Áder az Alkotmánybírósághoz fordulhat a „börtönbizniszről” szóló törvény miatt

Áder az Alkotmánybírósághoz fordulhat a „börtönbizniszről” szóló törvény miatt

Képünk illusztráció (Fotó: Tom Blackout/Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés – véli Schiffer András.

Az Országgyűlés 139 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett elfogadta a Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett, a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényt.

Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a parlamenti szavazáson kiderült, hogy a baloldal ismét a bűnözők és a „Soros-hálózat” oldalán áll, mivel „Gyurcsányék, sem a szocialisták, sem a párbeszédesek nem szavazták meg a kártalanítások kifizetésének felfüggesztését.”

Az egykori elszámoltatási kormánybiztos kifejtette, megtették az első lépést a „börtönbiznisz” megállításához, felfüggesztik a kifizetéseket, de ez önmagában nem elég, új szabályozásra van szükség, hogy „végképp elzárjuk a pénzcsapokat”.

Budai Gyula elárulta, a mostani egy ideiglenes döntés, végleges szabályozás a nemzeti konzultáció után lesz. Mivel a képviselő szerint a döntés miatt a „Soros-hálózat” minden fronton támadni fogja a kormányt, ezért arra kérik „a magyar embereket a nemzeti konzultáción”, hogy adjanak felhatalmazást, és mondják el véleményüket a témában.

A konzultáció egyik kérdése az lesz, hogy támogatják vagy ellenzik a magyarok az ilyen kártérítési perek lehetőségét. A másik kérdés pedig arról szól majd, hogy az ilyen kártérítési pénzek az elítéltekhez vagy az áldozatokhoz jussanak-e el.

Varga Judit korábban, a javaslat általános vitájában elmondta, a kabinet célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára többmilliárdos iparággá vált. Közölte, a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

Mészáros Lőrinc is hasznot húz a börtönbizniszből | Magyar Hang

A Privátbankár kedd reggeli cikke veszi górcső alá, hogy a korábbi felcsúti polgármesternek milyen érdekeltségei vannak a börtönök környékén. Két kérdés is vonatkozik majd a börtönbizniszre a nemzeti konzultáció kérdőívén - miközben erről törvényt is készül elfogadni a parlament.

Schiffer András a Hvg.hu-nak írta le véleményét még hétfőn a most elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, „ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés”.

A jogász, volt LMP-elnök szerint a Fidesz 2010 óta próbálja korlátozni a bíróságok autonómiáját, de eddig nem gátolta az eljárásokat jogerősen lezáró bírói döntéseket.

Kifejtette, az Alaptörvény alapján az Országgyűlésnek a törvényalkotás pillanatáig van köze ahhoz, hogy politikai akaratát jogi normába öntse, az utána önálló életre kel, a bíróság alkalmazza. – Ez az elv sérül most, ezért életbe lép az Alaptörvény 9. cikke, amely szerint a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett – írta Schiffer András.

Szerinte a börtönviszonyok humanizálása ellen indított állami hecckampány rövid távon biztosan sok szavazatot hoz. Hosszabb távon viszont garantáltan szétveri a közbiztonságot.

A kormány értelmezésében a börtönbiznisz fogalma azt jelenti, hogy az elítélt bűnözők a Soros-hálózat ügyvédeinek segítségével eddig 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen többnyire a zsúfoltság miatt, és ez csak eddig 8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek – írta keddi cikkében a Privátbankár.

A portál megjegyzi, hogy egyes magyarországi börtönök public private partnership (ppp) konstrukcióban épültek meg egy 2004-es kormányhatározat alapján, költségvetési és költségvetésen kívüli forrásokból, állami-magán finanszírozással működnek.

A 2023-ig érvényes szerződéseket még az MSZP-SZDSZ kormányok kötötték, de a Fidesz sem bontotta fel őket. Nem véletlenül. A szombathelyi börtönt 2008-ra a ZÁÉV Zrt., a Mátra Holding Zrt. és a Future Zrt. alkotta konzorcium építette meg, a másfél évtizedes futamidő végéig az állam évente 1,9 milliárd forintos szolgáltatási díjat fizet a magáncégeknek. A ZÁÉV pedig Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó tulajdonában van, tehát a börtönbizniszből a volt felcsúti polgármester is gyarapodik.