Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

„Attól valaki nem lesz kapitalista, hogy kinevezik Mészáros Lőrincnek”

Szerző: | 2020. február 22., 19:35 | Belföld

Még a lépcsőkön is ültek a Vitatható ökopolitika sorozat Megdöntsük-e a kapitalizmust? című estjén 2020. február 22-én (Forrás: Ökopolitika/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha a Szovjetunióban nem volt kapitalizmus, ahogy Kína sem nevezhető épp piacpárti mintaállamnak, akkor hogy lehet, hogy mégis élen jártak és járnak a környezetszennyezésben? Legalábbis akkor meglepő ez, ha abból indulunk ki, hogy az ökológiai válság okát a kapitalizmusban kell keressük. És nem lehet, hogy a kapitalizmus valójában felzabálta önmagát, és bár sok helyen annak tűnik a rendszer, de valójában nagyon másról van szó?

HIRDETÉS - AIP

Ezeket a kérdéseket is megvitatták a résztvevők a korábban Tanácstalan köztársaság, most Vitatható ökopolitika néven futó sorozat pénteki rendezvényén. A beszélgetéseket a Karátson Gábor Kör és az ELTE Humánökológia mesterszak szervezi, az elindítók közt ott van Schiffer András és Lányi András.

Ezúttal kifejezetten sokan gyűltek össze az ELTE TáTK termében, még a lépcsőt is megtöltötték az érdeklődők. Lányi András viccelődött is azon, hogy ha már ennyien eljöttek, a tömeg meg is döntheti a kapitalizmust – utalva az esemény címére. Később viszont épp hogy annak a véleményének adott hangot: már semmit nincs idő megdönteni, most másra van szükség.

Lányi volt az, aki megkérdőjelezte, hogy a különféle erősen államszocialista rendszereket, vagy épp azokat, amik mondjuk lopásra, beházasodásra, esetleg fegyveres hódításra épülnek, lehet-e kapitalizmusnak nevezni. Ő inkább maradt volna annál a definíciónál, miszerint azt mondhatjuk annak, ahol valóban „a jó öreg piac” dönt a dolgok alakulásáról. – Attól valaki nem lesz kapitalista, hogy kinevezik Mészáros Lőrincnek – szögezte le.

Vitapartnere, Kiss Viktor politológus már nem volt meggyőződve ezen állítások igazáról. Szerinte a „kapitalista tőkefelhalmozást” sokszor épp a kor Mészáros Lőrincei végezték, csak úgy nevezték őket, hogy a gyarmatosító Spanyolország vagy Anglia. Ezzel arra gondolt, hogy ott sem olyan tisztességes szereplők uralkodtak, akik fáradságos módon felküzdötték magukat a csúcsig. Az pedig, hogy másféle államok is környezetpusztítók, nem jelenti szerinte, hogy ne a kapitalizmus miatt történne az egész. – Ezek a szovjet rendszerek például eleve a kapitalizmus másolására épültek, modernizációs diktatúrák voltak. Egy az egyben ugyanazokat az iparokat csinálták meg – állította.

„Nem az a baj a politikusokkal, hogy nem kérdeznek, hanem az, hogy oda sem figyelnek” | Magyar Hang

Lányi úgy vélte, hogy a globális kapitalizmus valójában felszámolja önmagát, mert a nyereségelvű piaci versenygazdaság maga alá gyűri a polgári társadalmat, korrumpálja az államot. A globális ökológiai pusztításhoz pedig szerinte nem a termelési viszonyok, hanem a termelőerők fejlődése vezetett. Álláspontja alapján az ökológiai pusztulásért nem a kapitalizmus a felelős, mert épp kommunisztikus vagy parancsuralmi rendszerekre is jellemző a természeti létforrások esztelen felélése.

Az ökopolitika programja, úgy látja, nem valaminek a megdöntése kell legyen, hanem a helyreállítás. Helyre kell állítani szerinte a civil kontrollt, a méltányos piaci csere viszonyait és feltételeit, a tulajdonformák sokféleségét. Mert hogy, szögezte le, nem maradt idő semmit megdönteni. Egyébként is úgy látja, kapitalizmus önmagában nem létezik. „Kapitalizmusnak a tőketulajdonosoknak azt a sikeres törekvését nevezhetjük, hogy a tőke megtérülésének rendeljenek alá minden más, bürokratikus vagy szolidarisztikus érdeket. Polányi Károly azonban jól látja, hogy piac és állam térhódítása feltételezi, nem pedig kizárja egymást; az önszabályozó piac fikció; a laissez-faire rövid korszakait még akkor is pusztító válság követi, ha a rendszer terjeszkedésének éppen nincsenek térbeli korlátai” – állítja Lányi. A globalizáció korában kialakuló, országhatárokon átlépő hálózati társadalom pedig nem is „kapitalista” szerinte a szó eredeti értelmében.

