Bár a több milliárd forintos pályázati fejlesztéseknek köszönhetően fokozatosan nő a bölcsődei férőhelyek száma, a növekedés üteme lassú. A 3 év alatti gyerekek 22 százaléka még mindig nem tud a lakóhelyén bölcsődébe járni – derül ki Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert friss kiadványából. Még súlyosabb a helyzet, ha településtípus szerint vizsgálódunk: összesen 739 településen van bölcsi, miközben 3154 települést tartanak nyilván, vagyis kevesebb, mint a hazai falvak, városok egynegyedében működik ilyen intézmény.
Bajban a keleti régió
Az elemzés is megállapítja, hogy az elmúlt évek során tapasztalt javulás ellenére is tetten érhetők területi egyenlőtlenségek. Jelenleg Közép-Magyarországon működik a bölcsődék 75 százaléka, a hagyományos intézményi bölcsődei férőhelyek 42 százaléka pedig Budapesten és Pest megyében található.
A hagyományos bölcsikből helyhiány miatt tavaly 2679 gyermeket utasítottak el, az érintett gyerekek 41 százaléka a keleti régióban él. A klasszikus bölcsődék fenntartói hagyományosan az önkormányzatok és az önkormányzati társulások, az intézmények 90 százalékát ők üzemeltették. Ha az összes bölcsődetípust vizsgáljuk, még több, 3825 az elutasítottak száma, az összes jelentkező 10 százaléka.
Magyarországon a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében kell megszervezni, erre az utóbbi időben a – a település nagyságától függően és a helyi igényekhez igazodva – többféle forma jött létre. Míg a hagyományos bölcsőde és a mini bölcsőde intézményes formában nyújt ellátást, addig a családi és a munkahelyi bölcsőde magánszolgáltatásként.
2019-ben összesen 45 889 kisgyermeket láttak el bölcsiben, jó 1500-zal többet, mint egy évvel korábban. Összesen 789 hagyományos bölcsőde, 214 mini bölcsőde, 918 családi bölcsőde és 9 munkahelyi bölcsőde működött az országban. A legdinamikusabb bővülés (997) a mini bölcsődék férőhelyszámában következett be.
A kormány szerint nincs hiány, mégis alig találnak óvodapedagógust a gyerekek mellé | Magyar HangMini bölcsőde: jó, de kevés
Az elemzés szerint a munkahelyi bölcsődék elterjedése Fejér megyében, a többnyire falvakban működő mini bölcsődéké pedig Borsodban volt jellemző. Két év alatt négy és félszeresére nőtt a mini bölcsődék száma, de még így is csak a férőhelyek kevesebb mint 3 százalékát adják (214 intézményben látnak el 1556 gyermeket, vagyis átlagosan 7 gyerek jár egy-egy ilyen intézménybe). Továbbra is népszerűek a kis csoportlétszámú családi bölcsődék, a gyerekek 12,3 százaléka jár ilyenbe. A munkahelyi bölcsődék sajnos még mindig nem elterjedtek az országban, mindössze 9 ilyen működik, és tavaly összesen 54 gyermek felügyeletét biztosították. Az ilyen bölcsik többségét központi költségvetési intézmények működtették.
A mini bölcsőde a klasszikus bölcsődéknél egyszerűbben létesíthető és működtethető. Mini bölcsődékben 7–8 gyermek gondozható egy csoportban, és a klasszikus bölcsődékhez hasonlóan a kisgyermeknevelők mellett dajka is gondoskodik a gyermekekről. Az ilyen intézmények 5 százalékát alapítványok, 7 százalékát egyházak, 4 százalékát nonprofit szervezetek, 2 százalékát egyesületek tartották fenn. Az előző évekhez képest 20 százalékponttal nőtt az önkormányzati fenntartók aránya, és ebben a nevelési évben először kisebbségi önkormányzati fenntartású mini bölcsőde is létesült. A mini bölcsik regionális eloszlása az elmúlt évekhez képest javulást mutat, a működő intézmények közül 93 a Dunántúlon, míg Észak-Magyarországon és az alföldi régiókban összesen 104 intézmény működik.
A mini bölcsődék közel fele 2000–4999 fős teleülésen működik, számuk az elmúlt évben háromszorosára emelkedett, és ugyanez a tendencia figyelhető meg az 500–999, valamint az 1000–1999 fős településeken is.
Létezik egy bölcsődén kívüli ellátási forma is, ezt napközbeni gyermekfelügyeletnek nevezik. A bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben nem részesülő gyermekek számára nyújtható, és saját lakásban, bérleményben, vagy a szülő otthonában is biztosítható. A szolgáltatást nyújtó személyekre a munkahelyi és a családi bölcsődékkel azonos előírások vonatkoznak. Ilyen gondozásban 1031 gyermek részesült a 2018/2019-es nevelési évben. A gyermekekről 154 szolgáltatást nyújtó gondoskodott, 40 százalékuk Budapesten, 80 százalékuk pedig 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken működött, vagyis ez az ellátási forma sem segített a falusi kisgyermekek ellátási gondjain.
Sok pénzt fizetnek a férőhelyekért
A kormány eddig is pályázatokkal próbálta ösztönözni a bölcsődék létesítését. Március közepéig lehet pályázni a bölcsődei férőhelyek növelésére szánt pénzekre, amitől a kormány azt reméli, hogy mintegy 600 bölcsődei, mini bölcsődei férőhely létesülhet majd 32 településen – mondta Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek. Építés esetén bölcsődéknél maximum 300 millió forint, mini bölcsőde esetén legfeljebb 75 millió forint igényelhető. Bölcsődeként, mini bölcsődeként működtetett épület újranyitása vagy férőhelybővítéssel járó átalakítás esetén előbbinél 100, utóbbi esetén maximum 50 millió forintra lehet pályázni.
