„Az ellenzék akkor rontja el, ha idén egy szót is arra veszteget, hány lista legyen”

Hetek óta zajlik már a vita az ellenzéki pártok között arról, hogy egy közös, vagy két külön listával vágjanak-e neki a 2022-es parlamenti választásoknak, a szakértő szerint ugyanakkor nem erről kellene most beszélni. A legfontosabb az lenne, hogy országszerte a 106 egyéni jelöltet időben megtalálják és felépítsék. Sok nyitott kérdés lehet a bő két év múlva esedékes szavazás kapcsán, ezekről beszélgettünk László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével.

A parlamenti választáson az Országgyűlés összetétele dől el, vagyis, hogy ki legyen az a 199 honatya, aki szavazhat a különféle törvényjavaslatokról, illetve a jogszabályok módosításáról. Közülük 106-ot az egyéni választókerületekben választanak meg közvetlenül, 93-an pedig a pártokra leadott szavazatok aránya alapján a listáikról jutnak be a törvényhozásba, olyan sorrendben, ahogy a listán a pártjuk nevezi őket. Ez azt jelenti, hogy egy kormányváltáshoz az ellenzéknek az egyéni választókörzetek többségében is győznie kellene.

Abban az összes ellenzéki párt egyetért, hogy a választókerületekben – amelyek egy nagyobb várost, vagy annak egy részét, illetve a körülötte lévő kisebb településeket jelentik – egyetlen kihívónak kell szemben állnia a fideszes indulóval.

A listák kérdésében viszont már megosztottak: az MSZP és a Demokratikus Koalíció azt szeretné, ha minden párt egy közös listán szerepelne, míg egy másik forgatókönyv szerint – emellett tette le voksát a jobbikos Jakab Péter – lenne egy MSZP-DK-Párbeszéd, illetve egy Momentum-Jobbik-LMP lista. Előbbi mellett az érv, hogy teljes körű együttműködést jelent és könnyen kommunikálható, utóbbi mellett viszont az szól, hogy akik nem akarnak például Gyurcsány Ferencre szavazni, azok is tudnak egy másik ellenzéki listára voksolni.

– Az ellenzéki pártok akkor rontják el, ha az idei esztendőben egy szót is arra vesztegetnek, hány lista legyen majd 2022-ben. A Fidesznek ugyanis éppen az a legjobb, ha erről megy a vita ahelyett, hogy a kormánnyal foglalkoznának – mondta lapunknak László Róbert. A Political Capital választási szakértője szerint a listák számánál sokkal fontosabb, hogy a 106 egyéni választókerület mindegyikében megtalálják és felépítsék a pártok mindegyike által támogatható és a legelkötelezettebb ellenzéki választókon túlnyúlni képes egyéni jelölteket. – Ez munka- és időigényes feladat, de megspórolhatatlan, ha azt szeretnék, hogy a kormányváltást akaró szavazók számára egyértelmű legyen, kire kell behúzniuk az ikszet – mondta.

Listákról csak akkor érdemes elkezdeni beszélni, ha már körvonalazódik, hogy oszlanak meg a pártok között a helyben ténylegesen esélyes jelöltek. Emellett a pártok támogatottsága is sokat változhat még két év alatt, ráadásul – emlékeztetett László Róbert – az EP-választáson tapasztalt ellenzéki átrendeződést egyetlen közvélemény-kutató sem jelezte előre, kutatási adatokra tehát csak kellő óvatossággal érdemes közös pártlistákat építeni.

A baloldali pártok érvei között szerepel még, hogy egyetlen miniszterelnök-jelöltre van szükség Orbán Viktorral szemben, ennek a személynek pedig a lista élén kell állna. László Róbert ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kormányfőjelölt nem közjogi, hanem politikai kategória; nincs rá semmilyen szabály, hogy szerepelnie kell a listán. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, amikor az összes ellenzéki párt deklarálja, hogy ugyanazt a személyt támogatja a miniszterelnöki posztra, ilyen esetben mindegy is, hogy mennyi lista van.

A szakértő szerint az egyéni jelöltek mellett a miniszterelnök-jelölt kiválasztását is segítheti egy előválasztás, de a kockázatokra is felhívta a figyelmet. 2019-ben, az önkormányzati választások előtt ez bejött, Karácsony Gergely is lényegében ekkor acélosodott meg, a Fidesz pedig szinte ölbe tett kézzel végignézte, abban bízva, hogy az ellenzék nélküle is elrontja. Nem így lett, ám a tét ezúttal nagyobb lenne. – Nagyon csodálkoznék, ha a Fidesz nem próbálná meg befolyásolni az előválasztás(oka)t. Nem is feltétlenül az informatikai rendszer meghekkelésére gondolok, inkább arra, hogy a saját támogatóit aktivizálná annak érdekében, hogy a gyengébb ellenzéki  jelöltet hozzák ki győztesnek – mondta László Róbert, hozzátéve, hogy nem lehetetlen kivédeni a támadásokat, de az jóval több óvintézkedést, anyagi és emberi erőforrást igényel, mint tavaly.

Azt sem lehet kijelenteni egyelőre, hogy 2022-ig nem fognak változni a választási szabályok. László Róbert szerint az alapokat érintő módosítás nem lesz, abban ugyanakkor biztos, hogy hozzá fognak még nyúlni a vonatkozó törvényhez. A választókerületek határait Pest megyében például muszáj átrajzolni, ám a szakértő szerint erre máshol is lehet számítani, ahol a Fidesz mérései azt mutatják, hogy úgy nagyobb esélye van a kormánypártnak és kisebb az ellenzéknek.