

Értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra van szükségük a jövő generációknak, ebben segíthet az új Nemzeti alaptanterv (Nat) – erről beszélt az M1 műsorában Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere szerint a frissített ismeretanyag mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre bármely területen. Kásler szavait az MTI szemlézte.

Egyoldalú, nacionalista beállítottságú az új alaptanterv – erről már Nahalka István beszélt a Népszavának. Az oktatáskutató is kiemelte a történelemtanítást, amiben szerinte „egyértelmű indoktrinációs szemlélet jelenik meg.” Miközben különböző társadalmi értékrendek bemutatása lenne a cél, illetve megtanítani a diákoknak, hogyan alakítsák ki saját identitásukat. „Az persze nem kifogásolható, hogy a Nat kötődik a magyar kulturális és pedagógiai hagyományokhoz, az viszont már baj, hogy a szöveg alapvetésében említést sem tesznek az európai, illetve egyetemes kulturális hagyományokról” – mondta Nahalka.

Problémásnak látja az új Nat-ot a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás is. A nyelvoktatás kapcsán például úgy látja, a frissen bevezetni kívánt tananyag tartalma meg sem közelíti a középfokú nyelvvizsga követelményeit. De a diákok között meglévő eltérő tanulási folyamatokat sem veszi figyelembe az alaptanterv. Arra sincs megoldás, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban hogyan lesznek alkalmazhatóak a követelmények.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, Keisz Ágoston már azt mondta a Népszavának, az új Nat-tal a tanár csak végrehajtó maradna. Az óraszám szűkössége és a témák sokasága ugyanis csak látszólagos oktatást tehet lehetővé. – Olyan szövegekről beszélünk majd, amit a gyerekek alig olvasnak; ez persze ma is komoly probléma. Rossz fajta múzeum lesz az egész, mintha bemennénk a Szépművészeti Múzeumba, és négy óra alatt bekukkantanánk minden terembe, de alaposan egyetlen képet sem néznénk meg – fogalmazott.

A Magyartanárok Egyesületéhez tartozó Schiller Mariann is arról beszélt, hogy az új tanterv „rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra van.” Wass szerinte nyilvánvalóan ideológiai szempontok alapján került a tananyagba, esztétikai minősége pedig elmarad a többi szerzőtől. Az szintén érthetetlen, hogy Herczeg Ferenc ugyanolyan súlyú íróként oktatandó, mint Arany János.

– Az új Nat kiemelten kezeli a hadtörténetet és a honvédelemet, pedig ezek a rendszerváltás óta egyik tantervben sem kaptak ekkora hangsúlyt – említette a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László a Népszavának. Kiemelte azt is, hogy a törökkel folytatott harcok magyar katonáit hősöknek nevezi a szöveg, és nem hagyja meg a szabadságot, hogy a diák jusson el a megfelelő következtetésekre.

– A legérdekesebb az általános iskolai témakörök közül az utolsó, amelynek a címe: „Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései”. Ez vajon a nemzethalál-vízió valamiféle felújítása? – tette fel a kérdést.

Szavait máris felkapta a kormánysajtó, a Pesti Srácok és a Mandiner címben emelte ki, hogy Miklósi szerint nem kellene hősként emlegetni a magyar katonákat. Amit természetesen a Nat kontextusában mondott a történész: nem arról beszélt, hogy nem voltak hősök, hanem hogy nem a történelemoktatás célja ezt sulykolni.

Címkék: Keisz Ágoston, Magyartanárok Egyesülete, Miklósi László, Nahalka István, Nat, Nemzeti alaptanterv, Schiller Mariann, Történelemtanárok Egylete, Totyik Tamás


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest