Az ügyészség szerint Orbán Viktor nem uszított a romák ellen

Az ügyészség szerint Orbán Viktor nem uszított a romák ellen

Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszéde után a Várkert Bazárban 2019. február 10-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A közösség elleni uszítás megvalósulásához nem elegendő az ellenérzések kedvezőtlen, vagy sértő nézetek „meghökkentő, esetleg hangulatkeltő” közzététele – közölte az ügyészség.

Elutasította a gyöngyöspatai ügyben a kormányfő ellen tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség – írta a Népszava.

Horváth Aladár a Legfőbb Ügyészség előtt tartott január közepén sajtótájékoztatót, ahol beszámolt arról, hogy a Magyarországi Roma Parlament Egyesület nevében büntetésfeljelentést tesz, amiért a kormányfő az iskolai elkülönítés miatt megítélt kártalanítás apropóján „sértő, rágalmazó és gyűlöletre uszító” közlésre ragadtatta magát.

Orbán arról beszélt, hogy Gyöngyöspatán az „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai” nagy összeghez jutnak „mindenfajta munkavégzés nélkül”, ami „mélyen igazságtalan”. A kormány nem akarja kifizetni az érintetteknek megítélt kártérítést.

Az elhangzottak Horváth Aladár szerint megalapozzák a hivatali visszaélés és a becsületsértés gyanúját: a kormányfő által elmondottak megfélemlítő erővel hatnak, mert kisebbségellenes indulatokat keltenek.

Büntetőfeljelentés Orbán Viktor ellen | Magyar Hang

A Központi Nyomozó Főügyészségtől megérkezett az elutasító határozat – tájékoztatta a Népszavát Horváth Aladár.

A hivatali visszaélés bűntettének tényállásán túlmenően az ügyészség – a feljelentő által hivatkozott minősítéstől eltérően – nem a becsületsértés, hanem a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának keretein belül bírálta el a feljelentést.

A közösség elleni uszítás megvalósulásához nem elegendő az ellenérzések kedvezőtlen, vagy sértő nézetek „meghökkentő, esetleg hangulatkeltő” közzététele. Olyan „feszültséget gerjesztő” magatartásra is szükség van, amely emberek nagyobb tömegében a „szenvedélyeket oly mértékben tüzeli fel”, hogy az gyűlölet kiváltására, ezzel pedig a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet.

Az ügyészség megállapítása szerint a feljelentés tárgyát képező miniszterelnöki közlések „ilyen jelleggel nem bírnak, uszítónak nem minősülnek, így a közösség elleni uszítás tekintetében sem tényállásszerűek”.