Kozmetikázza az Országos Mentőszolgálat az adatokat: a mentők kiérkezési idejét nem a hívástól számítják, hanem a gépkocsik indulásától – írja csütörtöki számában a Népszava.
Rétvári Bence a jobbikos Lukács László kérdésére adott írásbeli válaszából az derült ki, hogy a mentőszolgálat által prezentált adatok szerint gyorsulnak a mentők. Az Emmi államtitkára szerint ugyanis az utóbbi években folyamatosan javult a sürgős esetekben a kiérkezési idő: 2018 végén a 15 percen belüli kiérkezési arány még 78 százalék volt, egyetlen évvel később ez az adat már 4 százalékpontos javulást követően 82 százalékra emelkedett.
A Népszava szerint azonban az adatok nem összevethetők. Egyrészt azért, mert a mentőszolgálatnál a kiérkezési időt újabban nem a hívástól számítják, hanem a mentőgépkocsik indulása és a helyszínre érkezés között rögzítik. Így az adatok nem csak azzal az egy-két perccel látszanak rövidebbnek, ami a kikérdezéssel telik, hanem teljesen elfedik azt, amikor kapacitáshiány miatt nincs elindítható gépkocsi a szolgálatnál. Ilyen helyzet a fővárosban és az ide tartozó agglomeráció esetében meglehetősen gyakran fordul elő. A lap információi szerint délután öt és hét óra között átlagosan 30 feladatot nem lehet azonnal kiadni, este hét után az ilyen esetek száma tízre csökken.
Másrészt az újabban közölt statisztikák csak a „prioritás egyes” kategóriára vonatkoznak. Ez egy újólag használt kategória, csupán csak egy része a mentési rendeletben meghatározott azonnali mentést igénylő eseteknek.
A lap emlékeztet: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megállapította: hiába költöttek el az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint európai pénzt arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzenek, ezt nem sikerült teljesíteni. A tavaly nyáron nyilvánosságra hozott, "A vészhelyzeti betegellátás rendszerének ellenőrzése” című vizsgálatban is megállapították, míg a mentők 15 percen belüli kiérkezési idejének aránya 2010-ben 77,6 százalékos volt, 2015-ben már csak 68,2 százalék, 2016-ban 69,7 százalék, 2017-ben pedig ez 64,9 százalékra esett vissza.
Az ÁSZ-vizsgálat részeként megkérdezték az ügyfeleket is, akik szerint viszont csak a hívások felében érkeztek meg 15 percen belül a mentők. A felmérésből az is kiderült, az ÁSZ is értelemszerűnek vette, és a válaszadók arról beszéltek, hogy a hívástól mennyi idő alatt ér hozzájuk a segítség.
FRISS: Cikkünk megjelenését követően az OMSZ kommunikációs osztálya az alábbiakat küldte el szerkesztőségünknek.
„A Népszava ma megjelentett cikkében, melyet Önök is átvettek “adatok kozmetikázására” vonatkozó vádja nyilvánvalóan hamis, hiszen a mentők valamennyi működési adata számítógépeken rögzített, digitális adat.
Hozzá nem értésről tanúskodik, hogy az újságíró a mentő kiérkezésének a hívás beérkezésétől történő számítását kéri számon, mivel az több okból sem lenne alkalmas az elemzésre. Egyrészt a hívás beérkezésének pillanatától az információk kinyerése (ami legtöbbször a hívó fél lelkiállapotától, válaszadási képességétől függ) addig, amíg a mentő indítása megtörténhet eltérő időhosszúságú beszélgetéseket eredményez, másrészt éppen a legsürgősebb esetekben a mentésirányító egészen a mentő megérkezéséig folyamatos telefonkapcsolatban marad a bejelentővel (instrukciókat, támogatást ad), így a hívás befejezésének pillanata sem lehet mérvadó.
A mentőegység riasztása a legsürgősebb esetekben már a telefonbeszélgetés közben, az ahhoz szükséges alapinformációk birtokában megtörténik, ami szintén azt támasztja alá, hogy a kiérkezési időt a mentő indításától számítsuk.”