Vele szemben Kiss Viktor arról beszélt, hogy a rendszer nem számolta fel önmagát, hanem egyfajta posztmodern kapitalizmusban élünk. Máskülönben nem a profitorientált árutermelésről szólna minden, és nem lenne az, hogy egy filmet sem tudunk a tévében végignézni folyamatos reklámmegszakítások nélkül. Kiss szerint „a kapitalizmus nagyjából tiszta gazdasági rendszerből társadalmi formává változott”. Hivatkozott Marxra, aki azt mondta, hogy a majdani kiteljesedett kapitalizmust, hogy abban a tőke az egész világot a saját arcára formálja. Kiss szerint márpedig ma ez a helyzet. Marx egyébként az egyik leggyakoribb hivatkozási pont volt az est során a résztvevőktől.

Kiss úgy érzi, az egész tárgyi és társadalmi környezet, ami körülvesz ma minket, erről szól, így az a mondat, hogy a kapitalizmus és következményei rosszak, külsődleges megállapítássá változik. Ugyanis szerinte még a nagyon szélsőséges helyzetek sem indítják arra az embereket, hogy elvessék az egész rendszert, a negatívumokat pedig beépítették rég azzal, hogy jó, hát az élet nehéz. A politológus nem is azt tekinti a kérdésnek, a rendszer és következményei rosszak-e, hogy a klímakatasztrófa szörnyű lesz-e, hanem hogy hol vannak azok a pontok, hol vannak azok az emberek, amelyeken és akik bármiféle forradalmi cselekvést hozhatnak. Kiss szerint Lányi bebizonyítja, hogy szörnyű fejleményről van szó, viszont egy olyan helyzet nevében beszél, amelyet a fejlődés lényegében periferikus helyzetbe sodort, a társadalom nagy része számára meghaladottá tett. Egyfajta konzervatív utópia – így jellemezte Kiss Viktor azt a célt, amit szerinte Lányi kitűzött maga elé.

Utóbbi viszont ezt az értékelést nem fogadta el. Felidézte, hogy 89 után is sikerült helyreállítani a pluralizmust vagy épp az emberi jogokat, miközben azokat előtte évtizedekig semmibe vették. Tehát attól még, hogy a rendszer meggyökeresedett és hosszú ideje uralkodik, a helyreállítás azért lehetséges. Szerinte a technológiák öntörvényű fejlődése vezetett idáig, a helyreállítás pedig nem reakciós utópia. Épp hogy úgy látja, hogy inkább a „forradalmi” baloldalnak nincs programja és tömegbázisa.

„Paks II. arról szól, hogy mennyi pénzt fognak ellopni az ezermilliárdokból” | Magyar Hang

Az első hozzászóló, Domaniczky Orsolya politológus a beszélgetés kapcsán felvetette, arra nem kaptunk választ, hogy miért van válságban az a kapcsolat, ami ember és természet között fennáll. Úgy látja, a szabadpiac mindezek ellenére megóvandó intézmény. Ugyanígy a gyógyszeripar túlkapásai ellenére szeretnénk megőrizni az egészségügy vívmányait, a gyógyszerek elérhetőségét, ahogy az energiatermelést is, vagy azt, hogy az emberek ehessenek húst. De szerinte nem a piacgazdaság mai állapotát kell megőrizni, hanem azt az eredeti értelmében szükséges fenntartani.

Beszédet mondott a Fordulat egyik szerkesztője, Sidó Zoltán is, aki szerint korábban gazdasági ciklusok váltakoztak, és meglehet, az ökológiai válság nem a világvégét hozza el, hanem egy új ciklust mozdít elő. Korábban ugyanis mindegyik rendszer feltalálta szerinte a maga olcsó energiaforrását, olcsó élelmiszerét, olcsó munkaerejét, és meglehet, Mad Max-világ kialakulása helyett most is erre számíthatunk. A napenergia lehet akár az, amire az ötödik ciklus épülne, míg mondjuk az olcsó élelmiszer még valami vegan megoldás is lehet – vetette fel, felelevenítve, hogy korábban is amikor változtatni kellett, az emberiség szépen lassan átállt valami újra.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Domaniczky Orsolya, kapitalizmus, Kiss Viktor, Lányi András, Sidó Zoltán


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

„Izraeli hírszerző lett a lányom” – a palesztin-izraeli fegyveres konfliktus az Árnyék podcastban

Pin It on Pinterest